„Annyira” szerette Isten a világot?

Jn 3:16
Mert úgy szerette Isten a világot hogy az egyszülött fiát adta, hogy aki benne hisz, el ne vesszen, hanem örök élete legyen.

Probléma

A Biblia legismertebb mondatában az „úgy szerette Isten…” kifejezés szokásos értelme az, hogy „annyira szerette Isten…” Ez persze nem nagy hiba, de az itt álló görög szó jelentése más, és más irányba is tereli a gondolatainkat, ha hagyjuk.

Értelmezés

A mondat görögül tehát így kezdődik: hútósz gar égapészen ho theosz… A hútósz szokásos fordítása („úgy”) nem mondható hibásnak, csak kevésnek, mert határozó szóként azt jelenti: „ilyen úton-módon”. Tehát konkrétan nem arra utal, hogy mennyire szerette Isten a világot, hanem arra, hogy hogyan, miképpen szerette, hogy milyen utat választott szeretetének végső kifejezésére: a Fiát adta értünk, elveszettekért.

Alkalmazás

Isten tehát azon az úton, módon szeret minket, hogy elküldte a Fiút. Ebben benne van, hogy mennyire szeret minket, de nem csak ezt akarja mondani, hanem ennél többet: „Abban nyilvánult meg Isten irántunk való szeretete, hogy egyszülött Fiát küldte el Isten a világba, hogy éljünk általa. Ebben van a szeretet [en tutó esztin hé agapé – nem „Ez a szeretet…”] – nem abban, hogy mi megszerettük az Istent, hanem hogy ő szeretett minket, és elküldte a Fiát engesztelő áldozatul a bűneinkért.” (1Jn 4:9-10)

Ha azt kérdezzük, mennyire szeret minket az Isten, akkor a helyes válasz, hogy önmagánál is jobban. Ha azt kérdezzük, miben nyilvánult meg Isten szeretete, azaz mivel bizonyította a szeretetét, akkor a válasz a Kereszt.

Ez azért fontos, mert Isten szeretetét nem feltétlenül ezen mérjük le, hanem éppeni hiányainkon. Ha annyira szeret, akkor hol van a társam, miért nincs megfelelő munkám, miért engedi, hogy beteg legyek, miért nem érzem a jelenlétét? Stb. Olyasmiket kérünk rajta számon, amit nem is ígért meg, miközben figyelmen kívül hagyjuk azt, hogy amiben egyszer s mindenkorra demonstrálta a szeretetét.