Az antikrisztus száma 666?

Jel 13:18
Akinek van értelme, számítsa ki a fenevad számát, mert egy embernek a száma az. Az ő száma pedig hatszázhatvanhat.

Probléma

A Jelenések könyvének magyar fordításaiban a második „fenevad” száma rendszerint úgy jelenik meg, hogy „hatszázhatvanhat”, amit mai kultúránkban automatikusan így írunk le számmal: 666. Egyes angol fordításokban már eleve a szám jelenik meg. Sok történelmi alakra (római császárra, pápára, politikusra) sütötték már rá az antikrisztus számaként, a modern sátánista szimbolikában a Sátán száma lett, korunk végváró spekulációiban pedig a barcode elválasztó vonalaival lett azonosítva, ami állítólag az emberek kezére és homlokára fog kerülni. – Kérdés, hogy ebből mi lehet igaz, és kinek a számáról van szó?

Értelmezés

Mindenki hallott már a „római” számokról, pedig azok valójában latin betűk (pl. XIV. kerület). Az ókori héber, görög és latin nyelvekben ugyanis nem léteztek számok. Számok híján a betűknek tulajdonítottak számértéket. Például a héber alef = 1, béth = 2, gimel = 3, a görög alfa = 1, béta = 2, gamma = 3 és így tovább.

Mai számainkat csak a középkorban vettük át arab közvetítéssel a szanszkrit nyelvből. Az 1. sz-ban íródott Jelenések könyve görög szövegében tehát eleve nem lehetett három egyforma szám (666). A szentíró és az első olvasók fejében nem jelenhetett meg a ma ismert három hatos.

A Jel 13:18 fennmaradt kézirataiban ráadásul vagy három görög betű áll egymás mellett: khi, kszi és szigma, amelyek számértéke 600, 60 és 6, vagy pedig maga a szám áll kiírva: hexakoszioi hexékonta hex (hatszáz-hatvan-hat).

Érdekes módon a Jel legrégebbi, 2. sz-i papirusz töredékén (P115) és egy 5. sz-i kódexben (C 04, Codex Emphaemi Rescriptus) nem is 666, hanem 616 áll (khi, ióta, szigma, illetve hexakoszioi deka hex). Ezt a variánst a 2. sz-i Iréneusz egyházatya is ismerte, de a 666-os variánst jobbnak és régebbinek tartotta (akárcsak a mai szövegkritika).

A szöveg formahű fordításban így hangzik: „Itt van a bölcsesség (helye)! Akinek esze van, számolja ki / vegye számításba a fenevad számát, mert (az) ember száma, és az ő száma hatszázhatvanhat.”

Alkalmazás

Mivel az 1. sz. óta folyik a találgatás, hogy kire utal a szám, valószínűleg mi sem fogjuk kitalálni. Nem azért, mert senki sem elég értelmes a megfejtéshez, hanem mert a szimbolikus nyelvezetű szövegek egyes kifejezései kódolt értelműek, és különben sem matekra, hanem bölcsességre van szükség.

A történelmi alkalmazást jól példázza, hogy sok ókeresztény olvasó gondolt egy római uralkodóra, konkrétan Néróra, aki először üldözte a keresztényeket.

• Nevének számösszege héber (!) betűkkel leírva csakugyan 666 vagy 616. A Jelenések azonban görögül íródott, és logikus, hogy az író az olvasótól a görög ABC számértékeinek alkalmazását várta el. Néró ráadásul 68-ban meghalt, a Jelenések pedig 90 körül keletkezett, Domitianus idején.
• Ugyanakkor Domitianust Nero Redivivus(Feltámadt Néró) néven is emlegették, mert ő is rövid, de heves keresztényüldözést indított. Ha Néró az egyházban a keresztényüldöző császár archetípusa lett, Domitianus méltó utódja volt, és a szám utalhat minden hasonló uralkodóra (önjelölt „feltámadt Néró”-k egészen az 5.sz-ig jelentek meg).
• A Jel 13-beli második fenevad azonban inkább tűnik az első fenevad prófétájának, vallási vezetőnek (13:11-15), mint egyszerű pogány uralkodónak.

A másik értelmezési irányzat a szövegben keres fogódzkodót. Az egyik részletnek (arithmosz … anthrópu) például két lehetséges fordítása van.

• Ha „egy ember száma”, akkor konkrét személyreutal, de rengeteg név jöhet számításba.
• Ha „emberi szám”, akkor a hatos sokszorosaként általános emberitulajdonságra utal: az antikrisztus és a hamis próféta ugyanis – bár egy időre teljhatalmat gyakorolhat – csak ember.

Az apokaliptika műfaji sajátsága a sok szimbolikus kép és szám, amelyek nem konkrétan értelmezendők, hanem jelentőségük van. Pl. a hét a tökéletesség száma, a hat a befejezetlenség, az ember és a bűn száma is lehet, a nyolcviszont az új életé.

A 13:18 értelmezésében a szövegkörnyezet is döntő elem. Az előzmények szerint a második fenevad megjelenésében ugyan hasonlít Krisztusra, de a tanítása sátáni (13:11), azaz megtévesztő (13:13-14). Hatalmában áll mindenkit megbélyegezni a fenevad nevével vagy nevének számával (13:16-17) a homlokán és a jobb kezén, azaz meghatározni a gondolataikat és a tetteiket (vö. 5Móz 6:8).

A 13:18 után ezt olvassuk (14:1): „És láttam: íme, a Bárány ott állt a Sion hegyén, és vele száznegyvennégyezren, akiknek a homlokára az ő neve és Atyjának a neve volt felírva.”

• A Bárány emberi neve Jézus, görög átírásának (Iészousz) számértéke pedig nyolcszáz nyolcvannyolc.
• Ha a fenevad a lázadó ember tökéletlenségét vagy a bűnt (6) testesíti meg végtelenül fokozva (666), Jézus ennek az ellenkezőjét: az új életet (8), amit Isten ad a hűségeseknek (888).

Akárhogy is, a szövegből egy gazdaságilag és ideológiailag erőszakkal egyesített világuralom képe tárul elénk. Az itt leírtakat nehéz a múlt diktatúráival azonosítani, de ha ilyesmi felépül, vezetője a tetteiről és a szavairól felismerhető lesz.