Gal 6:17
Ezentúl senki se okozzon nekem fájdalmat, mert én Jézus bélyegeit hordozom a testemen!
Probléma
Pál apostol ennek a nehéz levélnek a végén arra kéri a galáciaiakat, hogy ne okozzanak neki „fájdalmat” (ÚFO, RÚF), vagy „kellemetlenséget” (SZIT, KNV), mert „Jézus bélyegeit” (ÚFO, RÚF) vagy „Jézus jegyeit” (SZIT, KNV) hordozza a testén. Így is van elég baja (ti. a bélyegek), ha lehet, ne fokozzák a tévtanaikkal. A Jézus „bélyegei” vagy „jegyei” kifejezés mögött a görög sztigmata szó áll, ezért úgy tűnhet, mintha Pál apostol lett volna az első a „stigmatizált”, Jézus sebeit a testükön reprodukáló katolikus szentek közül. – Kérdés, hogy Pálnak a fájdalomból vagy a kellemetlenségekből van elege, és hogy mit értett Jézus „stigmái” alatt?
Fordítás
Görög eredeti: Tu loipu kopusz moi médeisz parekhetó. Egó gar ta sztigmata tu Iészu en tó szómati mu basztazó.
Formális fordítás: Ezentúl senki se okozzon nekem kellemetlenséget, mert Jézus bélyegeit hordom a testemen.
Értelmező fordítás: A továbbiakban senki se zaklasson engem, mert Jézus bélyegeit hordom a testemen!
Indoklás
A mondat első felében a görög koposz jelentése nem „fájdalom”, hanem fáradság, munka, nehézség, kellemetlenség, probléma – esetünkben akár zaklatásként is fordítható: „Ezentúl senki se zaklasson engem” (ld. Varga Zsigmond, Simon Tamás László).
A mondat második felében található görög sztigma (többes száma: sztigmata) az egész Újszövetségben csak itt fordul elő. A szó a sztizó („szúrni”) igéből származik, alapvetően szúrásra, szúrt sebre vagy pontszerű jelre utalt. Az ókori görög-római kultúrában egyrészt a vallási hovatartozásra utaló tetoválást jelölte, ezért van, aki erre hivatkozva tartja elfogadhatónak, sőt, hitvallásnak a keresztény ihletésű tetoválást (ld. koptok). A szó másrészt állatra sütött billogot, rabszolgákra sütött tulajdonosi bélyeget vagy szégyenfoltot jelentett, és Pál erre is gondolhatott: „…mert én mint Jézus rabszolgája az ő bélyegeit hordozom a testemen!” (Simon Tamás László).
Megjegyzendő, hogy a sztigma szó itt többes számban áll, ezért az egyszeri billogozás okozta „bélyeg”, vagy az átvitt értelmű „megbélyegzés” és „szégyenfolt” helyett fizikai sebekre is utalhat, például a galáciai (lisztrai) megkövezésekor szerzett sérüléseire (ApCsel 14:19), de egész „halálközeli” élményekkel járó szolgálatára is, hiszen Krisztusért vállalt szenvedéseiben Krisztus szenvedéseinek folytatását látta (2Kor 1:5 4:10-12 Kol 1:24 Fil 3:10 Ef 3:13).
Nem valószínű tehát, hogy Pálon a Megfeszítettel történő lelki azonosulás okozta pszichoszomatikus tünetek vagy katolikus értelemben vett stigmák jelentek volna meg. A sztigma tetoválásra, billogozásra, szégyenfoltra utal, tehát külső behatásra, és nem vérző sebek belülről való megjelenésére a testen, ráadásul a „stigmatizáció” mint vallási jelenség Assisi Szent Ferenc (1224) előtt ismeretlen volt.