	Apológia > Vallások > Összehasonlító táblázatok / PDF verzió (164 KB)
	Vallások és váradalmak - világvége
	Bevezető		A "világvége", a jelenlegi világ vége és egy új világ kezdete olyan téma, amely szinte minden vallásban megjelenik, akár a vallás fő vonulatában, akár a kisebb, a témát különösen hangsúlyozó szektás változataiban. Amint látni fogjuk, a Nagy Változás olyasmi, amit passzívan vagy tevékenyen, békésen vagy hisztérikusan is lehet várni, vagy éppen erőszakal siettetni.
	1. Egykori és mai példák		Azok az elméletek, amelyek a jelenlegi világkorszak valamilyen lezárulásáról és egy új kor kezdetéről szólnak, az egész világon, szinte minden kultúrában megtalálhatók. Az alábbi lista azokat a jelentős csoportokat és mozgalmakat sorolja fel, amelyeket szélsőséges végvárás jellemzett, sőt konkrét dátumokat is megadtak, illetve váradalmaikat a saját életükben várták beteljesedni.
I. sz.	Személy	Mozgalom, csoport		Háttér vallási irányzat	Váradalom	A vég
2.	Montanus, Priscilla, Maximilia	montanisták			Krisztus visszatérése, Isten országa	még az ő életükben
3-9.	magánszemélyek, Európa	magánvélemények			világvége, Krisztus visszatérése, Isten országa	még az ő életükben
9-10.	magánszemélyek, Európa	általános váradalom			világvége	1000
13.	Joachim de Fiore, Itália	magánvélemény			Antikrisztus megjelenése, világvége	1260
15.	Martinek Haluska, Csehország	táboriták		előreformációs mozgalmak	Antikrisztus megjelenése, világvége	1420
16.	Melchior Hofman, Németország	anabaptisták		radikális reformáció	Krisztus visszatérése, később: Új Jeruzsálem megalapítása Münsterben	1533
	Jan Matthys, Hollandia	anabaptisták		radikális reformáció	erőszakkel előkészíthető Krisztus visszatérése	1534
18.	Ann Lee, Észak-Amerika	sékerek		kvéker	a világvége	1792
	Cotton Mather, Anglia	magánvélemény		puritán	világvége, később: Krisztus visszatérése	1697 1716 1736
19.	1831, William Miller, Észak-Amerika	milleriták		baptista	elragadtatás, Krisztus látható visszatérése, Isten országa	1843 1844
	1935, Joseph Smith Jr, Észak-Amerika	Az Utolsó Napok Szentjeinek Jézus Krisztus Egyháza (mormonok)		restaurációs mozgalom	Jézus Krisztus visszatérése, az Ezeréves Királyság eljövetele	56 év múlva (1890-91)
	1844, Hiram Edson, Ellen G. White, Észak-Amerika	hetednapos adventisták		millerita	mint milleriták; később: láthatatlan mennyei szentély szolgálat, majd Krisztus látható visszatérése	1844
	1844, Baha'u'llah, Irán	bahá'í hit		síita iszlám	Baha'u'llah-ban megjelent a visszatért Krisztus, a bahá'í terjedésével eljön Isten országa	jelenkor
	John Thomas, Anglia	krisztadelfiánusok		protestantizmus	nagy nyomorúság	1864-68
	1837, Anglia	Catholic Apostolic Church (irvingiánusok)		protestantizmus	az új hierarchia Krisztus visszatérését készíti elő	még a 19. sz-ban
	Charles T. Russell, USA	International Bible Students (russellisták)		millerita, második adventista	elragadtatás, Krisztus látható eljövetele, Isten országa; később: Krisztus láthatatlan jelenléte, kataklizmák, Armageddon, majd Isten országa	1874 1914
20.	Joseph F. Rutherford, USA	Jehova Tanúi		russellista	Krisztus láthatatlan jelenléte, kataklizmák, Armageddon, majd Isten országa	1918 1925 1942 1975 még a 20. sz-ban
	1930, Herbert W. Armstrong, USA	Worldwide Church of God		adventista*	kataklizmák, világvége; Krisztus visszatérése	1936 1975-77
	1958, Jan van Rijckenborgh, Hollandia	Lectorium Rosicrucianum (Arany Rózsakereszt Vallásközösség)		neo-gnoszticizmus	a Szellemi Iskola kapui bezárulnak, utána az emberiség elpusztul	2001 után, pár száz éven belül
	J. G. Bischoff, Németország	Neuapostolische Kirche (Új Apostoli Egyház)		Katolikus Apostoli Gyülekezetek	Krisztus visszatérése	még J.G.B. életében (mh.1960)
	1960, Sun Myung Moon, Dél-Korea	Unification Church (Egyesítő Egyház)		koreai messiási mozgalmak	Moon a Második Advent Ura, esküvője a Bárány menyegzője	jelenkor
	1970-es évektől, Moses David Berg, USA	Children of God (Isten Gyermekei)		karizmatikus	kataklizmák, később: Armageddon, később: Krisztus visszatérése	1974, 1986, 1993
	1977, William M. Branham, USA	branhamisták		egyesült pünkösdista, karizmatikus	elragadtatás, utána világvége, majd Isten országa	1977
	1982, Benjamin Creme, USA	Tara Center, New Age mozgalom		teozófia	Krisztus jelenléte; az Új Kor beköszönte	jelenkor
	1983, Bhagwan Sri Rajneesh, India, USA	neo-szanjaszin mozgalom		hindu	kataklizmák	1984-1999
	Jim Jones, USA és Guyana	People's Temple (Népek Temploma)		karizmatikus	világvége, Isten roszága	még J.J. életében (mh.1978)
	1994, Elizabeth Claire, USA	Church Universal and Triumphant (Egyetemes és Győzedelmes Egyház)		szinkretikus	háborús konfliktusok	1994-2002
	1991, Louis Farrakhan, USA	Nation of Islam (fekete muszlimok)		iszlám, rasszizmus	Armageddon	1991
	? Dél-Korea	Hyoo-go (Elragadtatás) mozgalom		karizmatikus	elragadtatás, majd Krisztus visszatérése	1992
	1992, David Koresh, USA	Branch Davidians (dáviditák)		adventista*	világvége, majd Isten országa	1995
	Shoko Asahara, Japán	Aum Shinrikyo		buddhista, Nostradamus, scifi	terrorral siettethető világvége, majd új kor	még S.A. életében
	Joseph Di Mambro, Luc Jouret, Svájc, Kanada	Ordre du Temple Solair (Naptemplom Rendje)		neo-gnoszticizmus	öngyilkossággal tranzit a szellemvilágba a földi kataklizmák elől	1994-95, 1997
	Marshall H. Applewhite, USA	Heaven's Gate (Menny Kapuja)		ufó-kultusz	öngyilkossággal tranzit a Haley-üstökös mögötti űrhajóra, más bolygóra	1997
	Woo Jongmin, Dél-Korea	Youngsang Church (Örök Élet Egyháza)		karizmatikus	elragadtatás	1998
	Chen Tao, Taiwan	God's Salvation Church (Isten Üdvössége Egyház)		buddhista-keresztény szinkretikus	világvége	1998
	Monte Kim Miller, USA	Concerned Christians (Aggódó Keresztények)		protestáns	Krisztus visszatérése	2000
	Bill Hawkins, USA	House of Yahweh (Jahve Háza)		adventista*, brit-izraelitizmus	nagy nyomorúság, utána Krisztus visszatérése	1993-2000
	Joseph Kibweteere, Uganda	Movement for the Restoration of the Ten Commandments of God (Mozgalom Isten Tízparancsolatának Helyreállításáért)		afro-keresztény szinkretikus	világvége (tagok legyilkolásával)	1999-2000
				* Megjegyzés: Ezekkel a csoportokkal a hazai adventista felekezetek teremészetesen nem azonosíthatók. Lásd még: 4.
	2. Vallások és típusok		A keresztény hátterűek A történeti áttekintésben jól követhető a keresztény hátterű csoportok nagy száma. Ezekkel elsősorban nem az (volt) a baj, hogy hittek Krisztus látható visszatérésében, az elragadtatásban és az eljövendő messiási uralomban, a Királyságban. A probléma mindig ugyanaz volt. A többség ugyanis dátumokat adott meg, hogy mikor tér vissza Krisztus, jön Armageddon vagy az elragadtatás, bár Jézus minden spekulációt tiltott, amikor pedig nem történt semmi, vagy nem az történt, amit vártak, akkor nem ismerték be engedetlenségüket és tévedésüket, hanem újabb dátumokat adtak meg, vagy Jézus láthatatlan, mennybéli munkálkodásáról vizionáltak és spekuláltak (pl. adventisták, Jehova tanúi, mormonok, vagy egyes mai végidő-specialisták, ébredési prédikátorok). Mások pedig emberi erőből akarták megvalósítani a királyságot, és nem a visszatérő Krisztusra bízták (pl. a münsteri anabaptisták, sékerek, kisebb utópisztikus kommunák).
			A nem keresztény hátterűek A nem keresztény vallásokat témánk szempontjából két fő részre oszthatjuk: a kezdetben és végben gondolkodó közel-keleti (zoroasztrianizmus, júdaizmus, iszlám), illetve az ismétlődő korszakok végtelen ciklusaiban gondolkodó távol-keleti vallások (hinduizmus, buddhizmus). A zoroasztrianizmus vagy perzsa vallás dualista világképe szerint a Jó és a Gonosz szellemi erői között a világ végéig dúlni fog a harc. A harc elsősorban az emberek döntésében jelenik meg, és végül a Jó fog győzni. Nem várnak azonban egy harcnélküli, új korszakot, vagy valakit, aki azt bevezetné. A júdaizmus évezredek óta várja a Messiás által bevezetett békekorszakot. Szerinte az ószövetségi messiás-váradalmak azért nem teljesedtek be Jézusban, mert nem hozta el ezt a messiási béke-korszakot. Megjegyzendő, hogy a kereszténység szerint a messiási jövendölések Jézusban részben beteljesedtek (szenvedő messiás), részben a második eljövetelekor fognak beteljesedni (királyi messiás). Az iszlám az egész világon való elterjedésen és a majdani Ítélet Napján kívül mást konkrétan nem vár a jövőtől. Ugyanakor érdekes módon, mivel Mohamed szerint Jézus nem halt meg a kereszten, hanem elevenen a mennybe emeltetett, a hagyományok szerint az ő visszajövetele előzi meg az ítélet napját. Az iszlám síita ága viszont az eltűnt 12. imám, a Mahdi visszatérésében és eljövendő világuralmában reménykedik, amely végre elhozza Allah teljes uralmát az emberiségen. (A váradalom történelmi hátterében a Mohamed halála utáni utódharcok és a síita mártírkultusz áll.) Néhány 19. századi, síita hátterű mozgalom (pl. Bahá'í hit) azonban egy már eljött, megjelent, sőt meghalt Mahdiban hisz, aki az új világrend alapelveit nem harcos módon, hanem tanítások formájában fektette le. Az új, egységes világ békés felépítése a követőinek a feladata. A hinduizmus vaisnava ága Visnu avatárjai (alászállásai) közül az utolsó, Kalki leszállását várja, aki a gonoszok elpusztításával teremti meg ismét az istentudatú társadalmat – bár erre a szövegek szerint még több évezredet kell várni. A szintén hindu hátterű, de modernizált, a New Age mozgalom idején elterjedt Transzcendentális Meditáció vezetője, Maharishi Mahesh Yogi viszont már létrehozta a Megvilágosodás Korszakának (jelenkorunk!) spirituális Kormányát. Szervezete szerint a TM segítségével létrehozható a békés és jóléti világ. A buddhizmus mahájána irányzata Maitreya buddha, a Könyörület Buddhájának megjelenését várja, de anélkül, hogy a váradalomhoz időpontot kapcsolna. A tibeti buddhizmus egyik tantrikus szövegének (Kalacsakra-tantra) apokaliptikus jövendölése azonban már igazi világháborúról szól: az iszlám hadainak és a buddhista Samballa-harcosoknak a fantasztikus háborúját egy eljövendő világ-buddhokrácia követi. A jövendölés történelmi hátterében természetesen az iszlám Tibetbe való betörése áll, értelmezése pedig vagy a távoli jövőről szól, vagy képletes, tehát nem konkrét. A japán Aum Shinrikyo esetében nem a buddhizmusról, hanem Shoko Asahara guru személyes egyvelegéről van szó, hiszen a bibliai Armageddon fogalmát Nostradamus jóslataival és a japán scifik világával keverte össze saját terrorista ideológiájához.
	3. Közös és eltérő elemek		Közös elemek: a szélsőséges világvége várás (hisztériakeltés) a közeli vagy későbbi, biztosnak vett világvége dátumok bejelentése (spekulációk) a csak tagok számára fenntartott megmenekülés elve (exkluzivitás). Eltérő elemek: a váradalmak forrása: a bibliai apokaliptikus irodalomtól Nostradamuson, a tibeti tantrikus jövendöléseken, síita hagyományokon át a scifikig, neo-gnosztikus spekulációkig és a politikai események túlértékeléséig mindenféle a várakozás kezelése: a véget vagy egyszerűen ki kell várni, vagy siettetni lehet pl. prédikálással vagy az életszentség fokozásával, vagy a változásokat erőszakos módon kell beindítani (destruktivitás, terrorizmus) maga a váradalom: vagy egyszerűen egy új, jobb kor jön el (utópia), vagy csak egyetemes pusztulás jön (kataklizma); vagy jön egy új, jobb kor, de azt vagy nemzetközi konfliktusok, természeti katasztrófák vezetik be (apokalipszis), vagy az Antikrisztus megjelenése, illetve Jézus Krisztus visszatérése (advent), vagy más messiási jellegű személyek megjelenése (Mahdi, Maitreya, XY). A keleti vallási váradalmak és kezelésük a nyugati csoportokétól több szempontból is eltérnek: ami a hisztériakeltést illeti, a hinduizmusban a végtelen korszakokban való gondolkodás miatt erre nincs lehetőség; a tibeti buddhokrácia-jövendölés nem közismert; a síita Mahdi-várás hullámszerűen, mozgalmakban ismétlődik; a buddhista Aum tragikusan jó példa ami a spekulációkat illeti, nincsenek dátumok, illetve ritka a meg nem hatorozott, de közeli vég vagy változás várása (pl. az Aum) ami az exkluzivitást illeti, az Aum ismét jó példa (csak a guru és tanítványai a túlélők); a síita Mahdi-uralom és a tibeti buddhokrácia váradalma totaliter világrendről szól (utópiák); ami a destruktivitást vagy annak potenciálját illeti, az Aum esetében tragikus bizonyítást nyert; a hinduizmusra nem jelemző (Kalkí megjelenéséig), a síita Mahdi-váradalmakban nincs jele (egy harcos Mahdi eljöveteléig), a tibeti buddhokrácia-jövendölést pedig vagy a távoli jövőre vagy csak képletesen értik.
	4. Fogalmak magyarázata		advent [latin adventus = eljövetel] = Krisztus el- vagy visszajövetele; ebből ered pl. a karácsonyi adventvárás adventizmus / adventista = a felekezettörténetben a 19. századi adventista váradalmakból eredeztethető csoportok adventista csoport / mozgalom = a vallásszociológiában: Krisztus eljövetelének felfokozott várása, illetve ezzel jellemezhető vallási csoportok, mozgalmak apokalipszis [görög apokalüpszisz = leleplezés] = a véggel, illetve tkp. a leleplezéssel kapcsolatos; így a "Jelenések" könyve tkp. a "Leleplezések" könyve a végső időkről apokaliptikus irodalom = sajátos bibliai műfaj, a világ végével, az utolsó napokkal foglalkozó prófétai irodalom (Ószövetség: Dániel könyve, Újszövegség: Jelenések könyve, és az ún. kis apokalipszisek: Mt 24-25. fejezet, Mk 13. fejezet, Lk 19-21. fejezet, 2Thessz 2. fejezet) apokaliptikus csoport / mozgalom = (vallásszociológiai kifejezésként) szélsőségesen az utolsó napokra, végső időkre vagy a Jelenések könyvére koncentráló vallási csoport vagy mozgalom chiliazmus [görög chiliasz = ezerből álló] = lásd millennizmus vagy milennarizmus chiliaszta = lásd millennista vagy millennarista eszkhatológia [görög eszkhatosz = végső] = a végről, a végső időkről, az utolsó napokról szóló tanítás, tanrendszer eszkhatolikus váradalom = a véggel, a végső időkkel, az utolsó napokkal kapcsolatos várakozás millennium [latin mille = ezer, millennium = ezredév] = Krisztus ezeréves földi királysága (Jel 20:1-6) millennizmus / millennista = a keresztény dogmatörténetben: az eljövendő ezeréves földi messiási királyság reménysége, hite, tanítása millennarizmus / millennarista = vallásszociológiai és pejoratív értelemben: a bibliai ezeréves királyságot vagy általában a világvégét és utána egy új, jobb korszakot váró, siettető vagy megvalósítani akaró vallási ideológia utópia = eszményi, de megvalósíthatatlan társadalmi rendszer utópizmus / utópista = egy utópia, illetve elérhetetlen álmok kergetése
Tetejére	Szalai András (cc) Apológia Kutatóközpont