Kritikák

Sose hittem volna, hogy meg­lett férfi és családapa létemre egy „vámpíros tini lavsztorit” fo­gok olvasni, de kiskamasz uno­kahúgom rávett, mondván, hogy nekem is tetszeni fog. Kicsit megijedtem, hogy ilyennek ismer (Én és a vámpírok?!), de végül megvettem az Alkonyat-ot. A buszon aztán igyekeztem úgy olvasni, hogy más ne lássa a borí­tót, ugyanis lányregényről van szó.

A francia-amerikai René Girard hipotézise a mimetikus vágyról és a bűnbakképzésről mint az emberi kultúra gyökeréről és túlélő mechanizmusáról nem csak a társadalomtudományok és a marketing, hanem a teológia területét is érintette. Az Újszövetség Jézus Krisztus kereszthalálának jelentőségét több képpel és fogalom­mal is leírja, így az egyháztörténet során egyes tanítók hol ezt, hol azt hangsúlyozták.

Az egyháztörténelem során a keresztény hitet és teológiát már sok oldalról érte kihívás, de rendszerint a hit tárgya lett megkérdőjelezve (egyes tantételek) vagy a hit forrása (a Biblia megbízhatósága). A 19. század óta azonban az olyan új tudományágak, mint a szociológia és a pszichológia, nem pusztán a hit tárgyát, hanem a hit élményét, illetve a hit transzcendens gyökereit kérdőjelezték meg.

Neale Donald Walsch miután megjelentette a Beszélgetések Istennel című trilógiáját és New York Times bestseller szerző lett úgy gondolta, hogy néhány mindenkit érintő témának külön könyvet is szentel. Az egyik ilyen kis könyvecskéjének a témájával foglalkozunk most: a kapcsolatokkal.

Walsch istenének tanácsa az, hogy gondoljunk úgy önzésünkre, mint ami a világot jobbá teszi, hiszen minél inkább teljesülnek saját vágyaink, annál elégedettebbek és boldogabbak leszünk. És ha egyre többen leszünk a világon egyre boldogabbak és boldogabbak, annál hamarabb lesz maga a világ is egyre jobb, míg végül elérjük a földi mennyországot

A film alapja a New York-i születésű Richard Ben Sapir (1936-1987) egyik novellája (The Body, 1983). A megfilme­sí­tést az Avalanche Releasing vállalta Jonas McCord forgató­könyve alapján és rendezésében, a kamera mögött pedig a neves Vilmos Zsigmond állt. A film műfaji besorolása: drá­ma, románc és thriller, de nem felülnézős. A film megjelené­sekor a rendező kifejtette, hogy a film nem kíván vallásos érzelme­ket sérteni, de nem is volt számottevő negatív visszhangja.

A filmet a brit író, színész és rendező, Rupert Wainwright (1963-) készí­tette, aki elsősorban díjnyer­tes reklámfilmjei­ről híres, legismertebb művész­film­jei azon­ban inkább a horror kategóriába sorolhatók (pl. A köd). A Stigmata 98 perces, 16 éven aluliak számára nem ajánlott „játékfilm”, amely a DVD-kölcsön­zők­ben dráma vagy horror tematikájú polcokra szokott kerülni.

A keresztény hit szerint még vannak beteljesedésre váró bibliai jövendölések, ezért társadalmi krízis idején az Egyházban mindig felerősödött a prófétai és apokaliptikus szövegek iránti érdeklődés, illetve a világ eseményeivel és trendjeivel való kapcsolatuk kutatása. Korunkban is sokakban merül fel a félelmetes kérdés, hogy vajon nem éppen arról jövendölt a Biblia évezredekkel ezelőtt, ami most történik körülöttünk?

„Hiába olvasta valaki a Bibliát, hiába járt hittanórára, hiába jár misére, hiába vallja magát hívőnek, és jár akár minden nap templomba, Jézus Krisztus tanaiból – ezt így, sajnos, ki kell mondjam – az égadta világon semmi fogalma nincsen. Nem csak a hívőknek, de a papoknak sem, nem csak a papoknak, de a professzori végzettséggel rendelkező teológusoknak sem…” (Avatara)

A „Történelem csatorna” 1995-ben jött létre, eredetileg dokumentatív műsorok sugár­zására. Műsorainak színvonala, tudományos ismeretter­jesztő értéke azonban igen elté­rő, 2008 óta pedig elsősorban áldokumentatív műsorokat sugároz, összeesküvés­ elmé­le­­te­ket népszerűsít.