Apológia > Vallások > Összehasonlító táblázatok / PDF verzió (102 KB)

 

Kína és Japán vallásai

 

 

Taoizmus

Konfucianizmus

Sintóizmus

 

Eredet

Kína

Kína

Japán

 

Alapító

Lao Ce (i.e. 6. sz. ?)
Csuang Ce (i.e. 4. sz.)

Kung Fu Ce (Konfuciusz) (i.e. 6.sz.) Meng Ce (Menciusz) (i.e. 4-3. sz.)

nincs (ősi animista vallás; sintó = a szellemek útja)

 

Vallási iratok

Tao Te Csing (Az út és erény könyve); kialakulás: i. e. 4-3. sz; nem isteni kinyilatkoztatás

Su Csing (Írások Könyve), Ji Csing (Változások Könyve), Si Csing (Dalok Könyve), Li Csi (Szertartások feljegyzései), Csun Csiu (Tavasz és Ősz); kialakulásuk: i. e. 10-2. sz.; egyik sem isteni kinyilatkoztatás

Kodzsiki (Régi dolgok feljegyzései), Nihongi (Japán története), Engisiki (Engi-kori rítusok); írásbeli rögzítésük: i. sz. 8. sz.; egyik sem isteni kinyilatkoztatás

 

Hagyományok

különféle irányzatok és egyes mesterek tanításai

Kung Fu Ce az ősi, bölcs királyok hagyományait elevenítette fel

a sok évszázados, rögzült szertartások hagyománya a mai napig él; sok helyi hagyomány is van

 

Irányzatok

a filozófikus és a mágikus főáramlat sok iskolával; a babonás népi irányzat

Kung Fu Ce nagy követőinek (Meng Ce, Hszün Ce) iskolái; a törvények radikális betartatását követelő legisták (fa-csia)

a 13 régi irányzat; állami sintó (aminek része a császártisztelet); a buddhizmussal kevert rjóbu (kétarcú) sintó

 

Isten

személytelen világszellem; sok kisebb-nagyobb isten van és az ősök szellemei, akik közül egyeseket évszázadok múltán istenként kezdtek tisztelni

az Ég (Tien) a legfelsőbb hatalom (személytelen); sok természeti és helyi isten van, és az ősök szellemei, akik közül egyeseket évszázadok múltán istenként kezdtek tisztelni

rengeteg isten, azaz természeti szellem (kami) van; a legfőbb Amateraszu Napistennő; évszázadok múltán egyes nagy ősöket istenként kezdtek tisztelni

 

A világ

az örök életszubsztancia (csi) kétpólusú megnyilvánulásából (jin és jang) jött létre az öt elem (föld, víz, tűz, fa, fém); a világ rendje mindezek harmóniájától (tao) függ; a "túlvilág" evilág része

örök, anyagi, valóságos; az istenek / ősök szellemei csak láthatatlanok

az istenek teremtették, örök; a természet a természetfeletti kifejeződése, s mint ilyen szent, tiszta és szép (a halál, a romlás szentségtelen, taszító elem)

 

Az ember

a világrend egyik megnyilvánulási formája; alapvetően jó; halála után tovább él szellemként és utódai emlékezetében (ősök tisztelete)

az Ég teremtménye; alapvetően jó; halála után tovább él szellemként és utódai emlékezetében (ősök tisztelete)

a kamik teremtménye, test és lélek egysége, eredetileg isteni, szent és tiszta; halálával egyéni léte megszűnik, de utódai emlékezetében tovább él (ősök tisztelete)

 

Az ember problémája

nem a tao világrendjével összhangban cselekszik, ezért nincs harmóniában önmagával és környezetével

az erkölcstelen életvitel, az állam, a szertartások és az ősök iránti tisztelet hiánya

nem mindig követi a törvényt és az erkölcsöt (közösségtudat, tekintélytisztelet, kötelességtudat és hűség)

 

A megoldás

felismerni a tao áramlását, a dolgok egymásra hatását; az önzést kerülő "nem cselekvéssel" (vu-vej) a dolgok természetes rendjét követni; eszköz a természetmisztika és a mágia is

a törvények követése és az ősök tisztelete; a nemes ember (csün ce) ideáljának megvalósítása: emberség, igazságosság stb., illetve a szülő-gyermek kapcsolat az uralkodó és az alattvalók között

az isteni eredetű állam törvényeinek, az erkölcsi elveknek a követése; a rituális tisztaság (harai) a kamikhoz való közeledésben

 

Külső segítség

taoista írások és a mesterek, bölcsek vezetése; mágikus gyakorlatok, szellemek

a konfucianista tanítások; az uralkodó mint az Ég Fia (Tien Ce) az Égi Birodalom földi képviselője (isten)

az államrend és a Tennó (Ég Fia) kormányzása; a kamik sugallata

 

A várt eredmény

a világrenddel összhangban levő természetes, egyéni és közösségi élet

a harmonikus, összetartó társadalom létrejötte és felvirágoztatása

a kamikkal, a természettel és a többi emberrel való harmónia ()

 

Az erkölcs alapja

a tao természetes rendje, egyensúlya, amelyből az emberi etika következik

Kung Fu Ce alapelvei; az ember eleve hajlik a jóra (Meng Ce)

isteni eredetű állami törvények és társadalmi rend (az adós viszony: úr / vazallus, szülő / gyerek közt)

 

A hitélet iránytűje

maga a tao, Lao Ce és Csuang Ce tanításai

Kung Fu Ce tanítása

a sintó hagyományok

 

Jelkép

jin és jang egysége:
a tao (út)

(nincs)

a szentélyek előtti torii (nagy, kettős keresztgerendás kapu)

 

Hívek száma

kb. 50 millió (főleg kínaiak; egy részük konfuciánus is)

kb. 350 millió (kínaiak, koreaiak, japánok; egy részük taoista is)

kb. 110 millió (csak japánok, de közülük 90 millió buddhista is)

Tetejére

Szalai András (cc) Apológia Kutatóközpont