A hit karizma?

1Kor 12:9
Egyik ugyanattól a Lélektől hitet…

Probléma

Pál apostol a karizmákat sorolva írja, hogy a Lélektől egyesek „a hitet” kapják ajándékba, tehát úgy tűnhet, a hit nem csupán „Isten ajándéka” (hiv. Ef 2:8), hanem a Lélek kegyelmi ajándéka, karizmája is. – Vajon erről beszél az apostol?

Értelmezés

Pál az 1Kor 12:1-ben általában „A lelki dolgokról…” [peri de tón pneumatikón] ír. Először a spirituális jelenségek mögött álló hatalmat azonosítja,  aki a Szentlélek, Jézus Krisztus Lelke, majd rámutat, hogy akiben ez a Lélek van, az egyfelől Jézust képtelen átkozni, másfelől csak ő képes Jézust – őszinte szívvel és életével – az Urának nevezni.

Az 12:4-től azt igyekszik tisztázni, hogy bár „különbség van az ajándékok között” [diareszeisz de khariszmatón eiszin] és „a szolgálatok” […diakonión] és az „erőmegnyilvánulások” […energématón] között, egyazon Lélek működik mindegyikben – nem több.

A 12:7-től azt tanítja, hogy „a Lélek megnyilvánulása” [hé fanerószisz tu pneumatosz] mindenkinek közhaszonra adatik, és itt sorol fel több karizmát is, de tartalmi vagy működési szempontból ezek mind a Lélek alkalmi, spontán megnyilvánulásai [fanerószisz], nem tartoznak az állandóan működő, bármikor elővehető karizmák közé (pl. tanítás, ápolás, vezetés stb.). Ilyen a bölcs szó, a tudós beszéd, a hit [pisztisz] vagy a gyógyulások ajándékai, az erőmegnyilvánulások, a prófécia, a szellemek megkülönböztetése, az idegen nyelven megszólaló imádat és annak fordítása. Mindben közös, hogy a Lélek osztogatja őket akarata szerint, amikor és ahogyan szükségesnek látja.

Végül, a 12:12-től az egyházról úgy beszél, mint organizmusról, egy test egységéről és a testrészek eltérő feladatairól, illetve a tagok szükségszerű egymásra utaltságáról.

Alkalmazás

A bibliai hit [pisztisz] fogalmi jelentésköre az elhívéstől a bizalmon, a hűségen és a hitelességen át a keresztény hitig terjed, de az 1Kor 12-ben a Lélek alkalmi megnyilvánulásai között szerepel. Ez pedig nyilván rendkívüli helyzetben adatik (1) egyeseknek, de (2) a közösség érdekében. Ezért nem utalhat olyan hitre, ami mindenki számára az üdvösséghez szükséges, és amit éppenhogy Isten vár el az embertől.

Más, kapcsolódó szövegek: Ef 2:8 2Thessz 3:2 Róm 12:3