Apológia > Vallások > Statisztika / PDF verzió (88 KB)

Magyarországi statisztika – 2001

Források

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) által végzett 2001-es népszámlálás adatai és a KSH Népszámlálási főosztálya által kiadott Népszámlálás 2001, 5. kötet: Vallás, felekezet (Budapest, 2002). Az alábbi adatok kerekítve vannak.

Megjegyzések

A KSH adatai szerint Magyarország lakossága 10 millió 198 ezer fő. A vallási hovatartozásról szóló adatok a Személyi kérdőív 24. kérdésére ("Vallása, hitfelekezete?") adott válaszokon alapulnak. Az adatszolgáltatás nem volt kötelező, és kb. 70 ezren nem is válaszoltak semmit. A válaszolók közül 1 millió 483 ezer személy jelezte, hogy "nem tartozik egyházhoz, felekezethez", és 1 millió 35 ezer személy azt, hogy "nem kíván válaszolni". Vallási, felekezeti hovatartozását 7 millió 611 ezer személy adta meg. Ők összesen 255 vallási, felekezeti csoporthoz sorolhatók.
A népszámlálás adatai nem arról tudósítanak, hogy hányan vallják ezt vagy azt a hitet, hanem azt, hogy hányan vallották magukat ilyen vagy olyan hitűnek. Több vallási közösség tagsága (hitelvi vagy más okból) nem kívánta megadni a vallási hovatartozását, így több, különben létező vallási-világnézeti közösség a statisztikában egyáltalán nem jelenik meg, vagy valós tagságának csak a töredékéről van számszerű adat.
A társadalom nagy többsége még mindig a nagy keresztény egyházakhoz kötődik valamilyen szinten, hiszen összesen több mint 7 millióan vallották magukat katolikusnak (5 559 000), reformátusnak (1 623 000) vagy evangélikusnak (304 000). A magukat valamelyik kisebb vagy újabb vallási-világnézeti közösséghez tartozónak vallók együttes száma alig 1,1 %, tehát kb. 100 ezer fő volt. Valós számuk azonban ennél mindenképpen több, akár a duplája is lehet.
A KSH listájában szereplő 255 vallás közül kb. 150 azoknak a száma, amelyek híveinek a száma nem éri el a 100-at. Ennek a sokszínűségnek a hátterében egyfelől az 1990 óta ugrásszerűen megnőtt vallási kínálat áll, másfelől a hazánkban élő, és hitüket magukkal hozó külföldi álampolgárok nagyobb száma. A KSH ugyanis nem csak a magyar állampolgárokat, hanem állampolgárságától függetlenül minden életvitelszerűen Magyarországon tartózkodót megkérdezett. Az itt élő külföldiek révén tehát sok olyan vallás is bekerült a listába, amelyek hazánkban nem rendelkeznek hagyományokkal vagy egyházi jellegű szervezettel (pl. sintóista, alavita, dzsáin, káld, vahabita, párszi, drúz stb.).

Statisztika

A népesség vallás szerinti megoszlása %-ban

Római katolikus

51,90%

Görög katolikus

2,60%

Református

15,90%

Evangélikus

3,00%

Izraelita

0,10%

A többi vallás

1,10%

Egyházhoz, felekezethez nem tartozik

14,50%

Nem kíván válaszolni

10,10%

Ismeretlen, nincs válasz

0,70%

További részletek

A KSH további kategóriái szerint baptistának 17 705-en vallották magukat, adventistának 5 840-en, és összesen 34 530-an estek a "Többi protestáns" kategóriába (az unitáriusokat is ide számítva). A KSH néhány kategóriája, illetve annak definíciója vallástudományi szempontból megkérdőjelezhető. A "Többi keresztény" közé 24 340-an tartoznak, de a KSH csoportosítási rendszere szerint pl. katolikus karizmatikusok, anglikánok, anabaptisták, Jehova Tanúi, mormonok, gnosztikusok és vudu-gyakorlók tartoznának együvé. A szintén eléggé vitatható "Más istenhiten alapuló vallások" kategóriába 4 287-en tartoznak, de a lebontásban itt is evangéliumi gyülekezeteket találunk muszlimok, párszik és gnosztikusok között, pedig a keresztény egyházaknak külön kategóriájuk is van). "Az örök világtörvényt hirdető vallások" közé 7 736-an tartoznak (javarészt hinduk, buddhisták stb.) és 2 385 "A felsoroltak közé nem tartozó"-k száma. A KSH eddig nyilvánosságra hozott és tanulmányozásra ajánlott adatai természetesen nagyon sok szempontból értékesek, de sajnos pont az újabb vallási közösségekről nyújtja a legkevesebb információt.

Tetejére

Szalai András (cc) Apológia Kutatóközpont