2Pt 3:8
Az az egy azonban ne legyen rejtve előttetek, szeretteim, hogy az Úr előtt egy nap annyi mint ezer esztendő, és ezer esztendő annyi, mint egy nap.
Probléma
A kijelentés első felének (az Úr előtt egy nap annyi, mint ezer év) váltószámként való értelmezésével úgy tűnik, mintha egy isteni napot ezer emberi év tenne ki, vagy mintha Isten valamiféle idő feletti, időtlen, időn kívüli létsíkban élne. – Kérdés, hogy a szöveg tényleg ezt állítja-e?
Értelmezés
Először is, a kifejezés Mózes imáját idézi (Zsolt 90:1-6): „Uram, te voltál hajlékunk nemzedékről nemzedékre. Mielőtt a hegyek születtek, mielőtt a föld és a világ létrejött, öröktől fogva mindörökké vagy te, ó, Isten! A halandót visszatéríted a porba, és ezt mondod: Térjetek vissza, emberek! Mert ezer esztendő előtted annyi, mint a tegnapi nap, amely elmúlt, mint egy őrváltásnyi idő éjjel. Elragadod őket, olyanok lesznek, mint reggelre az álom, mint a növekvő fű: reggel virágzik és növekszik, estére megfonnyad és elszárad.”
Mózes Isten örökkévalóságát és a teremtmény mulandóságát állítja szembe, ezért mondja a 90:4-ben, hogy az Örökkévaló számára egy évezred eltelése annyi, mint egy emberi élethosszhoz mérve egyetlen nap (vagy pár óra) elmúlása.
Péter apostol olyanokról ír, akik úgy vélik, Krisztus nem jön vissza, és gúnyolódnak azokon, akik ebben még reménykednek (3:1-4). Péter emlékezteti őket az özönvízre (akkor sem hitték, hogy bekövetkezik), majd az eljövendő ítéletre (3:5-7,10). Isten nem késlekedik, hanem türelmes. Vár, hogy egyesek ne vesszenek el, hanem mindenki visszatérhessen hozzá (3:9). E gondolatmeneten belül hangzik el a 8. vers: az Úr számára egy nap annyi, mint ezer év (nekünk), illetve fordítva, (nekünk) ezer év annyi, mint (neki) egy nap.
Alkalmazás
Mózes és Péter sem időrendi váltószámról vagy időtlenségről ír, hanem azt állítja: amilyen számunkra egy nap elmúlása egész életünkhöz mérve, olyan Isten számára egy évezred az örökkévalósághoz mérve. Istennek tehát van ideje, tud várni, és esetünkben a mi érdekünkben vár. Nem késlekedik (előre nem látott, nehezen kezelhető okokból, mint mi emberek), hanem türelmet gyakorol a bűnösök érdekében, de az őt váró szentek által hagyja magát sürgetni (3:11-12).