A szkepticizmus (gör. szkeptikosz = ‘vizsgálódó’ szóból) az a nézet, amely szerint az igazság valamivel kapcsolatban nem megismerhető, nem szerezhető róla tudás. Ebben a cikkben elsősorban a világnézetekkel kapcsolatos szkepticizmussal foglalkozunk, bár ehhez szükséges az általánosabb formáiról is beszélni.
Keresési találatok az alábbi kifejezésre:
Ármay-Szabó Ádám
Szinkretizmus
A szinkretizmus (gör. szünkrétiszmosz ≈ ‘összekeveredés’ szóból) vagy pluralizmus a relativizmussal és a pragmatizmussal egyetértésben hangsúlyozza az emberi nézőpont szerepét a megismerésben, de ebből arra következtet, hogy minden ember igazsága részigazság – a teljes igazságot pedig az rejti, ami ezekben közös, vagy ezek mögött áll.
Relativizmus
A relativizmus szerint a világnézetek igazságának kérdése relatív, azaz viszonylagos: csak valamilyen – egyéni, esetleg kultúrához vagy korhoz kötött – nézőponthoz viszonyítva válaszolható meg.
Pragmatizmus
Elveti azt a célt, hogy a tőlünk független, objektív valóságot törekedjünk minél pontosabban leképezni, ehelyett pedig ahhoz köti az igazságot, illetve az értelmességet, hogy egy állítás milyen hatással van vagy lehet ránk.
Exkluzivizmus
Az exkluzivizmus az a vallási-világnézeti felfogás, amely szerint (legfeljebb) csak egy világnézet lehet igaz, mivel sok világnézet lényegéhez tartozik, hogy a többivel összeegyeztethetetlen, kizárólagos állításokat tesz.
Szubjektivizmus
A szubjektivizmus szerint az életnek van (vagy legalábbis lehet) értelme, de ez nem egy tőlünk független, rajtunk kívül álló dolog. Mi magunk adunk az életnek értelmet azzal, hogy bizonyos dolgokra vágyunk, és vágyaink beteljesedésében örömünket leljük; illetve azzal, hogy terveket készítünk és célokat tűzünk ki magunk elé, majd ezek megvalósítására törekszünk.
Nihilizmus
A nihilizmus (lat. nihilum = ‘semmi’ szóból) az a filozófiai álláspont, amely szerint az életnek nincsen értelme. Ezt gyakran az élet végességével, a szenvedés nagy mértékével vagy a természetfeletti nemlétével indokolják. Abban megoszlik a nihilisták véleménye, hogy az élet értelmetlensége mennyire ad okot az elkeseredésre.
Teológiai alapok
A keresztény világkép, istenkép, a háromságtan kialakulása, bibliai alapjai, történeti és mai félreértései. A 4-5. századi egyetemes zsinatok háromságtani és krisztológiai hitvallásai. Válaszok az egykori és mai tévtanokra, ellenvetésekre.
A Szentírás története
A Szentírás szövegének és a Szentírás mint kötet kialakulásának a története. A mai urbánus legendák és a szkeptikusok állításai helyett az ismert tények alapján felvetődő igazi kérdésekre ad ellenőrizhető válaszokat. Megbízhatunk a ma Bibliaként ismert iratgyűjteményben? Fennmaradt a szövege, és nem maradt ki belőle valami fontos? Honnan tudhatjuk mindezt? Mitől szent a Szentírás?
Materializmus
A materializmus (lat. materia = ‘anyag’ szóból) azt az álláspontot jelenti, amely szerint az anyag, a test az egyetlen alapvető valóság, és a lélek, az elme vagy a tudat1 – amennyire ezek léteznek – teljességgel visszavezethetők a testre. A materializmus értelmezhető pusztán a test és a lélek viszonyában, vagy tágabban az egész világra (ezzel kizárva pl. a kísértetek létezését), legáltalánosabban pedig Istenre, vagyis az Ő létének tagadására is.