Apológia > Könyv, film ~ Jehova Tanúi / PDF verzió (162 KB)

 

A Királyság sorközi fordítás "J"-forrásai

 

1. A Királyság sorközi fordítás

Az Őrtorony Társulat által kiadott Biblia a "Keresztény Görög Iratok Új világ fordítása" (ÚVF), amely az 1984-ben másodszor is kiadott New World Translation with References (NWT) angol eredetije alapján készült. A NWT legalapvetőbb sajátossága, hogy a más fordításoktól eltérően 237-szer szerepel benne a "Jehova" név.

New World Translation with References, 1984, p. 6.
E fordítás legfőbb vonása az isteni név helyreállítása az azt megillető helyre, az angol szövegben. Ez meg is történik, mégpedig az angolban általában elfogadott "Jehova" formát alkalmazva a Héber Iratokban 6973 esetben, a Keresztény Görög Iratokban pedig 237 alkalommal.

Ugyancsak a Társulat adta ki 1985-ben a "Királyság sorközi fordítást" (Kingdom Interlinear Translation, KIT), amelynek a magyar változata még nem létezik, de az angolul nem tudó magyar Tanúknak is tudniuk kell a létezéséről és a fontosságáról:

Jehova Tanúi - Isten Királyságának hirdetői, 610. oldal
"…a görög szöveg sorai között a Királyság sorközi fordításban található egy másik fordítás is, egy szinte szó szerinti, szavankénti visszaadása annak, amit a görög tulajdonképpen az alapjelentés szerint mond (...). Ez lehetővé teszi még azoknak a kutatóknak is, akik nem értik a görög szöveget, hogy megállapítsák, mi áll tulajdonképpen az eredeti görög szövegben."

 

2 Az alapprobléma

Az elmúlt 2000 évben minden bibliafordítás "Úr"-nak nevezte Istent és Jézust, mert a fordítások alapjául szolgáló görög kéziratokban mindkettőre ugyanaz a szó, a küriosz (Úr) utal. A Társulat teológiája szempontjából alapvető kérdés, hogy amikor az apostolok pl. a Róm 10:9-13-at vagy a Jel 1:8-at írták, a héber Tetragrammatont (JHVH) vagy a görög küriosz ("Úr"), illetve a theosz ("Isten") szót írták le? A kérdés tétjét könnyen átláthatjuk, ha összehasonlítjuk a KIT magyar fordítását és a magyar ÚVF-t:

 

 

Királyság sorközi fordítás

Új világ fordítás

 

Róm 10:9

Hogy ha megvallod a mondást a te szádban hogy Úr [görög: küriosz, angol: Lord] Jézus …meg leszel mentve.

Mert ha nyilvánosan hirdeted azt a ’saját szádban levő szót’, hogy Jézus Úr … megmentésben részesülsz.

 

10:12-13

…ugyanaz az Úr [görög: küriosz, angol: Lord] mindenkié aki gazdag mindenki felé aki hívja őt; minden mert aki hasonlóan hívni fogja a nevét az Úrnak [görög: küriosz, angol: Lord] meg lesz mentve.

…ugyanaz az Úr van mindenek fölött, aki gazdag mindazok iránt, akik hívják őt. Mert "mindenki, aki hívja Jehova nevét, megmentésben fog részesülni."

 

Jel 1:8

Én vagyok az Alfa és az Omega mondja Úr [görög: küriosz, angol: Lord] az Isten aki van és aki volt és
aki eljön a Mindenható.

Én vagyok az Alfa és az Omega - ezt mondja Jehova Isten -, aki van, aki volt, és aki eljön, a Mindenható.

 

3. Előljáróban

A görög szövegben az "Úr / úr" jelentésű küriosz szó 714-szer fordul elő, és az ÚVF 224-szer adja vissza a "Jehova" névvel. Az "Isten / isten" jelentésű theosz szó 1318-szor fordul elő, és az ÚVF 13-szor adja vissza a "Jehova" névvel. Így összesen 237 esetben fordul elő a Jehova név az Új világ fordítású Újszövetségben.

 

4. Melyiket mi támogatja?

Alapvető kérdés, hogy a Társulat milyen alapon adja vissza a NWT-ben és az ÚVF-ban "Jehovával" a küriosz-t és a theosz-t, amit a saját szó szerinti fordításában is a Lord (Úr), illetve a God (Isten) szó áll? Amikor az ÚVF "Jehová"-val adja vissza a görög szöveg küriosz-át vagy theosz-át, a KIT lábjegyzetben utal arra, hogy mi támogatja a Lord vagy God, illetve mi támogatja a Jehovah fordítást. A Lord és a God hivatkozása mindig egyszerű: magában a görög szövegben is a küriosz [Lord] és a theosz [God] áll, a lábjegyzet pedig 2-5 századi görög kódexekre hivatkozik. Ugyanakkor a Jehova fordítást igazolandó "J"-vel jelölt, számozott forrásokat találunk. Mik ezek? A "J"-vel jelölt, számozott források listája a KIT 13-14. oldalán, illetve NWT with References 9-10. oldalán található. Konkrétan 27 héber és ivrit nyelvű újszövetség-fordításról van szó, amelyek egyes helyeken a Tetragrammatont használják. Íme a fenti igék lábjegyzetei:

 

 

Róm 10:9* Lord (kyrios) X A B; ha-adhon, J 12-14.16-18,22; Not "Jehovah"
Róm 10:13* Jehovah J 7,8,10,13-18,22-24; Lord X A B
Jel 1:8* Jehovah J 7,8,13,14,16-16,22-24; Lord X A Vg Sy

Összefoglalva: a "Jehovah" használatának alapja a már említett héber fordítások, a "Lord" (Úr) fordítás alapja viszont az ókori görög másolatok, illetve latin és szír (arám) fordításuk:

X - Codex Sinaiticus, görög, 4. század
A - Codex Alexandrinus, görög, 5. század
B - Codex Vaticanus, görög, 4. század
Vg - Latin Vulgáta, Jeromostól, a 4. század körül készült
Sy - egy szír verzió, 6. század.

 

5. Ókori görög másolatok vagy középkori héber fordítások?

Első pillantásra ugyan nem szembeötlő, de nagy jelentőségű az ún. "J"-források kora. A KIT-ben és a NWT-ben található információk szerint ugyanis

  • a legkorábbi "J"-jelzetű héber fordítás a "J2" (Máté evangéliumát tartalmazza héberül), i.sz. 1385-ből származik, tehát a 14. századból, a középkorból;

  • a leggyakrabban idézett héber fordítás, a "J7" (a teljes Újszövetség héber nyelven) pedig i.sz. 1599-ből;

  • a legújabb keletű az 1979-es "J22" (szintén teljes fordítás.

Mindezzel szemben közismert tény, hogy a birtokunkban levő legkorábbi görög kéziratokat, melyek a küriosz és a theosz szót tartalmazzák, alig egy emberöltővel azután másolták, hogy János megírta a Jelenések könyvét. A "Jehova" újszövetségi használatának igazolására felhozott legkorábbi héber fordítás tehát 1300 évvel később született, mint a görög másolatok!
Az alábbi időrendi táblázat segít összehasonlítani, hogy milyen szövegforrások állnak az "Úr" / "Isten", illetve a "Jehova" fordítás mögött:

 

 

EREDETI GÖRÖG KÉZIRATOK (i.sz. 1. század; elvesztek)

|

KB. 5000 GÖRÖG MÁSOLAT
(teljes szöveg és töredék, i.sz. 2-5. századból)

|

Westcott-Hort-féle GÖRÖG SZÖVEGKIADÁS (1881-es kiadás)

/ \

 

 

Királyság sorközi fordítás

Új világ fordítás

 

 

Görög szöveg: mindenhol küriosz / theosz

14. század utáni héber fordítások: "Jehova"

 

 

Fordítás: mindenhol Lord [Úr] / God [Isten]

237-szer: "Jehova", máshol Úr / Isten

 

Összefoglalás

Az Őrtorony Társulat tehát azzal érvel a Jehova név használata mellett, hogy a Tetragrammaton felbukkan olyan héber fordításokban, amelyek abból a görög szövegből készültek, amely nem is tartalmazza a Tetragrammatont!

  • Nincs olyan görög kéziratváltozat vagy -töredék, amely tartalmazná a Nevet vagy görög átírását.

  • A Társulat nem tartja sértetlennek a meglevő, általa is használt görög szöveget (Westcott-Hort, 1881), mert elmélete szerint a 2-3. századi keresztények kiirtották belőle az isteni nevet. Kérdés, hogy ki hazudott: Jézus és az apostolok (Mt 24:35, 1Pt 1:25) vagy a Társulat?

  • A Társulat a szöveg visszaadása során nagyobb tekintélyt tulajdonít 14. századi és még későbbi héber fordításoknak, mint a 2-5. századi görög másolatoknak. Milyen alapon?

  • A küriosz ("Úr") szó 714-szer fordul elő a görög szövegben; a NWT / az ÚVF ezt 224-szer "Jehovával" helyettesíti. Kérdés, hogy miért pont ebben a 224 esetben tette ezt, és a többi 490 esetben miért nem tette?

  • A theosz ("Isten") szó 1318-szor fordul elő a görög szövegben; a NWT / az ÚVF ezt 12-szer "Jehovával" helyettesíti. Kérdés, hogy miért pont ebben a 13 esetben tette ezt, és a többi 1305 esetben miért nem tette?

  • Bár a 237 esetből 82-szer olyan Héber Iratokból vett idézetekről van szó, amelyek tartalmazták a Tetragrammatont, mi indokolja a többi 155 esetet? Mi nem indokolja a többit?

Vajon igazolhatják a "J"-források az "Úr" és az "Isten" szavak "Jehovával" való helyettesítését?

Tetejére

Szalai András (cc) Apológia Kutatóközpont