Gal 6:2
Egymás terhét hordozzátok, és így töltsétek be Krisztus törvényét.
Gal 6:5
Mert mindenki a maga terhét hordozza.
Probléma
A hagyományos fordításokban a Gal 6:2-ben és 6:5-ben is a „teher” szó áll, de míg az első mondat szerint egymás terhét kell hordoznunk, a másik mondat szerint mindenki a saját terhét hordozza. – Kérdés, hogy miről szól Pál gondolatmenete, és ugyanaz-a szó áll-e mindkét mondatban?
Fordítás
Gal 6:2
- Görög eredeti: …allélón ta barén basztadzate…
- Formahű fordítás: …egymás terheit hordozzátok …
- Értelmező fordítás: …egymás terheit hordozzátok …
Gal 6:5
- Görög eredeti: hekasztosz gar to idion fortion basztaszei…
- Formahű fordítás: Mert mindenki a maga terhét / rakományát fogja hordozni.
- Értelmező fordítás: Mert mindenki a saját rakományát / batyuját hordozza.
Indoklás
Pál apostol a 6:1-ben arról ír, hogyan kezelje a közösség azt, akit rajtakaptak valamilyen vétekben: a lelki emberek lelki módon. Mivel ők is esendő emberek, a vétkesben is lássák meg az embert, bánjanak vele szelíden, segítsék a helyreállásban, de közben a bűn csábító hatása miatt vigyázzanak magukra is. Így tulajdonképpen egymás terhét hordozva Krisztus törvényét töltik be (6:2).
A 6:2-ben álló görög barosz alapjelentése bármiféle teher vagy súly; pozitív átvitt értelme lehet méltóság, befolyás (amikor valakinek „súlya” van), de itt negatív átvitt értelemben vett lelki teherre, a kísérthetőség és/vagy a vétek súlyára utal. A 6:3 szerint ilyen teher bárkire ránehezedhet, aki azonban túl sokat képzel magáról, és csak másról tudja elképzelni, hogy elbukik, önmagáról nem, az önmagát csapja be.
A 6:4 fordítása nem könnyű. A mondat eleje egyértelmű: (inkább) mindenki a saját tetteit vizsgálja meg (ÚFO, RÚF, KNV) vagy tegye mérlegre (SZIT). A folytatás értelmezése azonban eltérő: „dicsekvését pedig tartsa meg magának, ne tárja mások elé” (SZIT, B-D), vagy: „akkor csakis a maga tetteivel dicsekedhet, és nem a máséval” (ÚFO, RÚF), vagy: „akkor csakis önmagára nézve lesz dicsekvése, nem másra nézve” (KB, ÚRK).
A gondolatmenetbe talán jobban illik ez a fordítás: beképzeltség és önbecsapás helyett (ld. 6:3) inkább mindenki „a saját tetteit” [ton ergon heautú] „vizsgálja / vizsgálgassa” [dokimadzetó], és akkor „egyedül önmagához képest” [eisz heauton monon] „lesz mivel dicsekedni” [to kaükhéma hexei], „és nem a másikhoz képest” [kai úk eisz ton heteron].
Pál tehát a 6:3-4-ben alázatra inti a lelki segítőket, hogy ne másokhoz mérjék magukat. Az a kérdés, hogy önmagukhoz képest hol tartanak.
Ezek után írja a 6:5-ben: „Mert mindenki a maga rakományát / batyuját hordozza.” Bár az igék jövő idejű alakban állnak (lesz dicsekvése, fogja hordozni), ez nem feltétlenül távol jövőre (ítélet napjára) utal, inkább az önvizsgálat eredményére.
A legtöbb magyar fordításban a 6:5-ben is „teher” áll, ezért tűnik úgy, hogy ellentmond a 6:2-nek. Itt azonban nem a barosz (súly, teher) áll, hanem a fortion (teher, rakomány). Ez a főnév nem annyira a súlyra utal, inkább kimért és mozgatandó teherre: kocsi- vagy hajórakományra. Igei alakja [fortidzó] is igavonásként, elhordozhatatlan kocsirakományként utal az embercsinálta vallási kötelességekre (Mt 11:28-29, Lk 11:46).
Pál apostol tehát a 6:2-ben a vétkek időnként ránk nehezedő súlyáról beszél, ami miatt bárki elbotolhat, de a megfelelő emberek a megfelelő módon segíthetnek neki a helyreállásban. A 6:5-ben, segítőket alázatra intő gondolatmenete végén pedig arra mutat rá, hogy „mindenkinek saját magáért kell felelősséget vállalnia” (EFO), vagy Pál képi megfogalmazásával: mindenkinek megvan az állandó, személyes rakománya, vagy magyarul inkább „batyuja” (Varga Zsigmond), amit más nem vihet helyette, amit neki kell szortíroznia (értéket hordoz vagy szemetet visz), és amiért ő felel.