	Apológia > Vallások > Összehasonlító táblázatok
	Panteizmus, panenteizmus, politeizmus
	Bevezetés	Mindenkinek van valamilyen világnézete, akár tudatában van ennek, akár nem. A világnézet az a mód, ahogyan valaki a valóságot látja, és ahogyan értelmezi azokat a dolgokat, amelyekkel az életben találkozik. A világnézet alapvetően befolyásolja az ember életét: értékrendszerét, érzéseit, döntéseit, önmagáról és másokról alkotott képét, sorsát. Az egyes világnézetek sok szempontból különböznek egymástól. Összehasonlításuk és értékelésük nem csupán intellektuális feladat, a dolog tétje a valóság megismerése. (Megjegyzés: más szempontokra és az egyes világnézeteken belüli alirányzatokra hely hiányában nem térhetünk ki.)
		4. Panteizmus	5. Panenteizmus	6. Politeizmus
	Isten	egy, véges, személytelen, változó, tökéletes	egy végtelen, személyes, változó, nem tökéletes	sok van, végesek, személyesek, változnak, tökéletlenek
	A világ	örök, anyagtalan	anyagból teremtetett, nem örök	anyagból teremtetett, örök
	Isten és a világ	a világ maga az Istenség	az Istenségnek része a világ	az istenek avilágban vannak
	Csoda	lehetetlen, csak annak vélik	lehetetlen, csak annak vélik	van, ma is
	Isten és az ember	az ember az Istenség része; csak fokozati a különbség	az ember az Istenség része, csak fokozati a különbség	az ember az istenek teremtménye / független lény
	Az ember természete	halandó test és halhatatlan lélek	halandó test és halhatatlan lélek	halandó test és halhatatlan lélek
	Az ember sorsa	újraszületések, végül visszaolvadás az Istenségbe	újraszületések, végül visszaolvadás az Istenségbe	a lélek isteni büntetése vagy jutalmazása
	A rossz eredete	illúzió	az Istenség egyik oldala	a gonosz istenek / tökéletlen emberek
	A rossz vége	eltűnik az illúziókkal együtt	az istenség egyik oldala marad	a jó / a gonosz istenek győznek
	Az erkölcs forrása	az Istenség alacsony tapasztalati szintje	az Istenség változása	az istenek
	Az erkölcs természete	relatív	relatív	relatív
	A történelem célja	végtelenül ismétlődő, céltalan	végtelenül ismétlődő, céltja van	ismétlődő / kezdete és vége van, célja van
	4. Panteizmus	A szó elemei: görög pan = minden, görög theosz = isten, latin -izmus = elv, tan. Eszerint az Istenség azonos a világgal, és nem azon kívül van. Isten a világ és a világ az Isten. Az Istenség nem megteremtette a világot, hanem a világként létezik, és az ember mint az Istenség része maga is Isten vagy isteni. Az Istenség személytelen, de sok személyes megnyilvánulási formája van (pl. kisebb istenek, emberek); az ember személyisége csak az ideiglenes testruha része, a benne levő lélek személytelen. Csak egyféle valóság van: a gonosz vagy ugyanúgy az Istenség része, mint a jó, vagy Isten túl van jó és gonosz ellentétvilágán, és ezek az erkölcsi pólusok is csak az istentapasztalat alacsony fokán tűnnek valóságosnak. Az erkölcsi döntéseket egy világtörvény kéri számon. A világ tkp. az Istenség tudata vagy gondolata, álma. Az Istenség nem a világon kívülálló, esetleges beavatkozása nem csoda. Nincs kezdet és vég, a történelem ciklikus, csak önmagát ismétli: nincs utópia, végső ítélet stb. Az élet célja a visszaolvadás az Istenségbe, az Egybe. A panteizmust vallotta pl. Spinoza, és vallja a legtöbb hindu irányzat.
	5. Panenteizmus	A szó elemei: görög pan = minden, görög en = benne, görög theosz = isten, latin -izmus = elv, tan. Eszerint az Istenségnek része a világ, a világ benne van, az Istenség a világot nem teremtette, hanem önmagából formálta és tartja fenn. Az Istenség örök, de változó, szellemi, de van anyagi része is, személyes, de van személytelen oldala is. Isten több, mint a világ, de örökké azzal együtt létezik, tisztán szellemi és anyagi pólusa is van. Az ember az Istenség része, egymástól kölcsönösen függnek: együtt változnak és fejlődnek. Az erkölcs a változó Istenségtől függ, ezért relatív, az erkölcsi pólusok az Istenségből fakadnak. Az erkölcsi döntéseket egy mechanikus világtörvény kéri számon. Nincs kezdet és vég, a történelem ciklikus fejlődésben van. A lét célja az Istenség önfejlődése, az emberi élet célja az Istenségbe való visszaolvadás. A panenteizmust vallotta pl. Platón, Herakleitosz, Hegel, illetve vallja Whitehead és pl. a Krisna-tudatúak.
	6. Politeizmus	A szó elemei: görög polüsz = sok, görög theosz = isten, latin -izmus = elv, tan. Eszerint nemcsak egyetlen, hanem sok isten létezik, ezek mindegyike személyes, véges, de fejlődnek és nemük is van. Többé-kevésbé egyenlők vagy van egy főisten. Az istenek egymással rendszerint harcban állnak. A világ örök, nem ők teremtették, csak ők formálták, akárcsak benne az embert. Az emberek világa az istenek csata- vagy játszótere, a történelemnek nincs ismert célja. Az ember életének értelme az istenek szolgálata, vagy akár az istenné fejlődés. A gonoszság oka a tökéletlen emberek, illetve gonosz istenek hatása. Irányzattól függően vagy nem tudni, hogy a jó vagy a gonosz istenek fognak győzni, vagy tudható, hogy végül a jó főisten fog győzni. Az erkölcs az istenektől és hatáskörüktől függ, de relatív. Az erkölcsi döntéseket az istenek fogják számon kérni, ők maguk vagy e törvények fölött állnak, vagy rájuk is vonatkoznak. A politeizmus valamilyen formáját vallották például a régi görögök, illetve vallják a mai törzsi vallások, a hindu irányzatok és a mormon vallás.
		<<< Előző rész Teizmus, deizmus, ateizmus
Tetejére	Szalai András (cc) Apológia Kutatóközpont