A hazánkban nyilvántartásba vett egyházak és vallási egyesületek aktuális listája. Mivel vallási szerveződések folyamatosan keletkeznek és megszűnnek, vagy még nincs róluk információnk, a listát folyamatosan javítjuk. A vallási entitások irányzatokba sorolva és ábécé sorrendben is szerepelnek: összesen 270 vallási entitás, 237 besorolt, 33 besorolatlan. Csak a számunkra tanbeli és szervezeti szempontból önállónak tekinthető vallási entitásokat szerepeltetjük, a felekezetközi, egyházon belüli lelkiségi, helyi és nemzetiségi, illetve az inkább karitatív, mint vallási jellegű egyesületeket nem.

Források

• kormany.hu [egyházak: 2025-05-21, egyesületek: 2025-7-17]
• nav.gov.hu [technikai számmal rendelkezők: 2025-07-29]
• mavallka.hu (Szegedi Egyetem – Vallástudományi Tanszék)

Irányzatok szerinti lista

Katolikus, ortodox és keleti [11]

• Budai Szerb Ortodox Egyházmegye §
• Budapesti Görög Alapítású Magyar Orthodox Vallási Közösség
• Magyar Katolikus Egyház §
• Mo-i Bolgár Ortodox Egyház §
• Mo-i Kopt Ortodox Egyház §
• Mo-i Ortodox Exarchátus – Konstantinápolyi Egyetemes Patriarchátus §
• Mo-i Román Ortodox Egyházmegye §
• Orosz Ortodox Egyház Magyar Egyházmegyéje (Moszkvai Patriarchátus) §
• Örmény Apostoli Ortodox Egyház Vallási Egyesület
• Örmény Apostoli Vallási Közösség Egyesület
• Szír Ortodox Vallási Egyesület

Ókatolikus [3]

• Független Ókatolikusok Vallási Egyesülete
• Mo-i Ókatolikus Egyház (Scrantoni Unió)
• Krisztus Keresztje Keresztény Egyház (Utrechti Unió, Guild of the Holy Apostles)

Protestáns [5]

• Erdélyi Gyülekezet §
• Közép- és Kelet-Európai Református Presbiteriánus Egyház (Westminster Biblical World Missions)
• Mo-i Evangélikus Egyház §
• Mo-i Református Egyház §
• Szent Margit Anglikán / Episzkopális Egyház § (Church of England)

Evangéliumi, evangelikál [33]

• A Biblia Szól Egyesület (The Bible Speaks Church)
• Az Üdvhadsereg Szabadegyház Magyarország § (Salvation Army)
• Barnabás Közösség (Barnabas Ministries)
• Bread of Life International Christian Church
• Budapesti Kegyelem Metodista Gyülekezet
• CCC Magyarországi Vallási Közösség Egyesület / Timóteus Társaság (Campus Crusade for Christ)
• Danube International Church
• Evangelikál Csoport Egyesület (felekezetközi)
• Evangéliumi Barátság Egyház § (Evangelical Friends)
• Élő Ige Gyülekezete Egyesület
• Golgota Keresztény Gyülekezet § (Calvary Chapel)
• Grace Home Vallási Egyesület
• International Baptist Church of Budapest
• International Church Budapest
• Isten Egyháza (Church of God)
• Keresztény Közösség Egyház (Community Church)
• Krisztus Egyháza (Church of Christ)
• Magyar Evangéliumi Egyház
• Magyar Evangéliumi Gyülekezetek Egyháza
• Mo-i Baptista Egyház § (Baptist Church)
• Mo-i Evangéliumi Testvérközösség # (MET)
• Mo-i Keresztyén Testvér Gyülekezetek § (Christliche Brüdergemeine)
• Mo-i Metodista Egyház § (United Methodist Church)
• Mo-i Szabad Ökumenikus Közösség
• Mustármag Kápolna Nemzetközi Egyesület (Mustard Seed Chapel)
• Názáreti Egyház (Church of the Nazarene)
• Nyújtsd Ki Kezed Krisztusért Szeretet Gyülekezet (Reach Out For Christ)
• Ökumenikus Keresztény Egyház Vallási Egyesület
• Paulus Evangéliumi Közösség
• Reform Egyház
• Reformált Baptista Gyülekezet (Reformed Baptist Church)
• Szabad Evangéliumi Gyülekezet (Evangelical Free Church)
• Üdvösség Hirdetői Egyház Vallási Egyesület

Pünkösdi, karizmatikus [43]

• Agapé Gyülekezetek Közössége §
• Apostoli Pünkösdi Gyülekezet Egyesület
• Aratás Gyülekezet Keresztény Egyesület
• Boldog Isten Gyülekezete (Church of God of Prophecy)
• Budapesti Autonóm Gyülekezet Keresztény Egyesület §
• Dávid Sátora Gyülekezet Egyház
• Diadalmas Keresztény Gyülekezet (Victorious Christian Church)
• Dicsőség Háza Gyülekezet
• Ekklesia Gyülekezet (MPE)
• Elizabeth Sanders Keresztény Misszió Élet Gyülekezete Egyesület
• Élő Kövek Gyülekezet / Igazság Oszlopa Teljes Evangéliumi Keresztény Egyház
• Fáklya Gyülekezetek Egyesület
• Grace House Egyesület / Isten Fiainak Gyülekezete / Keresztény Tanítványok Közössége Vallási Egyesület (Jim Sanders)
• Gyógyulás Hangja Keresztény Misszió (Magyari László)
• Hillsong Connect Vallási Egyesület
• Hit Gyülekezete
• Késői Eső Gyülekezet
• Krisztus Felkent Gyülekezete
• Krisztus Központú Egyház – Szívbunker Keresztény Misszió és Gyülekezet
• Krisztus Minden Nemzetért (Christ for All Nations)
• Krisztus Szeretete Egyház / Keresztény Tanítványok Közössége
• Magyar Apostoli Egyház §
• Magyar Pünkösdi Egyház § (MPE) (Assemblies of God)
• Mezőkövesdi Teljes Evangéliumi Keresztény Gyülekezet Egyesület
• Mo-i Reménység Egyház
• Nagyobb Kegyelem Gyülekezet
• Nemzetközi Pünkösdi Egyház Magyarországon (International Pentecostal Church)
• Négyszegletkő Apostoli Hit Nemzetközi Egyház Vallási Egyesület (Forsquare Gospel Church)
• Omega Hálózat Egyesület
• Otthon Gyülekezet
• Sáron Gyülekezet
• Sátai Alfa Gyülekezet / Borsodi Alfa Vallási Egyesület
• Sekina Gyülekezet
• Shalom Bibliai Gyülekezetek Egyháza §
• Sion Szava Teljes Evangéliumi Gyülekezet
• Szabadkeresztény Egyház §
• Szeretet Hídja Teljes Evangéliumi Keresztény Közösség
• Szeretet-Közösség Teljes Evangéliumi Egyház
• Szövétnek Keresztény Gyülekezet Egyesület
• Szövetség Teljes Evangéliumi Egyesület
• Teljes Evangéliumi Keresztyén Közösség Mahanaim Gyülekezet
• Univerzális Egyház / Universal Church of the Kingdom of God (IURD)
• ÚjSzövetség Gyülekezet

Protestáns hátterű, de nem ökumenikus* [23]
*Teológiai, hitéleti sajátságaik miatt nem tagjai az ökumenikus és aliansz közösségnek

• A Család – Független Misszionáriusok Egyesülete (The Family International)
• Az Utolsó Napok Szentjeinek Jézus Krisztus Egyháza (The Church of Jesus Christ of the Latter-day Saints)
• Christadelphian Bibliamisszió (Christadelphian Bible Mission)
• Élő Isten Gyülekezete
• Feléledési Közösség Bibliai Egyesület (Revival Fellowship)
• Filadelfia Keresztény Gyülekezet Egyesület
• Hetednap Adventista Reformmozgalom
• Hetednapi Adventista „Reform Mozgalom” Nemzetközi Misszióegyesület
• Hetednapi Adventista Egyház § (Seventh-day Adventist Church)
• Igaz Jézus Egyház (True Jesus Church)
• Keresztény Advent Közösség
• „Keresztények” (Christen)
• Keresztény Testvéri Közösség (Smiths Venner, Den Kristelige Menighet)
• Krisztus Egyháza (Iglesia ni Cristo)
• Krisztus Mo-i Egyháza (International Churches of Christ)
• Krisztusban Hívő Nazarénusok Gyülekezete (Fröhlichianer, Gemeinden Evangelisch Taufgesinnter)
• Magyar Resztoránus Egyesület (Community of Christ, RLDS)
• Magyar Unitárius Egyház Mo-i Egyházkerülete § (MUE)
• Menedékvár Közösség (Christian Churches of God)
• Mimézis Műhely (Andre Rabe, René Girard)
• Mo-i Jehova Tanúi Egyháza (Jehovah’s Witnesses)
• Mo-i Új Apostoli Egyház (Neuapostolische Kirche)
• Nemzetközi Egyesült Pünkösdi Egyház (United Pentecostal Church International)

Keresztény hátterű új vallási mozgalom [5]

• Egyesítő Közösség Egyesület (Tong Il Kyo / Unification Church)
• Grál Mozgalom (Gralsbotschaft)
• Isten Egyháza (World Mission Society Church of God / Elohim Academy)
• Jézus Egyház (Shincheonji Church of Jesus)
• Mindenható Isten Egyháza (Eastern Lightning)

Izraelita [5]

• Bét Orim Reform Zsidó Hitközség Egyház §
• EMIH Magyar Zsidó Szövetség (Statusquo Ante) §
• Mo-i Autonóm Orthodox Izraelita Hitközség § (MAOIH)
• Mo-i Zsidó Hitközségek Szövetsége § (MAZSIHISZ)
• Szim Salom Progresszív Zsidó Hitközség §

Messiási zsidó [3]

• Beth Yeshua Messiási Gyülekezet (Beth Yeshua Messianic Congregations)
• Keren Jesuah Messiási Közösség (Ariel Ministries)
• Immanuel Közösség

Szent Név, Héber Gyökerek [2]

• Erev Shabbat
• Yahuah Útja Egyesület

Iszlám és iszlám hátterű [4]

• Mo-i Bahá’í Közösség §
• Mo-i Bosnyákok Iszlám Egyháza
• Mo-i Muszlimok Egyháza §
• Magyar Iszlám Közösség §

Hindu, dzsáin, neo-szikh [15]

• Ánanda Márga Magyarország
• Bharata Hindu Közösség – Kultúrtér – India Klub
• Bikram Jóga Központ (Hot Yoga – Bikram Choudhuri)
• Brahma Kumaris Magyarország (Raja Yoga)
• Karma Vallási Közösség Egyesülete [dzsáin]
• Mo-i Hindu Siva Shakti Sadhana Kendra Közösségének Egyháza
• Mo-i Krisna-tudatú Hívők Közössége §
• Om Vishwa Guru Deep Hindu Mandir – Mahaprabhuji a Világmindenség Guruja Hindu Vallási Közösség és Szellemi Iskola Egyházi Egyesület
• Osho Közösség (Bhagwan / Sree Rajneesh)
• Sahaja Yoga / Kundalini Yoga (Shri Mataji Nirmala Devi)
• Sant Mat – A Mesterek Ösvénye (Surat Shabd Yoga) [neo-szikh]
• Sri Chinmoy – Belső Iskola
• Sri Sathya Sai Baba Hívők Vallási Egyesülete
• Transzcendentális Meditáció (Maharishi Mahesh Yogi)
• Vaidika Pratisthana Sangha, Védikus Dharma Hindu Közösség

Buddhista, bön [39]

• A Kék Szalag Útja Független Buddhista Rend Egyháza (Paczér József)
• A Nyugati Tanítványok Nemes Tantrikus Köre (ld. ATKBE)
• A Tan Kapuja Buddhista Egyház § (tagközösségei: ld. ATKBE)
• A Tan Kapuja Zen Közösség (ld. ATKBE)
• A Tan Szigete Közösség Dhammadípa Szangha (ld. ATKBE)
• Buddhista Misszió, Magyarországi Árya Maitreya Mandala Egyházközösség §
• Buddhista Vipasszaná Társaság (ld. ATKBE)
• Csend Útja Meditációs Közösség (Beth Upton – Sanditthika Community)
• Dzsai Bhím Közösség
• Eredeti Fény Zen Közösség § (Won Kwang Sa)
• Gyémánt Út Buddhista Közösség § (láma Ole Nydahl)
• E. Jigthub Rinpoche Mahayana Buddhista Centrum Egyház Egyesület
• Jade Buddhista Egyházközség
• Jundgrun Ten Gye Dü De Mo-i Bönpo Közösség (ld. ATKBE)
• Kontakt Buddista Vipassana Közösség
• Kwan Um Zen Magyarország
• Ligmincha Magyarország – Bön Buddhista Egyesület
• Mennyei Trón Öt Elem Rend (ld. ATKBE)
• Mo-i Drikung Kagyü Buddhista Egyház
• Mo-i Drukpa Kagyü Buddhista Közösség §
• Mo-i Dzogcsen Közösség Egyesület
• Mo-i Karma Kagyüpa Buddhista Közösség § (Láma Csöpel)
• Mo-i Kínai Chanbuddhista Egyház §
• Mo-i Kínai Huayan Buddhista Egyház
• Mo-i Nagy Keleti Arany Nap Buddhista Közösség Vallási Egyesület
• Mo-i Xuyun Buddhista Chan Központi Vallási Egyesület
• Mokusho Zen Ház (ld. ATKBE)
• Nyitott Tudat Buddhista Közösség
• Rabten Tashi Ling – Tibeti Kultúrközpont
• Rime Buddhista Centrum Vallási Egyesület
• Szakja Tasi Csöling
• Sakya Kalsang Ling (Sakya Szerencsés Földje) Buddhista Vallásgyakorlók Egyesülete
• Samadhi Központ
• Szelíd Mosoly Közösség (Thich Nhat Hanh)
• TeKi KaGyü (ld. ATKBE)
• Tiszta Föld Dharma Közösség
• Tiszta Föld Gyülekezete Vallási Egyesület
• Vipassana Magyarország (Goenka)
• Yulin Vihára Mediáció Központ – Buddhista Vallási Tevékenységet Végző Szervezet

Kínai vallás [3]

• Európai Taoizmus Vallási Egyesület
• Falun Dafa / Falun Gong (Li Hongzhi)
• Magyar Taoista Egyház §

Neo-pogány és antik [7]

• Ankh – Az Örök Élet Egyháza
• Berkano Wicca Tradíció
• Kelta-Wicca Hagyományőrzők Egyháza (KWHE)
• Erdei Rezervátum Természetvallási Közösség
• Magyar Ásatrú Gyülekezési Pont
• Magyar Északi Tradíció Spirituális Közösség
• Sodalitas Mythraica Hitvalló Egyház

Ősmagyar [6]

• Árpád Rendjének Jogalapja Tradicionális Egyesület
• Ezoterikus Tanok Egyháza – Az Öregisten Egyháza (Bodor Ernő)
• Ősfény Közösség Vallási Egyesület (Bács Zoltán)
• Ősmagyar Egyház (Hajdú Nimród)
• Ősmagyar Táltos Egyház (Kovács Magyar András)
• Yotengrit Egyház (Máté Imre)

Neo-gnosztikus [8]

• A Keresztény Közösség Egyház, Mozgalom a vallási megújulásért (Die Christengemeinschaft)
• AMORC (Antiquus Mysticuus Ordo Rosae Crucis)
• Az Arany Rózsakereszt Szellemi Iskolája (Lectorium Rosicrucianum)
• Magyar Antropozófiai Társaság (Anthroposophische Gesellschaft)
• Magyar Teozófiai Társulat (Theosophical Society)
• Metafizikai Hagyomány Centruma (Baranyi Tibor Imre)
• Napfényes Élet Alapítvány (Váradi Tibor)
• Pantholokatholikus Tradicionális Egyház (László András)

Pop-ezoterika, parapszichológia [6]

• Ezüstszem Spirituális Központ Egyesület
• Fény Evangéliuma Egyesület (Száraz György)
• Issihia Misztikus Központ – Mantra Szabadegyetem (Földes László)
• Isten-Tan Egyesület (Kisfaludy György) [korábban: Univerzum Egyháza, Hunok Anyaszentegyháza]
• Kirko Ezoterikus Vallási Egyesület és Szabadegyetem (Kovács József)
• Kozmosz Univerzális Szeretet Egyház (Harasztosi László)

Médiumok, spiritizmus [3]

• A Fény Lovagjai és Testvérisége Egyesület (Horváth Zoltán)
• Szellemi Búvárok Egyesülete
• Univerzális Élet Egyesület (Universelles Leben – Gabriele Wittek)

Pszicho spiritualitás [2]

• Magyar Agykontroll Szervezet
• Mo-i Szcientológia Egyház

Harcművész spiritualitás [4]

• Atemi Budo Academy Megvilágosodás Útjának Közössége
• Taiki ŐsFény Forrás Egyház (Scyta Pap Miklós)
• Szent Hagyományok Őrzőinek Közössége (Orosz Mihály Zoltán) korábban: A Nap Szíve Lovagrend, Lángoló Szív Női Rend, A Szív Szeme Kontemplatív Rend, A Sophia Perennis Egyháza
• Út és Erény Közössége Egyesület

Spirituális energia-gyógyászat [6]

• Jikiden Reiki Intézet
• Keresztény Esszénus Egyház (Christlich Essenische Kirche) – Krisztus Esszénus Templomának Rendje (OTCE) – Mária Magyar Rendháza Atlantiszi Egyház Vallási Egyesület [korábban: Fény Gyermekei Magyar Esszénus Egyház, C.E.K. / R.A.I.]
• Lokapála Vallási Egyesület (Petrezselyem József)
• Pránanadí Egyesület
• Reiki Fénye Vallási és Spirituális Egyház
• Usui Szellemi Iskola Közösség / Usui Dento Ryu (Usui Spiritual Lernejo)
  

Spirituális keresők [1]

• Spirituális Fejlődésért Egyesület – Szelenit Spirituális Központ

Adat hiányában egyelőre besorolatlan [33]

• A Hit Szava Egyesület
• A Műhely Keresztyén Közösség
• Abzu Spirituális Egyháza
• Alfaérzés Vallási Egyesület
• Androginia Az Emberi Teljesség Egyháza Egyesület §
• ANTARES Egyesület
• Antióchia Görög Keleti Karizmatikus Egyház Vallási Egyesület
• Antoanista Vallási Egyesület
• Az Örök Végtelen Egyháza
• Az Út Gyermekei Vallási Egyesület
• Csend Hangja Vallási Egyesület
• De La Salle Szent János Egyesület
• Egy Szeretet Gyermekei Vallási Egyesület
• Élő Krisztus Gyülekezete Magyarországi Misszió Vallási Egyesület Fény és Szeretet keresztény egyház vallási egyesülete
• Élő Vizek Folyói Keresztény Vallási Egyesület
• Forward In Faith Ministries Hungary
• Gondviselés Közösség Egyesület
• Hegyestű Vallási Egyesület
• Hiszünk és Cselekszünk Kisegyház
• Igazság Háza Gyülekezet
• Irgalmasság Cselekedetei Európai Egyesület
• Lélek Egyház
• Lelki Ház Vallási Egyesület
• Kék Gyémántok Vallási Egyesület
• Krisztus Benned Él Gyülekezet
• Krisztus Megváltó Egyesület
• Kútfő Gyülekezet Egyesület
• Magyar Atlasz Társaság Egyesület
• Merlin Kör Vallási Egyesület
• Mo-i Cselekvő Gondolat Közössége
• Mo-i Újszövetség Egyesület
• NIWA Egyház Vallási Egyesület

Ábécé szerinti lista

A vallási entitások saját neve és teljes neve, pl. Református Egyház ld. „Mo-i…”

A, Á

• A Biblia Szól Egyesület (The Bible Speaks Church)
• A Család – Független Misszionáriusok Egyesülete (The Family International)
• A Fény Lovagjai és Testvérisége Egyesület (Horváth Zoltán)
• A Hit Szava Egyesület
• A Keresztény Közösség Egyház, Mozgalom a vallási megújulásért (Die Christengemeinschaft)
• A Kék Szalag Útja Független Buddhista Rend Egyháza (Paczér József)
• A Műhely Keresztyén Közösség
• A Nyugati Tanítványok Nemes Tantrikus Köre (ld. ATKBE)
• A Tan Kapuja Buddhista Egyház § (tagközösségei: ld. ATKBE)
• A Tan Kapuja Zen Közösség (ld. ATKBE)
• A Tan Szigete Közösség Dhammadípa Szangha (ld. ATKBE)
• Abzu Spirituális Egyháza
• Agapé Gyülekezetek Közössége §
• Alfaérzés Vallási Egyesület
• AMORC (Antiquus Mysticuus Ordo Rosae Crucis)
• Androginia Az Emberi Teljesség Egyháza Egyesület §
• Ankh – Az Örök Élet Egyháza
• ANTARES Egyesület
• Antióchia Görög Keleti Karizmatikus Egyház Vallási Egyesület
• Antoanista Vallási Egyesület
• Apostoli Pünkösdi Gyülekezet Egyesület
• Aratás Gyülekezet Keresztény Egyesület
• Atemi Budo Academy Megvilágosodás Útjának Közössége
• Az Arany Rózsakereszt Szellemi Iskolája (Lectorium Rosicrucianum)
• Az Örök Végtelen Egyháza
• Az Utolsó Napok Szentjeinek Jézus Krisztus Egyháza (The Church of Jesus Christ of the Latter-day Saints)
• Az Út Gyermekei Vallási Egyesület
• Az Üdvhadsereg Szabadegyház Magyarország § (Salvation Army)
• Ánanda Márga Magyarország
• Árpád Rendjének Jogalapja Tradicionális Egyesület

B

• Barnabás Közösség (Barnabas Ministries)
• Berkano Wicca Tradíció
• Beth Yeshua Messiási Gyülekezet (Beth Yeshua Messianic Congregations)
• Bét Orim Reform Zsidó Hitközség Egyház §
• Bharata Hindu Közösség – Kultúrtér – India Klub
• Bikram Jóga Központ (Hot Yoga – Bikram Choudhuri)
• Boldog Isten Gyülekezete (Church of God of Prophecy)
• Brahma Kumaris Magyarország (Raja Yoga)
• Bread of Life International Christian Church
• Budai Szerb Ortodox Egyházmegye §
• Budapesti Autonóm Gyülekezet Keresztény Egyesület §
• Budapesti Görög Alapítású Magyar Orthodox Vallási Közösség
• Budapesti Kegyelem Metodista Gyülekezet
• Buddhista Misszió, Magyarországi Árya Maitreya Mandala Egyházközösség §
• Buddhista Vipasszaná Társaság (ld. ATKBE)

C

• CCC Magyarországi Vallási Közösség Egyesület / Timóteus Társaság (Campus Crusade for Christ)
• Christadelphian Bibliamisszió (Christadelphian Bible Mission)

CS

• Csend Hangja Vallási Egyesület
• Csend Útja Meditációs Közösség (Beth Upton – Sanditthika Community)

D

• Danube International Church
• Dávid Sátora Gyülekezet Egyház
• De La Salle Szent János Egyesület
• Diadalmas Keresztény Gyülekezet (Victorious Christian Church)
• Dicsőség Háza Gyülekezet
• Dzsai Bhím Közösség

E, É

• Egyesítő Közösség Egyesület (Tong Il Kyo / Unification Church)
• Egy Szeretet Gyermekei Vallási Egyesület
• Ekklesia Gyülekezet (MPE)
• Elizabeth Sanders Keresztény Misszió Élet Gyülekezete Egyesület
• EMIH Magyar Zsidó Szövetség (Statusquo Ante) §
• Erdei Rezervátum Természetvallási Közösség
• Erdélyi Gyülekezet §
• Evangelikál Csoport Egyesület (felekezetközi)
• Evangéliumi Barátság Egyház § (Evangelical Friends)
• Eredeti Fény Zen Közösség § (Won Kwang Sa)
• Erev Shabbat
• Európai Taoizmus Vallási Egyesület
• Ezoterikus Tanok Egyháza – Az Öregisten Egyháza (Bodor Ernő)
• Ezüstszem Spirituális Központ Egyesület
• Élő Krisztus Gyülekezete Magyarországi Misszió Vallási Egyesület Fény és Szeretet keresztény egyház vallási egyesülete
• Élő Ige Gyülekezete Egyesület
• Élő Isten Gyülekezete
• Élő Kövek Gyülekezet / Igazság Oszlopa Teljes Evangéliumi Keresztény Egyház
• Élő Vizek Folyói Keresztény Vallási Egyesület

F

• Falun Dafa / Falun Gong (Li Hongzhi)
• Feléledési Közösség Bibliai Egyesület (Revival Fellowship)
• Fény Evangéliuma Egyesület (Száraz György)
• Filadelfia Keresztény Gyülekezet Egyesület
• Forward In Faith Ministries Hungary
• Független Ókatolikusok Vallási Egyesülete

G

• Golgota Keresztény Gyülekezet § (Calvary Chapel)
• Gondviselés Közösség Egyesület
• Grace Home Vallási Egyesület
• Grace House Egyesület / Isten Fiainak Gyülekezete / Keresztény Tanítványok Közössége Vallási Egyesület (Jim Sanders)
• Grál Mozgalom (Gralsbotschaft)

Gy

• Gyémánt Út Buddhista Közösség § (láma Ole Nydahl)
• Gyógyulás Hangja Keresztény Misszió (Magyari László)

H

• H. E. Jigthub Rinpoche Mahayana Buddhista Centrum Egyház Egyesület
• Hegyestű Vallási Egyesület
• Hetednap Adventista Reformmozgalom
• Hetednapi Adventista „Reform Mozgalom” Nemzetközi Misszióegyesület
• Hetednapi Adventista Egyház § (Seventh-day Adventist Church)
• Hillsong Connect Vallási Egyesület
• Hiszünk és Cselekszünk Kisegyház

I, Í

• Igaz Jézus Egyház (True Jesus Church)
• Igazság Háza Gyülekezet
• Immanuel Közösség
• International Church Budapest
• International Baptist Church of Budapest
• Irgalmasság Cselekedetei Európai Egyesület
• Issihia Misztikus Központ – Mantra Szabadegyetem (Földes László)
• Isten Egyháza (Church of God)
• Isten Egyháza (World Mission Society Church of God / Elohim Academy)
• Isten-Tan Egyesület (Kisfaludy György) [korábban: Univerzum Egyháza, Hunok Anyaszentegyháza]

J

• Jade Buddhista Egyházközség
• Jikiden Reiki Intézet
• Jundgrun Ten Gye Dü De Mo-i Bönpo Közösség (ld. ATKBE)

K

• Karma Vallási Közösség Egyesülete
• Kelta-Wicca Hagyományőrzők Egyháza (KWHE)
• Keren Jesuah Messiási Közösség (Ariel Ministries)
• Keresztény Advent Közösség
• „Keresztények” (Christen)
• Keresztény Esszénus Egyház (Christlich Essenische Kirche) – Krisztus Esszénus Templomának Rendje (OTCE) – Mária Magyar Rendháza Atlantiszi Egyház Vallási Egyesület [korábban: Fény Gyermekei Magyar Esszénus Egyház, C.E.K. / R.A.I.]
• Keresztény Közösség Egyház (Community Church)
• Keresztény Testvéri Közösség (Smiths Venner, Den Kristelige Menighet)
• Kék Gyémántok Vallási Egyesület
• Késői Eső Gyülekezet
• Kirko Ezoterikus Vallási Egyesület és Szabadegyetem (Kovács József)
• Kontakt Buddista Vipassana Közösség
• Kozmosz Univerzális Szeretet Egyház (Harasztosi László)
• Közép- és Kelet-Európai Református Presbiteriánus Egyház (Westminster Biblical World Missions)
• Krisztus Benned Él Gyülekezet
• Krisztus Egyháza (Churches of Christ)
• Krisztus Egyháza (Iglesia ni Cristo)
• Krisztus Felkent Gyülekezete
• Krisztus Keresztje Keresztény Egyház (2013 előtt: Boldog Teréz Anya Egyház) (Utrechti Unió – Guild of the Holy Apostles)
• Krisztus Központú Egyház – Szívbunker Keresztény Misszió és Gyülekezet
• Krisztus Mo-i Egyháza (International Churches of Christ)
• Krisztus Minden Nemzetért (Christ for All Nations)
• Krisztus Szeretete Egyház / Keresztény Tanítványok Közössége
• Krisztusban Hívő Nazarénusok Gyülekezete (Fröhlichianer, Gemeinden Evangelisch Taufgesinnter)
• Kútfő Gyülekezet Egyesület
• Kwan Um Zen Magyarország

L

• Lelki Ház Vallási Egyesület
• Lélek Egyház
• Ligmincha Magyarország – Bön Buddhista Egyesület
• Lokapála Vallási Egyesület (Petrezselyem József)

M

• Magyar Agykontroll Szervezet
• Magyar Antropozófiai Társaság (Anthroposophische Gesellschaft)
• Magyar Apostoli Egyház §
• Magyar Atlasz Társaság Egyesület
• Magyar Ásatrú Gyülekezési Pont
• Magyar Evangéliumi Egyház
• Magyar Evangéliumi Gyülekezetek Egyháza
• Magyar Északi Tradíció Spirituális Közösség
• Magyar Iszlám Közösség §
• Magyar Katolikus Egyház § (MKE)
• Magyar Pünkösdi Egyház § (MPE) (Assemblies of God)
• Magyar Resztoránus Egyesület (Community of Christ, RLDS)
• Magyar Taoista Egyház §
• Magyar Teozófiai Társulat (Theosophical Society)
• Magyar Unitárius Egyház Mo-i Egyházkerülete § (MUE)
• Menedékvár Közösség (Christian Churches of God)
• Mennyei Trón Öt Elem Rend (ld. ATKBE)
• Merlin Kör Vallási Egyesület
• Metafizikai Hagyomány Centruma (Baranyi Tibor Imre)
• Mezőkövesdi Teljes Evangéliumi Keresztény Gyülekezet Egyesület
• Mindenható Isten Egyháza (Eastern Lightning)
• Mimézis Műhely (Andre Rabe, René Girard)
• Mo-i Autonóm Orthodox Izraelita Hitközség § (MAOIH)
• Mo-i Bahá’í Közösség §
• Mo-i Baptista Egyház § (Baptist Church)
• Mo-i Bolgár Ortodox Egyház §
• Mo-i Bosnyákok Iszlám Egyháza
• Mo-i Cselekvő Gondolat Közössége
• Mo-i Drikung Kagyü Buddhista Egyház
• Mo-i Drukpa Kagyü Buddhista Közösség §
• Mo-i Dzogcsen Közösség Egyesület
• Mo-i Evangélikus Egyház § (MEE)
• Mo-i Evangéliumi Testvérközösség # (MET)
• Mo-i Hindu Siva Shakti Sadhana Kendra Közösségének Egyháza
• Mo-i Jehova Tanúi Egyháza (Jehovah’s Witnesses)
• Mo-i Keresztyén Testvér Gyülekezetek § (Christliche Brüdergemeine)
• Mo-i Kínai Chanbuddhista Egyház §
• Mo-i Kínai Huayan Buddhista Egyház
• Mo-i Kopt Ortodox Egyház §
• Mo-i Krisna-tudatú Hívők Közössége §
• Mo-i Metodista Egyház § (United Methodist Church)
• Mo-i Muszlimok Egyháza §
• Mo-i Nagy Keleti Arany Nap Buddhista Közösség Vallási Egyesület
• Mo-i Ortodox Exarchátus – Konstantinápolyi Egyetemes Patriarchátus §
• Mo-i Ókatolikus Egyház (Scrantoni Unió)
• Mo-i Református Egyház § (MRE)
• Mo-i Reménység Egyház
• Mo-i Román Ortodox Egyházmegye §
• Mo-i Szabad Ökumenikus Közösség
• Mo-i Szcientológia Egyház
• Mo-i Új Apostoli Egyház (Neuapostolische Kirche)
• Mo-i Újszövetség Egyesület
• Mo-i Xuyun Buddhista Chan Központi Vallási Egyesület
• Mo-i Zsidó Hitközségek Szövetsége § (MAZSIHISZ)
• Mokusho Zen Ház (ld. ATKBE)
• Mustármag Kápolna Nemzetközi Egyesület (Mustard Seed Chapel)

N

• Nagyobb Kegyelem Gyülekezet
• Napfényes Élet Alapítvány (Váradi Tibor)
• Názáreti Egyház (Church of the Nazarene)
• Nemzetközi Egyesült Pünkösdi Egyház (United Pentecostal Church International)
• Nemzetközi Pünkösdi Egyház Magyarországon (International Pentecostal Church)
• Négyszegletkő Apostoli Hit Nemzetközi Egyház Vallási Egyesület (Forsquare Gospel Church)
• NIWA Egyház Vallási Egyesület

NY

• Nyitott Tudat Buddhista Közösség
• Nyújtsd Ki Kezed Krisztusért Szeretet Gyülekezet (Reach Out For Christ)

O, Ó

• Om Vishwa Guru Deep Hindu Mandir – Mahaprabhuji a Világmindenség Guruja Hindu Vallási Közösség és Szellemi Iskola Egyházi Egyesület
• Omega Hálózat Egyesület
• Orosz Ortodox Egyház Magyar Egyházmegyéje (Moszkvai Patriarchátus) §
• Osho Közösség (Bhagwan / Sree Rajneesh)
• Otthon Gyülekezet

Ö, Ő

• Ökumenikus Keresztény Egyház Vallási Egyesület
• Örmény Apostoli Vallási Közösség Egyesület
• Örmény Apostoli Ortodox Egyház Vallási Egyesület
• Ősfény Közösség Vallási Egyesület (Bács Zoltán)
• Ősmagyar Egyház (Hajdú Nimród)
• Ősmagyar Táltos Egyház (Kovács Magyar András)

P

• Pantholokatholikus Tradicionális Egyház (László András)
• Paulus Evangéliumi Közösség
• Pránanadí Egyesület

R

• Rabten Tashi Ling – Tibeti Kultúrközpont
• Reform Egyház
• Reformált Baptista Gyülekezet (Reformed Baptist Church)
• Reiki Fénye Vallási és Spirituális Egyház
• Rime Buddhista Centrum Vallási Egyesület

S

• Sahaja Yoga / Kundalini Yoga (Shri Mataji Nirmala Devi)
• Sakya Kalsang Ling (Sakya Szerencsés Földje) Buddhista Vallásgyakorlók Egyesülete
• Samadhi Központ
• Sant Mat – A Mesterek Ösvénye (Surat Shabd Yoga) [neo-szikh]
• Sáron Gyülekezet
• Sátai Alfa Gyülekezet / Borsodi Alfa Vallási Egyesület
• Sekina Gyülekezet
• Shalom Bibliai Gyülekezetek Egyháza §
• Sion Szava Teljes Evangéliumi Gyülekezet
• Sodalitas Mythraica Hitvalló Egyház
• Spirituális Fejlődésért Egyesület – Szelenit Spirituális Központ
• Sri Chinmoy – Belső Iskola
• Sri Sathya Sai Baba Hívők Vallási Egyesülete

Sz

• Szabad Evangéliumi Gyülekezet (Evangelical Free Church)
• Szabadkeresztény Egyház §
• Szakja Tasi Csöling
• Szelíd Mosoly Közösség (Thich Nhat Hanh)
• Szellemi Búvárok Egyesülete
• Szent Hagyományok Őrzőinek Közössége (Orosz Mihály Zoltán) korábban: A Nap Szíve Lovagrend, Lángoló Szív Női Rend, A Szív Szeme Kontemplatív Rend, A Sophia Perennis Egyháza
• Szent Margit Anglikán / Episzkopális Egyház § (Church of England)
• Szeretet-Közösség Teljes Evangéliumi Egyház
• Szeretet Hídja Teljes Evangéliumi Keresztény Közösség
• Szim Salom Progresszív Zsidó Hitközség §
• Szír Ortodox Vallási Egyesület
• Szövétnek Keresztény Gyülekezet Egyesület
• Szövetség Teljes Evangéliumi Egyesület

T

• Taiki ŐsFény Forrás Egyház (Scyta Pap Miklós)
• Teljes Evangéliumi Keresztyén Közösség Mahanaim Gyülekezet
• TeKi KaGyü (ld. ATKBE)
• Tiszta Föld Dharma Közösség
• Tiszta Föld Gyülekezete Vallási Egyesület
• Transzcendentális Meditáció (Maharishi Mahesh Yogi)

U, Ú

• Univerzális Egyház / Universal Church of the Kingdom of God (IURD)
• Univerzális Élet Egyesület (Universelles Leben – Gabriele Wittek)
• Usui Szellemi Iskola Közösség / Usui Dento Ryu (Usui Spiritual Lernejo)
• ÚjSzövetség Gyülekezet
• Út és Erény Közössége Egyesület

Ü, Ű

• Üdvösség Hirdetői Egyház Vallási Egyesület

V

• Vaidika Pratisthana Sangha, Védikus Dharma Hindu Közösség
• Vipassana Magyarország (Goenka)

Y

• Yahuah Útja Egyesület
• Yotengrit Egyház (Máté Imre)
• Yulin Vihára Mediáció Központ – Buddhista Vallási Tevékenységet Végző Szervezet

Z, Zs

Ma Magyarországon a közismert nagyegyházak mellett több mint 300 többé-kevésbé ismert kisegyház működik, de vallásszociológusok szerint csak a lakosság 2-3%-a kötődik hozzájuk valamilyen módon. E vallási-világnézeti közösségekről, mozgalmakról, egyesületekről vagy szervezetekről legtöbbünk szinte sem­mit sem tud. Nem is törődünk velük egészen addig, amíg például egyik szerettünk vagy barátunk nem kerül valamelyikkel kapcsolatba – vagy mi magunk.

Ilyenkor mindenki másképpen reagál, de sokan bizony megijedünk az ismeretlentől. Főleg akkor, ha tévé- és rádióriportok révén már megfelelően ijesztő kép alakult ki bennünk az ún. „szektákról”, és ha hajlamosak vagyunk rögtön „a legrosszabbra” gondolni attól függetlenül, hogy melyik kisegyházról van szó. A félelem azonban rossz tanácsadó, és ha ilyen helyzetben pusztán az előítéleteinkre vagy pletykákra hagyatkozunk, olyan hibákat követhetünk el, amelyeket mi magunk is hamar megbánunk. Ez is olyan élethelyzet, amelyre senki sem készül fel. Ezért sokat segíthetnek mások tapasztalatai, akár előre, akár utólag. Fel lehet ismerni, hogy az adott vallási közösség pozitív vagy negatív hatással van a szeret­tünkre vagy nem. El lehet dönteni, hogy az adott vallási közösség, szervezet vagy mozgalom „szekta”, vagy nem. Tudni lehet, hogy valódi „vészhelyzetben” mit érdemes tenni, és mit nem szabad. Ez a tanulmány ebben kíván segíteni.

1. Mi szekta, és mi nem?

A „szekta” szó eredeti teológiai értelme szerint a keresztény egyház(ak)ból valamilyen okból kivált, és tőlük tanításában, lelkiségében és szervezetileg eltávolodott kisegyházakra utalt. Ezek rendszerint az igazi keresztény­ségnek tartják magukat, és úgy vélik, hogy aki üdvözülni akar, annak közéjük kell tartozni. Ma Magyaror­szágon több tucat keresztény kisegyház működik, de kb. két tucat keresztény hátterű szekta is.

A szó mai hétköznapi értelme elsősorban egyfajta viselkedést jelöl: túlbuzgó elvakultságot, szűklátókörűséget, türelmetlenséget. Ezt azonban már a legkülönbözőbb hátterű vallási közösségre és világnézeti vagy akár politikai mozgalomra is használják. Ezekből igen kevés van, talán csak minden tizedik az összes vallási közösségből és szervezet­ből. Ugyanakkor bigott, fanatikus viselkedéssel bármely vallási közösségben, mozgalomban vagy szervezet­ben találkozhatunk, kis- és nagyegyházban egyaránt.

A fogalom jelentését erősen befolyásolja a média is: a tévében általában a gyilkosságra vagy öngyilkosságra fanatizált vallási közösségeket szokták „leszektázni”. Ilyenek nálunk – egyelőre (2016) – nincsenek. Néha elhangzik a destruktív (azaz romboló hatású) jelző is olyan esetekben, amikor például családok szakadnak szét, emberek lelkkileg vagy anyagilag mennek tönkre. Ez utóbbi vádat azonban igen nehéz bizonyítani, mert mindig túl sok tényező játszhat közre a családi kapcsolatok szétszakadásában. Mindenesetre nem csoda, hogy a „szekta” szó hétköznapi értelemben vett használata bántó, és senki sem örülne annak, ha beszélgetés közben, a munkahelyén vagy a nyilvánosság előtt „leszektásoznák”.

Fontos látni, hogy csak azért, mert valaki erősen hisz valamiben, vagy mert az átlagnál elkötelezettebben éli meg azt, amit hisz, nem feltétlenül szektás és közössége sem feltétlenül szekta. A korszellem ugyan hajlamos minden átlagon felüli elkötelezettséget szélsőségnek vagy fanatizmusnak minősíteni, mégis az emberiség pozitív hatású nagyjai – akár közismertté lettek, akár nem – mind túltettek valamiben az átlagemberen, és szinte mindnyájukat érte igaztalan kritika.

Természetesen más kérdés azt eldönteni, hogy valaki tiszteletre méltó, mert képes áldozatot hozni egy valóban nemes ügyért, vagy sajnálatra méltó, mert képmutató és megtévesztő vezetők áldozatává vált, amely a saját céljaira használja ki az elkötelezettségét. Érték- és irányvesztett korunkban egyre nehezebb a kettőt megkülönböztetni egymástól, ezért nem árt az óvatosság az ítéletalkotásban.

2. Miért lesz valaki vallásossá?

Bizonyos helyzetben bárkivel, minden egészséges emberrel előfordulhat, hogy nyitottá válik magára a vallásra, és valamelyik vallási közösség szellemi kínálatára. A keresés, a vonzódás, a konkrét választás és a csatlakozás hátterében személyes elemek és külső hatások egyaránt találhatók. Ezért nincs két egyforma eset. Hogy ki, mikor és hova csatlakozik, azt egyrészt befolyásolja a családi háttér, a neveltetés erősségei és hiányosságai, bizonyos karakterjegyek és hajlamok, bizonyos lelki szükségek és az éppeni általános életérzés, a házas­társsal való kapcsolat milyensége, a tanulmányokhoz, munkahelyhez való hozzáállás, az anyagi hely­zet stb.

Másrészt a döntés hátterében mindig ott találjuk a vallás lényegét. Egy hozzátartozó vagy barát halála, a szülők válása, egy szerelmi csalódás, tanulmányi kudarc vagy éppen a siker csúcsélménye utáni üresség, a felelőtlen életvitel émelyítő csömöre, egy baleset vagy szeretteink halála mind felidézhetik az emberben az élet alapvető kérdéseit. Ki vagyok én valójában? Merre tart az életem? Minek van igazán értéke? Van-e Isten? Milyen, és ez mit jelent a számomra? Honnan lehetek mindebben bizonyos? Milyen életet követel tőlem, ha mindez igaz? Stb. Ezekre a kérdésekre pedig a vallások válaszolnak, nem a tudomány, a művészet, a munka vagy az alkohol.

Nem csoda tehát, hogy nagyon különböző jellemű, érdeklődési körű, hátterű és helyzetű fiatalok kezdenek egyik napról a másikra intenzív vallási életet. Egyesek szerint a vallás olyan lelki „mankó”, amire csak a „gyengéknek” van szükségük (aki így vélekedik, önmagát természetesen erősnek hiszi). A dolgot azonban onnan is meg lehet közelíteni, hogy miért csak akkor kezdenek el olyan sokan az élet alapvető kérdéseivel foglalkozni, amikor már baj van? Az ember hite nem csak a mankója lehet, hanem a gerince is. Tehát nem az a baj, hogy az emberek keresnek, és nem is azzal van a baj, amit keresnek, hanem bizonyos esetekben azzal a bizonyos vallási közösséggel vagy szervezettel, ahol azt megtalálni vélték.

Napjainkban óriási a vallási kínálat, és a legtöbb ember egyszerűen képtelen tájékozódni. Főleg a mindenre nyitott és tapasztalatlan fiatalokra igaz, hogy nincsenek ismereteik és szempontjaik annak a megítéléséhez, hogy ha valahova csatlakoznak, ott valóban azt kapják-e, amit kerestek. Nem tudják, hogy sajnos nemcsak tévedni emberi dolog, hanem másokat megtéveszteni is az, vagy hogy nem csak az alapján hoz döntést, amit tud, hanem az alapján is, amiről nem tud.

Sokan látják úgy utólag, hogy ha néhány dolgot előbb tudtak volna, annak idején másképp döntöttek volna. Nem léptek volna be oda, ahonnan aztán csak évek múltán, és nehezen, fájdalmak árán tudtak kilépni. Lassan felismerték, hogy nem azt kapták, amit akartak vagy ígértek, de ez önmagában kevés lett volna a továbblépéshez. Hogy akár nagy nyomás ellenére is lépni mertek, azt vagy erős személyiségüknek vagy – az esetek többségében – szeretteiknek köszönhették. Olyan házastársaknak, szülőknek és barátoknak, akik sosem mondtak le róluk, és tudták, hogyan segíthetnek nekik jól.

3. Egy forgatókönyv – minden esetre

Az alábbi anyagot a téma által személyesen is érintett fiatalok és hozzátartozóik élményei, illetve külföldi tanácsadók szakirodalma és saját tapasztalataim alapján állítottam össze. Mindez talán az Olvasónak is segíthet a megelőzésben vagy a hogyan tovább kérdésében. A gyűjtésben kizárólag a gyakorlati szempontokat tartottam szem előtt. Mivel lehetőleg minden helyzetre vonatkozóan szeretnék valami tanácsot adni, egy viszonylag teljes forgatókönyvet próbáltam összeállítani. Természetesen nem kell mindenkinek minden esetben mind­ezen átmenni, hiszen nincs két egyforma eset, egyszerűen csak megpróbáltam mindenre gondolni az általánosító megfogalmazás keretein belül.

3.1. A kapcsolat fenntartása

Amikor szerettünk, barátunk először beszél nekünk arról a vallási közösségéről vagy szervezetről, ahova elkezdett járni, hagyjuk, hogy mondja el őmaga, mindazt, amit fontosnak tart. Mi pedig közben próbáljuk megőrizni a nyugalmunkat:

• kerüljük a hisztériát („Te, én kiugrom az ablakon, ha..!„), mert azt érzelmi zsarolásnak veheti; kerüljük a sommás ítéletet is („Az csak egy szekta!”), mielőtt mindenről megbizonyosodnánk;
• ne alázzuk meg („Micsoda hülyeség!”), és ha más is jelen van, előttük se beszéljünk sértően róla („Ez a legújabb dilije!” „Majd kinövi…”) vagy az adott közösségről, szervezetről („Biztos valami szekta…”)!

Ha látja a tiszteletünket, mi is joggal elvárhatjuk tőle. Vitatkozás helyett inkább kérdéseket tegyünk fel, amelyekből kiderül, hogy mi is volt a tulajdonképpeni élménye, és amelyek ugyanakkor neki is segítenek tudatosabban végiggondolni a történteket:

• „Mikor / hol / hogyan találkoztál velük?” „Mióta vagy velük kapcsolatban?”
• „Mi volt az adott közösségről az első benyomásod?” „Mit találtál ott pozitívnak, és miért?” „Van valami, ami zavart? – Rákérdeztél? – Mit válaszoltak?”
• „Utánaolvastál róluk valahol?” „Mit találtál?”
• „Mit gondolsz, meg fog változni a családodhoz / a barátaidhoz / a munkatársaidhoz való viszonyulásod? Hogyan?”
• „Szerinted változni fog a tanulmányaidhoz / a munkádhoz való hozzáállásod? Hogyan?”
• „Mennyit akarsz ebből elmondani másoknak?” „Szerinted X vagy Y mit fog ehhez szólni?”

A továbbiakban alapvetően fontos, hogy biztosítsuk szeretetünkről és megértésünkről. Nekünk azonban az eddig megtudott dolgokat fel kell dolgozni. Elhamarkodott véleménynyilvánítás és meddő vitatkozás, a téma indulatos rövidre zárása helyett inkább

• kérjük a megértését és gondolkodási időt: „Ami neked fontos, nekem is az, és nem akarok felületesen megítélni olyasmit, ami neked most olyan sokat jelent.”
• vegyen részt az eddigi közös dolgokban, ahogy eddig, bár ezt nyilván nem lehet erőltetni, ha pl. az adott vallási közösség vagy szervezet bizonyos ételektől, ünnepektől, kulturális programoktól stb. eltiltja.

Fontos, hogy a párbeszéd megmaradjon, hiszen ha nem állunk szóba egymással, akkor nem fogjuk tudni, hogy mi jár a másik fejében, biztosan félreértjük egymást, és pozitívan hatni sem tudunk a másikra!

Ugyanakkor a viselkedésünk lehetőleg maradjon természetes! Ha gyors és negatív változást látunk is szerettünk viselkedésében, amit érzelmileg nehéz hordozni, akkor se feledjük el, hogy ki ő nekünk, és hogy ő több, mint ami most éppen vele történik.

3.2. Megbízható információ szerzése

Ha fogalmunk sincs, miféle vallási közösségről, mozgalomról vagy szervezetről van szó, akkor saját megnyugtatásunk érdekében ne sajnáljuk az időt, a pénzt és az energiát, hanem szerezzünk információt a tájékozódáshoz!

Fontos látni, hogy nem kontrollálásról van szó, ami ellen felázadna, nem is megfigyelésről, faggatásról vagy kémkedésről, ami felháborítja, mert így csak tőlünk távolodik el érzelmileg, és a vallási közösséghez kerül közelebb. A külvilággal erősen szembenálló közösségek az új tagok még be nem szervezett vagy túl sokat kérdezősködő hozzátartozóit az ellenségek közé sorolják, „negatív” befolyást tulajdonítva nekik. A „nem-tag = ellenség” képlet ellen csak a minden ellenére való szeretet használ, akármilyen lehetetlen feladatnak is tűnik.

Visszatérve az ismeretszerzésre, ne elégedjünk meg klisékkel („Valami keleti izé”, vagy „Valami gyülekezet”), mert az általánosítás semmire sem elég. Lehet, hogy tényleg (teológiai vagy szociológiai értelmeben vett) „szektáról” van szó, de nem feltétlenül.

• Keressünk ismertető szakirodalmat az adott csoportról; ezután érdemes elkérni a saját ismertető anyagukat, és azt összevetni a róluk szóló kritikákkal!
• Ismeretségi körünkben is érdeklődhetünk, hátha van valaki, akinek tapasztalata is van az adott vallási közösségről, de ne vegyünk bárkitől bármit készpénznek!
• Keressünk fel szaktanácsadót: pszichológust, lelkipásztort vagy ismeretterjesztő szolgálatot, bár sajnos csak kevesen képzettek ezen a területen.

Ha kutatásunk közben olyan információra leltünk, amiről úgy véljük, hogy szerettünknek is tudnia kell, akkor lehe­tőleg…

• ne vágjuk indulatosan vagy gúnyosan a szemébe; megszerzett ismereteinkkel ne dicsekedjünk előtte, mert ezzel csak a kapcsolatot romboljuk, és a vezetői eltanácsolhatják bármiféle beszélgetéstől
• inkább óvatosan kérdezzünk rá arra a dologra, amiről tudomást szereztünk; így kiderül, hogy ő mit tud az adott dologról, és van-e saját véleménye, vagy nem fogad(hat) el információt „külső” forrásból; ha igen, kérdezzük meg, hogy érdekli-e „a sztori” másik oldala?
• ha ismeretszerzésünket „kémkedésnek” tartja, megmondhatjuk: nem elle­ne, hanem az ő érdekében kutatunk, őt igyekszünk megérteni.

Amikor az adott vallási közösség hitnézeteiről vagy -gyakorlatáról beszélgetünk vele, gondoljuk végig, miről tudunk, illetve miről érdemes vitatkozni, és miről nem. Valóban segítség mindenestre, ha önálló gondolkodásra késztetjük, és segítünk neki egészséges távolságot tartani az adott vallási csoporttól:

• Ne azonosítsuk őt az adott csoporttal; kerüljük azt a megfogalmazást, hogy: „Te tényleg abban hiszel, hogy…?” Ehelyett így kezdjük: „Ha jól értem, ez az egyház / guru / szervezet / stb. azt tanítja, hogy…?”
• Mindig kérdezzünk rá az ő személyes véleményére is: „És Te mit gondolsz erről..?” – Ebből láthatjuk, mit tett már a magáévá, illetve mennyire tud vagy mer önállóan gondolkodni.

Túl a beszélgetéseken, látogassunk el az adott közösség alkalmaira, hogy a saját szemünkkel lássuk, miről is van szó!

• A program alatt lehetőleg uralkodjunk magunkon, gyűjtsük össze a pozitív és negatív benyomásainkat!
• Utána először inkább kérdezzünk rá a látottakra-hallottakra, hogy jól értettük-e, nehogy félreértsünk valamit!
• A benyomásaink feldolgozásához kérjünk időt!

Ha szerettünknek eddig semmilyen más vallási közösséggel nem volt tapasztalata, akkor megkérhetjük, hogy velünk vagy ismerősünkkel együtt látogasson el máshova, egy hasonló vagy azonos világképű, de általunk „normálisnak” tartott közösségbe is. Tudassuk vele: számunkra fontos a döntése, és kérjük meg, hogy ne egyetlen élmény alapján döntsön véglegesen, hanem hasonlítsa össze máshol szerzett tapasztalatokkal.

3.3. A hatás megfigyelése

Érdemes figyelni a változásokat, amelyeket az adott vallási közösség szerettünkben kiváltott. Esetleg napló formájában is feljegyezhetjük mindazt, amit a viselkedésében, beszédében, szokásaiban újnak, furcsának vagy nagyszerűnek tartunk. A pozitív és negatív dolgok listája nekünk is segít az adott vallási közösség megítélésében, de szerettünknek is segít utólag, ha azt otthagyja, és eljön a feldolgozás ideje.

Természetesen nincs olyan vallási közösség vagy mozgalom, amely kizárólag rossz hatással lenne a tagjaira, illetve ahol az alábbi negatív hatások mindegyike egyszerre megjelenne egy tag életében. Ha ez így lenne, senki sem menne oda. Érdemes tehát megkeresni a közösség vagy mozgalom pozitív hatásait is, mert így azt is megtalálhatjuk, amit máshol is megkaphatna! Ha valóban rossz hatás éri, és ezt ő is belátja, ugyanakkor megérti, hogy az itt kapott jót máshol is meg lehet tartani, akkor könnyebben lép ki, mert nem érzi úgy, hogy mindenről le kell mondania.

Pozitív hatás, ha valaki

• az addiginál magasabb erkölcsi mércét tesz a magáévá
• az ún. lelki értékeket az anyagiak elé helyezi
• leszokik addigi káros szenvedélyéről, megszabadul függőségtől
• képességei kamatoztatására, tanulásra van ösztönözve, érdeklődési köre kitágul
• dönteni képes, önmagáért és családjáért felelősséget vállalni tudó emberré válik
• megtanul másokat tisztelni és szeretni, velük együtt érezni, őket minden ellenére megérteni.

Negatív hatás, ha valaki

• lelkileg szenved, fizikailag leromlik, anyagilag tönkremegy
• az ún. lelki értékeket vagy vallási célokat minden más elé helyezi olyannyira, hogy családját és köteles­ségeit ezek miatt elhanyagolja
• tanulmányai abbahagyására van ösztönözve, képességeit hosszú távon is parlagon hagyja heverni, érdeklődési köre teljesen beszűkül
• közösségétől túlzott függésbe kerül: hagyja, hogy párválasztásában vagy pályaválasztásában vezetője vagy a közös­ség döntsön
• fekete-fehér gondolkodása révén gyorsan ellenséget lát a kicsit másképp gondolkodóban, csak a hasonló gondolkodásúakat szereti, a kívülállóktól ódzkodik, velük kommunikálni képtelen.

Szinte mindenkinek megváltozik az életvitele, aki egyik napról a másikra intenzív vallási életet kezd. Gyökeresen megváltozhat a külseje, a táplálkozása, a napi programja, bizonyos szokásai, a szókincse, a kultúrához vagy a munkájához való hozzáállása. Hogy a változás jó vagy rossz, azt nehéz tárgyilagosan eldönteni, attól is függ, hogy mihez képest történt a változás? Milyen volt például a múltja? Céltalanul, csajozva, cigizve, italozva, szipózva, diszkózva élt bele e világba, most meg egész nap a Bibliáját olvassa? Vallásos és vallástalan szülők minden bizonnyal teljesen elérően értékelik ugyanazt a helyzetet és ugyanazt a vallási közösséget. Az egyik veszekszik vele, és azt nyilatkozza a sajtónak, hogy a fiát meghülyítették, elsza­kították tőle, és inkább maradt volna drogos. A másik az irányváltásnak örül, csak azt szeretné, ha a fiatal nem ilyen fordulatszámon élné meg új hitét. Bizonyos dolgoknak, fejleményeknek az értékelése mindenkinél a saját világnézetétől és értékrendjétől függ, de ez nem az adott vallási közösséget minősíti.

3.4. A konfliktusok okának a feltárása

Ha állandósulnak a viták, annak vagy az adott vallási közösség, szervezet az oka (ezt a fenti lista alapján felismerhetjük), vagy a családban eleve meglevő feszültségek robbantak ki a vallási téma miatt. Legrosszabb esetben a két ok együtt hat. Előfordulhatnak olyan keserű élmények, amelyekért önvédelemből ösztönösen „a szektát” vádoljuk. Mégis éppen szerettünk érdekében érdemes a mi felelősségünket is mindent őszintén végig­gondolni. Van, aki képtelen belátni a saját hibáit, hogy ti. ő nevelte rosszul a gyermekét vagy ő nem törődött a párjával. Ugyanakkor a „szekta-téma” miatt kirobbant vitában jó ürügyet lát arra, hogy a saját nevelési vagy kapcsolati kudarcait „a szektára” kenje.

Kérdések az önvizsgálathoz:

• A vita tényleg csak az adott vallásközösség megjelenésével kezdődött? Nem lehet, hogy csak felszínre hozott valamit, ami már eleve ott volt?
• Ismerjük, értjük egyáltalán egymást? Azelőtt mennyire törődtünk egymás gondolataival, félelmeivel, vágyaival?
• Nem volt egyoldalúan vallásos vagy anyagias az értékrendszerünk? (Ha igen, akkor a fiatal a másik végletbe menekül.)
• Nem volt túl szigorú vagy túl engedékeny a nevelési módszerünk? (Ha igen, akkor a fiatal a másik végletet képviselő vallási vezetőhöz vagy rend­szerhez vonzódik.)

Ha a konfliktusok valódi forrása ilyen dolgokban rejlik, de a „felek” képtelenek ezzel szembesülni, a helyzeten változtatni, és csak a magukét hajtogatják, akkor gyorsan elidegenednek egymástól, függetlenül attól, hogy maga az adott vallási közösség teljesen „normális” vagy közismerten vitatott. Sajnos vannak olyan szülők is, akiknek a gyermekét mindenki más megérti, ha elmenekül otthonról. Ha azonban a család tagjai képesek szembenézni önmagukkal és egymással, képesek bocsánatot kérni egymástól, az igazi gyógyulást hozhat, és csökkentheti, vagy meg is szüntetheti „a szekta” vonzását.

Egyes szociológusok és pszichológusok szerint csak abban a családban lehet valaki szektataggá, ahol eleve valami probléma volt. Ennek a megállapításnak van igazságtartalma, de csak az esetek egy részében igaz. Ráadásul ennek a médiában is elhangzott véleménynek a hatására a társadalom nagy része – tisztelet a kivételnek – együttérzés és segítség helyett igyekszik távolságot tartani az érintett családoktól. Sok érintett hozzátartozó szégyelli az egészet, és titkolja, ha tudja; az így halmozódó feszültség pedig csak olaj a tűzre. A tapasztalat szerint azonban bármelyik normális család tagjai csatlakozhatnak egy szektás jellegű vallási közösséghez. Ezért az ilyen esetekben a legtanácstalanabbak a tanácsadók.

3.5. A nyitva hagyott ajtó…

Előfordulhat, hogy a nagykorú (!) gyermek vagy a házastárs távozik, otthagyja a családot. Ez rendszerint akkor történik meg, ha az érintett valamiért nem tud megférni a családban. Íme néhány a lehetséges okok közül:

• Ha a világnézeti összekülönbözés csak alkalom a meglevő személyi ellentétek megoldására, illetve a szülő-gyermek viszony feszültségének a feloldására (végre „kirepül”, elszakad a „köldökzsinór”).
• Ha az adott közösségbe, szervezetbe belépő családtag nem tudja elviselni hozzátartozói „negatív” hatását (anyagias értékrend, húsevés, pogánynak minősített ünnepek megtartása stb.).
• Hozzátartozói nem követik az adott közösségbe vagy szervezetbe, ő pedig eleve nem hajlandó egy fedél alatt élni „pogány”, „aberrált” vagy rá „spirituálisan negatívan ható” családtagjaival.

Ha végleg el akar menni, fontos vele tudatni, hogy visszavárjuk, ide bármikor, bárhogy visszajöhet! Az ajtó nyitva van, feltétel nélkül, minden ellenére szeretjük. Miért fontos tudatni és éreztetni vele ezt a mégis-szeretetet? Ha jó kapcsolat szakad meg, ő maga is szenved, akárhogy titkolja, és a sebek előbb-utóbb felfakadva segíthetnek neki a visszatérésben.

Ezt sok minden elindíthatja, de elsősorban a csalódások. Például a „mesterről” kiderülhet, hogy ő is csak ember, hogy az „igazi tanítványok tökéletes közösége” valójában álszent robotok csapata, hogy a „szupermenné válás útja” csak egyre drágábbá váló álom, hogy a kezdeti nagy szeretet és elfogadás csak addig járt, amíg az ember megfelel bizonyos elvárásoknak, szervezeti szabályoknak stb.

Maga a kiábrándulés rendszerint hosszú folyamat. Ha elköltözött egy távoli kom­munába, asramba vagy szervezeti csoportba, nyilván nehezebb észrevenni, de még ha rendszeresen haza is jár, akkor sem feltétlenül azonnal. Különösen akkor derül rá nehezen fény, ha a tagnak a közösségen belül hozzá kellett szoknia a színleléshez. A már elbizonytalanodott, kétségekkel küszködő tag első kérdése önmagához ez: „Hova tovább? Van, aki visszavár?” Ha nincs, akkor inkább marad, mert a legrosszabb ismert is jobbnak tűnik az ismeretlennél. Ha mégis van hova menni, ha minden ellenére visszavárják, akkor viszont a félelmek ellenére is visszatér.

3.6. Kilépés és visszatérés

Maga a kilépés minden vallási közösségből más, és eltérő mértékű megrázkódtatást jelent. Van, ahol egyszerűen tudomásul veszik. Máshol kilépési nyilatkozatot kell tenni, amit a közösség előtt felolvasnak, és a kilépővel azon túl nem állhatnak szóba még a legjobb barátaik sem. Egyes helyeken ítéletes bibliai idézetekkel fenyegetik meg az embert, máshol viszont a személyes adataival való visszaélés lehetőségével zsarolják meg, vagy az anyagi tartozásaival tartják vissza… A különbségek miatt fontos pontosan tudni, hogy az adott vallási közösségben hogyan állnak a kilépőhöz. Erre a szempontra taggá lett szerettünk figyelmét is érdemes felhívni, ha megfelelő az alkalom: figyelje meg, hogy hogyan bánnak a kilépőkkel; lehet, hogy egy napon vele is ez fog történni.

A kilépést nehezíti, ha valaki az adott szervezetben már valamilyen funkciót tölt be, anyagilag lekötelezett, vagy erkölcsileg került sokba a hűség. Van, akinek szó szerint mindent fel kell adnia, ha szabad akar lenni. A csalódás miatt kilépett vagy kiközösített tag rendszerint sérült, kiégett és elkeseredett. Múltja még feldolgozásra vár, jelenét és jövőjét pedig bizonytalannak látja. Nagyon megválogatja, hogy ezentúl kiben bízik, mert egyszer már becsapták. Önmagában sem bízik, hiszen becsaphatták.

Hozzátartozói egyfelől örülnek annak, hogy visszakapták szerettüket, másfelől azonban ők is sérültek a történtek során, ezért az indulatból fakadó hibákat kell elkerülni:

• Ne hülyézzük le, mert magától is látja a hibáit (becsapható); a keserűségét nem szabad tovább fokozni. Ne oktassuk ki („Nem megmondtuk?!”), mert ezt új megfelelési kényszerként éli meg!
• Ne erőltessük, hogy ő maga vonja le és mondja el a tanulságot, és ne várjunk el tőle bocsánatkérést! Ha már lesz hozzá ereje, akkor magától megteszi.

Amikor eljön az ideje, a történteket együttgondolkodással, együttérzéssel, azaz közösen kell feldolgozni. Hagyjuk, hogy elmondja, hogyan élt meg bizonyos dolgokat annak idején, amikor még „bent” volt, hogyan gondol ezekre most, és mit gondol a jövőjéről! Szeretetünknek valódinak és általa is érezhetőnek kell lennie! Csak akkor hiszi el, hogy vannak igazi kapcsolatok, ha tapasztalja, hogy mindenen át megmaradnak.

3.7. Aki egyszer megégett…

A kilépés, kiközösítés, a túlságosan intenzív hitélet megszakadása után mindig kisebb-nagyobb szellemi vákuum marad, amelyet valami más, igazabb, jobb, egészségesebb szellemiségnek kell betöltenie. Enélkül az ember hajlamos keserűen megtagadni különben jó értékeket és célokat, illetve kerül mindent, ami vallással kapcsolatos, és nem tud önmaga számára is elfogadható, egészséges módon viszonyulni a világhoz vagy Istenhez.

Pascal szerint egy „istenalakú lyuk” van bennünk, amit csak maga Isten tud teljesen betölteni. Az ital, a drog, a szex, a család és a hivatás, de a valláspótlékok sem. Aki egyszer már nagyot csalódott valakikben és az istenképükben, nyilván nehezen indul újra útnak. Mégis hadd adjak hangot annak a hitnek, reménységnek és szeretetnek, hogy Isten más, és vannak emberek is, akik mások.

Felhasznált szakirodalom

• AFF: Cults and Psychological Abuse – A Resource Guide (American Family Foundation, 1998)
• Arterburn, Stephen – Felton, Jack: Toxic Faith (Shaw, 2001)
• Engelman, Kim – McBean, Teresa: No More Running in Circles (Create Space, 2014)
• Enroth, M. Ronald: Churches that Abuse (Zondervan, 1992)
• Giambalvo, Carol: Exit-Counseling – How to Respond to Cult-Affected Loved Ones (American Family Foundation, 1991)
• Giambalvo, Carol: Exit-Counseling – A Family Intervention, 2^nd ed. (American Family Foundation, 1995)
• Haack, Friedrich-Wilhelm: Ratschläge (Evengelische Presseverband, 1985)
• Hassan, Steven: Combatting Cult Mind Control (Park Street Press, 1990)
• Johnson, David – Vonderen, Jeff van: The Subtle Power of Spiritual Abuse (Bethany House, 2005)
• Lalich, Janja – Tobias, Madeleine L.: Captive Minds, Captive Hearts – Freedom and Recovery from Cults and Abusive Relationships (Hunter House Inc., 1994)
• Langone, Michael D. – Martin, Paul R.: Deprogramming, Exit Counseling, and Ethics – Clarifying the Confusion (In: Christian Research Journal, Winter 1993, page 46.)
• Ryan, Dale & Juanita: Distorted Images of God (Inter-Varsity Press, 2012)
• Singer, Margaret Thaler – Lalich, Janja: Cults in our Midst (Jossey-Bass, 1995)
• Watters, Randall: Deprogramming and Exit-Counseling: Are They for Christians? (In: Bethel Ministries Newsletter, Jan/Feb 1990)

Internet:

• International Cultic Studies Association (icsahome.com)
• Christian Recovery International (christianrecovery.com)
• National Association of Spiritual Recvery (nacr.org)
• Spiritual Abuse Recovery Sources (spiritualabuse.com)

Az elmúlt évtizedekben a nyugati lelkigondozás és lelkipásztorlás több olyan területtel bővült, amely a sajátos problémák miatt speciális képzést igényel (pl. drogosok). Ide tartoznak azok az erőfeszítések is, amelyek az ún. „szekták” egyénre gyakorolt negatív hatásait próbálják kezelni. Mivel viszonylag új terület­ről van szó, amelyet ráadásul a média is mindig erősen befolyásolt, a szakmában egymásnak ellentmondó szemléletekkel, kétes és beváltnak tűnő módszerekkel, illetve sajátos, de eltérően értelmezett szakkifejezé­sekkel találkozhatunk.

Ez a tanulmány elsősorban az amerikai és hazai tapasztalatokat kívánja bevezető jelleggel összefoglalni, és kísérletet tesz több közhasználatban levő angol szakki­fejezés meghatározására. Gyakorlati tanácsokkal kíván szolgálni min­den­ki­nek, aki pszichológusként, pedagógusént vagy lelkipásztorként találkozik a prob­lé­mával, illetve azoknak, akik ilyen tanácsadást igénybe vennének. Az érintettek a jövőben talán több helyen fordulhatnak szakképzett segít­ségért, mint ma.

1. Két módszertani irányzat

1.1. Visszaprogramozás (deprogramming)

Ez a hazánkban jobbára ismeretlen fogalom még a hetvenes években keletkezett az Egyesült Államokban. A visszaprogramozás elvi alaptétele, hogy az emberi lélek át- és visszaprogramozható, a másik pedig az, hogy a „szektákba” bekerült fiatal – ha nem is konkrét „agymosással” (amiről még lesz szó), de valahogyan – „programozva lett”, és ezért képtelen magától otthagyni az adott vallási csopor­tot. Az elmélet szerint minél régebb óta van „bent”, és minél tovább marad, annál kisebb az esély arra, hogy önként kijöjjön, mert a „szektás imput” folymatosan növekszik és erősödik. Ha pedig már meg is szakad vele a kapcsolat (elköltözik kommunába, asramba vonul, vagy állandóan úton van), akkor az egyetlen ellen­szer az, hogy a „programot” át kell írni, méghozzá minden áron: akár a tag erő­szakos elrablásával is.

Ezt az elméletet az Egyesült Államokban a 70-es években induló, polgári kezde­ményezésű és erősen vallásellenes Anti Cult Movement (szektaellenes mozgalom) propagálta, és USA-szerte többtucat „profi” deprogramozó kez­dett el működni. A módszer mindenesetre kezdettől fogva sok ellenzőre talált. A pszichológiai képe­sí­téssel rendelkezők mellett sarlatánok is működtek, akik iparszerűen, nagy összegért vállalkoztak a fiatalok „kihozására”. Megígértették a hozzátartozókkal, hogy gyermeküket átengedik a „szakértőknek”, és csak akkor szólnak bele a „folyamatba”, ha erre megkérik őket.

A gyakor­latban a kihozási folyamat úgy történt, hogy a rendszerint többtagú de­programozó cso­port a fiatalt megfigyelte, majd az első adandó alkalommal elra­bolta: autóba tuszkolta, és például egy vidéki nyaralóban vagy állan­dóan mozgás­ban levő lakókocsiban hozzákezdett az „visszaprogramo­zás­hoz”. A fiatalt arra kényszeríteték, hogy a „szektáról” szóló videofilmet nézzen végig, és szembe­süljön a vezető(k)ről szóló terhelő adatok­kal, leleplező kritikákkal. Ezzel az in­formációs bombázással és más manipulatív eszközök­kel próbálták meg felszá­molni a fiatalnak a csoporthoz való kötődését, több-kevesebb sikerrel. Egy ilyen vissza­programozós történetet mesélt el a hazai tévében is játszott, „A szekta vonzásá­ban” (Split Image, 1982) című film.

Nekünk ma már nyilvánvaló a módszer embertelensége, sikerességének kétsé­ges­sége. Aki csak rövid ideig tartozott egy adott csoporthoz, azt az új információk normális pár­beszédkörülmények között is meggyőzték volna. Akinek viszont az évek alatt már a személyes kapcsolatai is teljesen a csoporton belülre korláto­zód­tak, és azo­­nosult a csoporttal, arra a visszaprogramozás mint helyzet csak újabb trau­matikus hatást gyakorolt. Ez utóbbiak eleve nehezebben szembesültek az infor­mációkkal, és joggal kérdőjelezték meg elrablóik indítékait („Csak pén­zért csinál­ják!”) és módszerét is („Erőszakkal az igazságot?!”).

A visszaprogramozás alá kerültek előtt két út állt. Ha a kényszerhelyzet okozta düh vagy apátia elég erőt adhatott nekik az ellenálláshoz, akkor bár a testüket egy időre kihozták a csoportból, a fejük (hitviláguk, életszemléletük) ott maradt. Amint tudtak, visszatértek a csoportba, ahol hősként ünnepelték őket, és még mélyebben beépültek. Ha „betör­tek”, és keserűen mindent feladtak, hónapokra volt szükségük a „közbeavat­kozás” kiheveréséhez is. Sok eset jogi következmé­nyeket, pereket vont maga után. Az is előfordult azonban, hogy az ex-tag utólag megköszönte, hogy időben kihozták éppen öngyilkosságra készülő csoportjából.

Deprogramozók elszigetelten még mindig léteznek az USA-ban, és szolgálatukat kétségbe esett szülők még mindig igénybe veszik. Tevékenysé­gük a szakmai és a jogi nyomás miatt azonban egyrészt finomodott, másrészt megszűnőben van. A hazai jogi viszo­nyokra tekintettel meg kell jegyezni, hogy a 18 év alattiak, azaz kiskorúak esetében a szülők döntése számít, és a rendőrség az ő oldalukon áll. Nagykorúak esetében azonban nincs jogi alapja, sőt törvénybe ütköző cselekedet-nek számít, ha valakit például elrabolnak, és akarata ellenére világnézetének a megváltoztatására (vagy bármire) kényszerí­tenek. Magyarországon nem ismere­tes, hogy valaha is működött volna „visszaprogramozó”.

1.2. Vészkijárat tanácsadás (exit counseling)

Az USA-ban a deprogramozás helyett ma már összehasonlíthatatlanul elterjed­tebb az ún. „vészkijárat tanácsadás”. Nevezhetjük exit vagy tranzit tanácsadásnak is, mert a szektát már elhagyó („exit”), vagy pedig átmeneti- és döntéshelyzetben („tranzit”) levő embereknek próbál segíteni.

A vissza­prog­ra­mozókhoz képest ezeknek a tanácsadóknak a képzettségi szintje (pszi­choló­giai, illetve vallástudományi végzettsége) egyértelműen magasabb. Bár a vissza­progra­mozók és a vészkijárat tanácsadók általában ugyanazokat az in­formá­ció­kat adják át klienseiknek (video-, audio- és nyomtatott anyagok, ame­lyeket meg­felelő kutató- és oktatóközpontok készítettek, illetve ők maguk állí­tottak össze), az adatokat igen eltérő módon használják.

Míg a visszaprogramozó hatást akar velük gyakorolni, és a klienset mielőbbi dön­tésre akarja rábírni, a vészkijárat tanácsadó arra invitálja kliensét, hogy a való­ban szabad és felelős döntés érdekében éljen a lehetőséggel, hogy utánanéz bizo­nyos dolgoknak, kérdéseknek. Ezenkívül, míg a visszaprogramozók még a 90-es évek elején is dollárezreket kértek az „akció­ért”, a vészkijárat-tanácsadók sokkal kevesebbért, reális költségtérítés ellenében dol­goz­nak (pl. utazási, másolási költségek). Sokukat támogatja alapítvány, egy­ház vagy önkormányzat, így sokuk gyakorlatilag ingyen tud segíteni. A vészkijárat tanácsadás szakmailag, jogilag és erkölcsileg is tiszta alapo­kon áll, ezért nagyobb iránta a hozzátartozók és a szak­intézmények bizal­ma. Bár a visszaprogramo­zással kapcso­latban kialakult előíté­letek miatt egyes vissza­prog­ramozók igyekez­tek magukat vészkijárat tanácsadó­nak kiadni, a hamar megmu­tat­kozó módszertani különbségre sok hozzátartozó időben felfi­gyelt, és máshoz fordult segítségért.

Érdekes tény, hogy a területen dolgozók több mint háromnegyede egykor maga is tag volt valamelyik újabb vallási-, gazdasági- vagy politikai szektában, szakmai tekintélyét pedig tapasztalataival és folyamatos önképzéssel szerezte meg. Bár mindig akad olyan tanácsadó, aki a tanácsadásba is továbbviszi feldol­gozatlan indulatait, a többség gyógyult lélekkel, és a csupán elméleti ismeretekkel rendel­kezőknél sokal nagyobb együttérzéssel és hatékonysággal szolgálja sorstársait. Magyarországon sajnos alig néhány néhány lelkész és pszichológus végez alkal­milag ilyen jellegű tanács­adást.

2. Jelenségek és szakkifejezések

Egyes vallásközösségek kétségtelenül nagymértékű életviteli, viselkedési és sze­mélyiségbeli változást váltanak ki új tagjaikból. Ennek az okát a szakemberek, a jelenlegi és a volt tagok mind másban látják (a hiedelemek, bizonyos élmények, a radikalitás, az összejöveteli miliő stb.). A vélemények boncolgatása helyett itt és most csak az egyik lehetséges okkal foglalkozunk, a manipulálás fajtáival.

A személyiség nagyfokú megváltozását – érthető okokból – elsősorban a hozzá-tartozók élik meg sokk­szerűen, különösen ha azt negatívnak találják. Újkeletű meggyőződése vagy viselkedése alapján képtelenek elképzelni, hogy magától változott volna meg ennyire, ezért szoktak manipulációra gyanakodni, „agymo­sással” vádaskodni. Magát a jelenséget azonban nem lehet úgy kezelni, hogy nem tisztázzuk, mit is értünk a fogalom alatt, amellyel leírjuk.

2.1. Agymosás (brainwashing)

Maga a fogalom természetesen csak hasonlat, amit senki sem vesz szó szerint. A hátterében olyasmi áll, ami eddig csak ritkán, háborús körülmények között és politikai diktatúrák alatt történhetett meg, vallási szektákban azonban csak kivételesen. Agymosásról akkor beszélhetünk, ha bizonyítani tudjuk, hogy valakit erőszakkal képtelenné tesznek az önálló gondolkodásra, és akarata ellenére bizonyos infor­má­ciók, egy ideológia vagy értékrend elfogadására kényszeríte­nek. Durva beavatkozásról van szó, amelynek során egyrészt a pszichés ellen­állást legyen­gítik (pl. alvás-, étel- vagy italmegvonás, erős hatású szerekkel való kezelés), másrészt a legyengült elmét folyamatosan információ felvételére kény­szerítik (pl. kényszerített figyelemösszpontosítás: kiabálnak, filmet nézetnek, kazettát hall­gattatnak vele). Ez az eljárás céljait és eszközeit tekintve is sérti az ember alapvető világnézeti és lelkiismereti szabadságjogait. Technikájának is­mer­tetése nem is a vallások, hanem a politika világából szár­mazik, konkrétan a koreai háborúk idejéből.

Az új vallási közösségekkel szemben „agymosással” vádaskodók többsége azt nem látja át, hogy amikor valaki egy vallási közösséghez csatlakozik, akkor nem bábként engedelmeskedik (mintha átprogramoznák), hanem döntéseket hoz. Ő is a rendelkezésére álló (!) információk alapján dönt, tehát legalább részben racio­nálisan. Megelő­le­­gezett, megalapozottnak vélt bizalom alapján gondolkodik, ezért nem merül fel benne (azonnal) a kritikus gondolkodás.

Ha az emberek varázsütésre kerülnének bele – akármilyen – mozgalomba, közös­ségbe vagy szervezetbe, akkor később is képtelenek lennének a gondolko­dásra, és egyikük sem lenne képes onnan magától kijönni. A nemzetközileg igazolt statisztikák azonban azt bizonyítják, hogy az emberek többsége a manipuláció ellenére is képes nemet mondani a valóban manipulatív csoportok kínálatára és vezetőinek. A tehe­tetlenség mítoszáról („Kimosták az agyát, nem tehe­tünk semmit!”) ki kell mondani, hogy károsan befolyásolja a hozzátar­tozók és tanács­adók hozzáállását, mert a reménytől és a célszerű cselek­véstől is meg­fosztja őket. Az ember tehát lehet megtévesztés áldozata, de az új ismeretek, szempontok újra döntéshelyzetbe hozzák. Legalábbis optimális esetben.

Az információ ugyanis önmagában azonban nem feltétlenül elég. Az emberek nem pusztán egy elvont világnézet miatt vesznek fel egy vallást, hiszen a vallás nem csupán elméleti szerepet tölt be az életükben, hanem az egész életükre kihat. Csatlakozásukban ráadásul tudatos és nem tudatos érzelmi okok is szere­pet játszanak. Ezért ha az adott vallás egyik elvi elemét vagy egy szellemi tekin­télyszemélyt illetően kétségek merülnek fel, attól még az adott vallás többi ele­méhez, azaz egészéhez ragasz­kodhatnak. Az információnak a jelentőségét kell felfogni, ez pedig komoly lelki erőt igényelhet: intellektuális, morális és emocio­ná­lis függetlenséget. Ez pedig – különböző okból – nem mindenkiben fejlődik ki.

Tudomásul kell venni, hogy vannak olyanok, méghozzá nem is kevesen, akik egyszerűen jól érzik magukat egy olyan vallási mozgalomban, közösségben vagy szervezetben, amelyet a társadalom furcsának vagy szélsőségesnek ítél. Vannak, akik szívesen kerülnek függő helyzetbe, mert ez kielégíti bizonyos igényeiket, nem tudatos lelki szükségeiket, hiányaikat. Manapság például tömegek nőnek fel apa nélkül, a szeretettség és a vezetettség biztonságtudata nélkül, egyes vallási vezetők vagy szervezetek pedig éppen ilyen apapótló szerepet töltenek be az ilyen emberek életében. Nem engedik felnőni őket, és esetenként könnyű dolguk van, mert egyesek nem is akarnak felnőni.

Nem szabad őket ezért „abnormálisnak” bélyegezni: egyszerűen itt tartanak. Sokuk éveket, évtizedeket élhet le boldogan vagy boldog­talanul egy vallási cso­port­ban, míg egy napon, felismerve a megtévesztést és átérezve a lelki hiányaival, sebeivel való vissza­élést, képes felnőtt döntést hozni, távozni, és „normális” életet kezdeni. Mindenre van példa.

Érthető a társadalom tanácstalansága, tehetetlensége, a tragédiákat, botrányokat követő időnkénti szekta­hisztéria, de egy vallási közösség tagjait nem szabad a vezetőik bűnei, idegenül ható hiedelmeik vagy a lélektani vissza­élés gyanúja miatt megbélyegezni. Ami pedig a jogi megoldásokat illeti, a psziché és a transz­cendencia világában nemigen használnak. Ami valóban használ, az az ismeret­terjesztés, a megelőzés, utólag a megfelelő lelki­gondozás, a valóban kriminális esetekben pedig a rendőr, illetve a jó ügyvéd.

2.2. Manipulálás (manipulation)

Több jel is utalhat annak lehetőségére, hogy egy vallási csoportban a keresőket, illetve a már tagokat mani­pulálják, azaz valamilyen módon visszaélnek a hely­zetükkel, a bizalmukkal. A tudatosan vagy nem tudatosan alkalmazott eszközök három dimenzióban jelennek meg, de ritkán mind vagy egyszerre:

• a kognitív dimenzió: eszmei befolyásolás, reklámbemutató, beépített félel­mek
• a szociológiai dimenzió: szeretet-bombázás, misztikus tekintéllyel való visszaélés, csoportnyomás, uniformizálás
• a biológiai dimenzió: fizikai szükségleteken keresztüli befolyásolás.

2.3. Eszmei befolyásolás (mental influence, mind control)

Az agymosásnál sokkal használhatóbb és a szakirodalomban is elterjedtebb ez a kifejezés. Eszmei befo­lyásolásnak számít tulajdonképpen minden új ismeret, összefüggés vagy szempont szóbeli vagy írásbeli átadása. Önmagában semleges dolog, hiszen gyakorlatilag mindennemű oktatásnak, tanításnak ez a lénye­ge. Ha az, amit valaki a másikkal megoszt, igaz és teljes ismeret, valós és fontos össze­függés, gyakorlatilag alkalmazható és pozitív gyümölcsű dolog, akkor maga a befolyásolás etikai szempontból megkérdőjelez­hetetlen.

Ha azonban az egyik fél tudatosan csak félismeretet közöl, valamit eltitkol, hogy félrevezesse a másikat anélkül, hogy az észrevenné, akkor az már a másik ember gondolkodásának az ellenőrzésére (mind control) tett kísérlet. Ez különösen akkor válik veszélyessé, ha valaki emberfeletti, isteni tekintélyt igényel a saját szavainak, és ennek megfelelő mértékű engedelmességet vár el a hallgatóitól, bár kilétét és állításait nem tudja mások számára is kényszerítő erővel igazolni.

2.4. Reklámbemutató (business-type presentation)

A vallási manipuláció sokszor gyakorlatilag ugyanazokra a fogásokra épít, mint a reklámipar, csak az áru más, és az elv alkalmazásának a tudatossága eltérő mértékű. Sok „próféta” és „mester” ösztönösen jól adja el magát, a szándékos szellemi félrevezetés vádját azonban bizonyítani is tudni kell.

A vallási reklám lényege hasonló a gazdasági hirdetésekéhez. Valóban vonzó dol­gokat kínálnak meg­vételre, jól hangzó leegyszerűsítéssel, egyoldalúan pozitív beállítással, nehezen ellenőrizhető forrásokra hivatkozva, az esetleges negatív mellékhatásokat és a kritika létezését elhallgatva. Meggyőzik az embert arról, hogy valami „hiányzik” neki (ha nem hiányzott, akkor is), megmondják neki, hogy mi is „az igazi” problémája (akkor is, ha egészen más), majd felajánlják a probléma egyetlen ellenszerét, amelyet csak bizonyos feltételekkel (anyagiak, tagság, engedelmesség) lehet megszerezni.

2.5. Szellemi tekintéllyel való visszaélés (abuse of mystical authority)

Minden vallási vezető rendelkezik bizonyos szellemi tekintéllyel, ami önmagá­ban nem rossz, ha azt az emberek lelki építésére használhatja. Tekintélyének forrása vagy saját maga (saját állításai önmagáról, saját tettei, élményei), vagy mások róla szóló állításai (tanúk), vagy hűsége a vallási közösség által elfogadott végső tekintélyhez (szentírás, hagyomány, gyűlés), illetve ezek keveréke.

A szellemi tekintéllyel való visszaélés lehetőségére utal, amikor a vezető(ség) állan­dóan emberfeletti felhatal­mazására, hatalmára hivatkozik, hogy teljes enge­del­mességet várhasson el a tagságtól. A vezető állításai, hogy pl. ő az Isten, vagy a közvetítő az Istenhez, hogy túlvilági vagy földönkívüli lényektől kap „kinyi­lat­koztatást”, hogy különleges „kene­te”, azaz felhatalmazása van, hogy érintésével vagy más módon misztikus-paranormális élményeket tud produkálni a beavatot­takban stb. gyakorlatilag megkérdőjelezhetetlenné teszi az állításait és utasításait. Akik pedig meghajol­nak az ilyen hatalom előtt, azoktól az ilyen vezető(ség) rendszerint átveszi a gondolkodás és a lelkiismereti döntés felelős­ségét.

Az önálló döntéstől és saját felelősségtől való megszabadításért egyesek öntudat­lanul vagy tudatosan is hálásak, mert nem nőttek fel, és nem is akarnak. Más, önállóbb személyiségek bár elfogadják a helyzetet, leg­belül tiltakoznak ellene. A tekintélyével visszaélő vezető számára csak egy a fontos: hogy a tagok ráutaltak, vezethetők, azaz kiskorúak maradjanak. Amikor azonban a „mester­ről” kiderül, hogy ő is csak ember, a „prófétáról”, hogy hamis, akkor tekintélyük összeomlása újra szabad utat nyithat azoknak, akik eddig önként bezárták magukat e falak mögé. A tanulság nem az, hogy mindenféle tekintélyt el kell utasítani, hanem hogy jól nézzük meg, kinek és miért hiszünk, és mekkora beleszólást engedünk neki az életünkbe!

2.6. Beépített félelmek (built-in phobias)

Amikor valaki vágya, akarata ellenére is képtelen (azaz nem mer) távozni egy vallási csoportból, akkor olyan külső kontrollal kell szá­molni, amely beépült félelmek révén működik. Az illető ilyenkor attól fél, hogy elveszti az (akármilyen értelemben vett) üdvösségét, életéről az áldást, az egészségét, a megélhetését vagy egyszerűen az emberi kapcso­latait. Mivel a gondolkodásában mindez az adott vallásközösségen belüli léttől vált függővé, az onnan való kikerüléssel mind­ez elveszthetővé válik. E félelmek reális volta vagy nagyon is kézzelfogható (pl. anyagi veszteség, megszakadó kapcsolatok), vagy ha nem is az, attól még valósá­gosnak tűnik (pl. az üdvösség, az áldás, képességek elvesztése). Ezért ez utóbbi területen a teológiai-világnézeti és a jogi útmutatásra is szükség lehet.

2.7. Szeretet-bombázás (love bombing)

Ezt tartják a legveszélyesebb, mert legnehezebben észrevehető manipulatív esz­köz­nek. A probléma nyilván nem magában a szeretetben van. Ha valakit valahol szeretettel fogadnak, akkor ez nem azt jelenti, hogy garantáltan „valami szektába került”. Sokkal inkább a mögöttes szándék, a motiváció a kérdéses, ezt azonban csak utólag lehet megítélni.

Ha a közösségbe látogatóban csak a lehetséges új tagot látják, és csak ezért igye­keznek kellemes élmé­nyekkel, érdeklődéssel körülvenni, ha ezért igyekeznek minél többet megtudni róla, lelki érdeklődéséről és családi hátteré­ről, akkor a látszólagos elfogadás csak addig fog járni az új embernek, amíg teljesíti a fel­tételeket. Ha azon­ban a csoportban megszabott idő alatt nem formálódik a belső elvárásokhoz, ha engedetlen a szellemi tekintélyszemélyekkel, a vezető­séggel, a szervezettel szemben, akkor az addig szívélyes hangnem hirtelen fenyegetővé és elítélővé válik („lázad”, „aberrált”, „démonok befolyásolják” stb.), vagy a kap­csolat hirtelen közömbössé válik. Az is leleplezi a motivációt, ha a vallási közös­ség csak a beavató szer­tartásig (keresztség, bevatás, nyilatkozat aláírása stb.) bánik az illetővel elfoga­dóan, utána azonban egyszerűen besorolja a „munkások” közé, mások beszerve­zésére buzdítja, és nyomást gyakorol rá, hogy kérdés nélkül teljesítse az elvárásokat. Mivel nem láthatunk bele a szívekbe, a motiváció több­nyire utólag derül ki. Az álságos visel­kedés azonban mindig elárulja magát: akiben valóban feltétel nélküli szeretet él mások iránt, az minden ellenére szeret.

2.8. Uniformizálás (uniformism)

Amikor az emberfeletti tekintélyen vagy közmegegyezésen alapuló szabályok fon­tossága az ember fölé kerül, akkor ezek a szabályok az egyének lelkét károsít­hatják, ahelyett hogy segítenék és óvnák. Ilyenkor egy vallási közösségben a tör­vényeskedés (legalizmus) uralkodik. Erre legszembetűnőbben az egyfor­ma­ság utal. A tagok nem csak elvekben és mentalitás­ban, hanem külsőségekben (ruhá­zat, táplálkozás, viselkedés stb.) is hasonlóvá és könnyen felismerhetővé válnak, sőt, akár a személyiségük is egy bizonyos személyiségtípus irányába változik. Ennek a hát­te­rében rendszerint az áll, hogy a vezető személyiség vagy testület már nem pusztán példakép, hanem bálvány. A tagságra gyakorolt erőteljes, életvitel- és személyiség­módosító hatás mögött az elvárások és a számonkérés jól kiépített rendszerének kell állnia.

2.9. Csoportnyomás (peer pressure)

A csoportnyomás lehetőségére utal az állandó vagy túl gyakori közös program, a olyamatos oktatás, állandó együttlét, személyes felügyelet. Ilyenkor az egyedüllét hiánya miatt nincs mód az egészséges érzelmi távolságtartásra, nincs idő a hallottak-tanultak megszűrésére, az egyéni véleményformálásra. Ilyen helyzet­ben csak az erős személyiségek tudják vállalni a többséggel szemben a saját gondolataikat, értékeiket és érzéseiket, vagy akár a távozás konfliktusát.

Nem könnyű azonban tárgyilagos szempontokat találni annak a megítéléséhez, hogy kinek mi „túl gyakori” vagy „állandó”. Kézenfekvő szempont az új tag saját mércéje: ha ő maga kevesebb összejövetelre járna, ha több ismeretet már kép­telen befogadni, és kényelmet­lenül érzi magát ebben a helyzetben, de „muszáj” menni, együtt lenni, és mindenhez jó képet vágni, akkor tényleg nem önként cselekszik, hanem nyomásra, mások elvárásainak próbál megfelelni. Félreértés ne essék: a legtöbb vallásban létezik vala­milyen értelemben vett lelki fejlődés, így a tagokkal szem­beni elvárásokat és terhelhetőségüket illetően opti­má­lis eset­ben tud­ják, hol a határ, és mi valóban motiváló. A szektás mentalitású irány­zatokat azonban a saját tagjaikkal szemben is nagyfokú türelmetlenség jellemzi, ezért alkalmazzák a vezetők a maniulatív kontroll eszköztárát.

2.10. Szükségleten keresztüli befolyásolás (biological control)

A testi szükségleteken keresztüli befolyásolás lehetősége akkor adott, ha a tagok nem ehetnek, ihatnak vagy alhatnak eleget, ugyanis ez legyengíti a testi-lelki ellenálló képes­ségüket. (Ezt a helyzetet a legtöbb ember csak a csoport­nyomás­nak való engedés után képes önként elfogadni.) Ide tartozik még a térítők eroti­kus fellé­pése is, amely hormonális úton befolyásolja az érdeklődő világ­nézeti döntését, illetve a lakóközösségekben élő vallá­si csoportok esetében a szexuális szabadosság vagy szexualitás-ellenesség, mert a függés és a feszültség egyaránt nehézzé teszi a józan gondolkodást, azaz befolyá­solhatóvá tesz.

3. Etikai kérdések

3.1. A kliens igénye

Aki egy vallási közösség aktív tagja volt, és kilépésekor addigi világnézetét ki kellett dobnia az ablakon, annak egyfajta szellemi vákuum marad a lelkében. Ha betöltetlen marad, az ember megkeseredhet, és mereven elutasítóvá válhat a vallás minden formájával és megnyilvánulásával szemben.

A kilépők többsége természetes módon erős kényszert érez arra, hogy a felme­rülő világnézeti kérdésekre minél előbb megoldást találjon. Lehetnek olyan ter­mé­szetfeletti vagy annak tűnő élményeik is, amelyekkel egyedül nem tudnak mit kezdeni. Vagy egyáltalán nem remélnek másoktól megértést, és magukba zár­kóznak, vagy tudják, hogy segítségre szorulnak, és el is várják „szakember” magya­rázatát, útmutatását. Ez az igény azonban a lelkigondozó számára komoly kérdéseket vet fel.

3.2. A tanácsadó hozzáállása a hithez

Mivel vallási témájú szaktanácsadásról és dolgokról van szó, nem elhanya­golható szempont, hogy maga a tanácsadó mennyire tartja reálisnak az ún. transz­cen­dens (Isten, lélek, túlvilág, szellemi lények) léte­zését, mennyi­re ismeri a vallások világát, és hogyan értékeli a vallásos életet vagy egy bizonyos vallást. Exit vagy tranzit helyzetben levők számára fontos tudni, hogy mi a pszichológus vagy lelkész saját világnézeti meggyőződése. Ezért választanak eleve civil pszicho­lógust vagy egy bizonyos felekezethez tartozó lelkészt.

Egyfelől tehát, van olyan pszichológus, aki a vallást pusztán pszichológiai-neuro­lógiai jelenségnek tekinti, és a transzcendens dimenziót nem valósnak, a rá való hivatkozást hibás meg­küzdési mechanizmusnak, elakadásnak ítéli. Ha kliense a transzcendens élmé­nyeire hivatkozik, vagy tőle ilyesmikre kér magya­rázatot, arra vagy kiábrándító­nak szánt lélektani-ideggyó­gyá­szati magyarázatot ad, vagy „ha segít, nem árt” alapon pozitívan áll az ilyen hiedelmekhez és élményekhez.

Másfelől, van olyan lelkész, aki egyes – a bibliai emberképpel nem összeegyez­tethető – pszi­choterápiai irány­zatok elméleteivel együtt elutasítja mindazt, amit a pszichológia mint értéksemleges leíró tudomány az emberi psziché működé­séről és a pszicho­szomatikus mechanizmusokról feltárt. Egyesek arra is hajlanak, hogy minden probléma mögött valami szellemi, természetfölötti (démoni vagy isteni) okot lás­sanak (ultraspiritualizmus).

Itt és most nem szükséges (ha egyáltalán lehetséges) annak elvi eldöntése, hogy az ateista vagy a teista tanácsadó él a teljes valóságban. A kérdés inkább az, hogy feladata-e a hivatásos szaktanácsadónak (vallástalan vagy hívő pszichológusnak, illetve a lelkésznek), hogy az ilyen helyzetben levőknek világnézeti út­mu­ta­tást is adjon?

3.3. Az útmutatás etikai kihívása

Mivel a szaktanácsadó az exit vagy tranzit helyzetben levő kliens szabad és tuda­tos lelkiismereti döntését, illetve gyógyulását kívánja szolgál­ni, ennek a célnak az érdekében a tanácsadás része lehet bizonyos fokú és tartalmú iránymutatás. Ha maga a kliens távolodni akar korábbi, elhagyott vallási közösség eszmei világától, korábbi szellemi tekintélyszemélye alól fel akar nőni, akkor ebben bizonyos információk, szempontok közlése sokat segíthet. A konkrétumok azonban komoly etikai kihívás elé állíthatják a lelkigondozót, attól függően, hogy egyházi, állami vagy privát intéz­ményben végzi a munkáját.

A klinikai pszichológus ugyanis hivatalos helyzetben foglalkozik a klienssel, és ez etikai okokból nem enged teret a világnézeti útmutatásnak vagy befolyáso­lásnak. Ha a pszichológus úgy dönt, hogy felhasznál ismeretterjesztő anya­go­kat ahhoz, hogy a kliens újragondolja korábbi hiedelemrendszerét, vagy fel­ajánlja neki a sajátját vagy egy harmadikra hívja fel a figyelmét, annak jogi követ­kez­mé­nyei is lehetnek. Előfordult már, hogy a hozzátartozók beperelték a pszi­cho­ló­gust, mert úgy látták, hogy gyermekük miatta ismét az övékétől elté­rő nézeteket tett magáévá. Vagy az adott vallási csoport perelte be azzal a váddal, hogy visszaélt hivatalos helyzetével és a kliens miatta tett magáévá az övékétől eltérő nézeteket.

A lelkész lehetőségei ebből a szempontból sokkal jobbak, hiszen pasztorál­pszichológiai tevékenységének egyértelműen, hiva­talosan is része a hitreveze­tés, a hitben megtartás vagy továbbsegítés. A hozzá­tartozók például a keresztény lelkész vagy tanácsadó esetében eleve tudhatják, hogy a kliensnek milyen lelki irányba fog utat mutatni, ha erre sor kerül, sőt, az ilyen útmutatást el is várhatják tőle.

Ezért úgy tűnik, hogy ha az exit vagy tranzit helyzetben levőnek maradt vallási érdeklődése, hiedelemrendszerének csak egy részét akarja revideálni, és transz­cendensnek tekintett élményeit olyannal akarja megbeszélni, akitől az ilyesmi elvileg és tapasztalatilag sem idegen, akkor az a tanácsadó tud neki a legjobban segíteni, aki egyházi vagy privát keretek között dolgozik, és pszichológiai-mentálhigiénés, illetve teológiai-vallás­tudo­mányi képzettsége is van.

A hazai lehetőségekkel szemben angolszász területen már régóta megfelelő vallás­­tudományi és vallás­kritikai segédanyagok állnak a civil és egyházi tanács­adók rendelkezésére, hiszen ez a kutatás egyidős az új vallási mozgalmak meg­jelenésével (1960-as évek).

3.4. Intézményes utógondozás

A tanácsadás az amerikai tapasztalatok szerint általában egy vagy több néhány órás találkozás. A legtöbb kliens azonban többet is igényel, mert szüksége van utó­gondozásra. Úgy tűnik, hogy a tanácsadásnak és az utógondozásnak együtt eleve nagyobb esélye van arra, hogy a mentális, emocionális és spirituális poklot megjárt embe­rek újból helyes önértékeléssel és tisztuló, egészséges hittel kezd­jenek új életet.

Az USA-ban az elmúlt két évtizedben a szükség nem véletlenül teremtette meg azokat az egyházi (felekezeti, felekezetközi és vallásközi) és privát tulajdonban levő rehabilitációs közpon­tokat, ahova egy hétvégére, egy hétre vagy hónapra is be lehet költözni, hogy a világtól távol legalább vázlatosan fel lehessen dolgozni a traumát. Az ilyen központokban a pszichológiai és vallástudományi képzettség­gel is rendel­kező tanácsadók sokrétű lelkigondozói feladatot képesek ellátni, még­hozzá az egész szakma által elismert eredményességgel. Természetesen nem lehet, és nem is kell tőlük mindent szolgaian átvenni, de igenis van mit tanulni. Remélhetőleg hazánkban is lesznek idővel olyan utógondozásra specializált intézmények, vagy ami még jobb, egyházi kisközösségek, csoportok, amelyek alkalmasak erre a szolgálatra.

Felhasznált szakirodalom

• AFF: Cults and Psychological Abuse – A Resource Guide (American Family Foundation, 1998)
• Arterburn, Stephen – Felton, Jack: Toxic Faith (Shaw, 2001)
• Engelman, Kim – McBean, Teresa: No More Running in Circles (Create Space, 2014)
• Enroth, M. Ronald: Churches that Abuse (Zondervan, 1992)
• Giambalvo, Carol: Exit-Counseling – How to Respond to Cult-Affected Loved Ones (American Family Foundation, 1991)
• Giambalvo, Carol: Exit-Counseling – A Family Intervention, 2^nd ed. (American Family Foundation, 1995)
• Haack, Friedrich-Wilhelm: Ratschläge (Evengelische Presseverband, 1985)
• Hassan, Steven: Combatting Cult Mind Control (Park Street Press, 1990)
• Johnson, David – Vonderen, Jeff van: The Subtle Power of Spiritual Abuse (Bethany House, 2005)
• Lalich, Janja – Tobias, Madeleine L.: Captive Minds, Captive Hearts – Freedom and Recovery from Cults and Abusive Relationships (Hunter House Inc., 1994)
• Langone, Michael D. – Martin, Paul R.: Deprogramming, Exit Counseling, and Ethics – Clarifying the Confusion (In: Christian Research Journal, Winter 1993, page 46.)
• Ryan, Dale & Juanita: Distorted Images of God (Inter-Varsity Press, 2012)
• Singer, Margaret Thaler – Lalich, Janja: Cults in our Midst (Jossey-Bass, 1995)
• Watters, Randall: Deprogramming and Exit-Counseling: Are They for Christians? (In: Bethel Ministries Newsletter, Jan/Feb 1990)

Internet:

• International Cultic Studies Association (icsahome.com)
• Christian Recovery International (christianrecovery.com)
• National Association of Spiritual Recovery (nacr.org)
• Spiritual Abuse Recovery Sources (spiritualabuse.com)

Az emberi vallás története, jelentős vallások, alapítók, irányzatok és szentírások

 

A média az elmúlt évtizedekben sajnos többször is hírt adott olyan vallási közös­ségekről és álvallásos cso­portokról, amelyek olyan mértékben váltak szélsősé­ges­sé, hogy vezetőik és/vagy tagjaik öngyilkosságot vagy gyilkosságot követtek el. Listánk csak a legjelentősebb eseteket és sorozatokat sorolja fel időrendi sor­rendben, a jelenség kommentálása nélkül. Nem sorolja fel a szin­te minden vallás­ban és egyházban előforduló elme­betegek által elkövetett rémtetteket, a halálhoz vezető ördög- és dzsinn­űzések áldozatait, az ugandai és indonéziai boszorkány­üldözéseket, amelynek százak estek áldozatul, sem az iszlamista terror és a nacionalista hindu radikaliz­mus sok ezernyi áldozatát.