Hitvédelem

Az „eretnekség” fogalma, lényege, újszövetségi jelentésköre, az ókortól a reformá­ció­ig a legjelentősebb szélsőséges, szakadár, eretnek és vallás­keve­rő irány­zatok felsorolása, meghatározása és csoportosítása. Az „eretnekség” válogatással kezdődik (gör. haireó = válogatni), és új irányzattal végződik (gör. haireszisz = filozófiai vagy vallási irányzat, politikai párt).

Egy ősi evangélium került elő közel kétezer év után Egyiptom homoksivatagából. A történet, amelyet elmesél, alapjaiban ren­dít­heti meg hitünket. Megrázó lehet majd sok ember számára. Egyfajta válságot okozhat: hitbeli válságot. Ez az elbeszélés feje tetejére állítja Krisztus elárulásának a történetét: az áruló itt hős­sé válik, és Jézus Krisztus szervezi meg a saját kivégzését. (…)

Egy 4. századra datált kopt nyelvű papirusz töredéken ez olvasható: „…Jézus azt mondta: A feleségem…” A töredéket Karen Leigh King (1954-) mutatta be a koptológusok 10. nemzetközi konferenciáján, Rómában. King előadásvázlata (a továbbiakban: draft), a lelet fényképe és a leletet bemutató kisfilm megtalálható a Harvard Divinity School (a továbbiakban: HDS) weboldalán.

Hamis tanokkal nem feltétlenül egy álkeresztény vallási közösség képviselőin keresz­tül, részletesen kifejtve találkozunk. Sokszor csak egy-egy mondatot hallunk vagy olvasunk, ami összezavar minket. Mivel a hamis tanok mind ilyen mon­datokból állnak össze, ilyesmiket hallva azonnal tudhatjuk, mivel van dolgunk, de azt is, hogy van rájuk bibliai cáfolat.

Azzal mindenki egyetért, hogy a Szentírás nyilvános tanítása komoly felelősség, de azt kevesen gondolják végig, hogy a tanításnak milyen feltételei vannak maga a Szent­­írás szerint. Mielőtt azonban nekiállnánk elemezni az erről szóló szövegeket, röviden tekintsük át, hogyan jutottunk el a mai helyzetig, melyek korunk kihívásai, és miért kell újra elgondolkoznunk bizonyos bibliai szövegeken!

Alapvető információk a nálunk viszonylag kis létszámú, az utolsó kétszáz évben létrejött, magukat az igazi kereszténységnek valló vallási közösségekről, amelyek azonban sajátos tanaik és/vagy lelkiségük miatt nem tagjai MEÖT és az Evangéliumi Aliansz keresztény egyházakat tömörítő hazai és világközösségének.

A tudományos világ a qumráni közösséget és az esszé­nu­sokat egyazon ókori zsidó vallási közösségnek tekinti, tehát egy­más­­sal azonosítja.
E közösség hitéletének tudo­mányos elem­zései mellett azonban a mai napig jelennek meg olyan kiad­vá­nyok, amelyek a keresztény­ség gyökereit Qumránban keresik.

Ez a főleg karácsony táján aktuális cikk Jézus születésének ünneplésével, illetve általában a születésnappal kapcsolatban elterjedt bibliai és vallástörténeti hivatkozású ellenvetésekre reagál a témához kapcsolódó kultúrtörténeti és bibliai adatok összefoglalásával.

Az ún. ezoterikus keresztények, spiritiszták, egyes boszorkányok, krisnások és buddhisták szerint a korai keresztény egyház is hitt a lélekvándorlásban (transz-migráció, reinkarnáció). Állításuk szerint ez a tan ma csak azért hiányzik az egy-ház tanításából, mert az V. Egyetemes Zsinaton eretnekségnek nyilvánították, és az erre utaló részleteket a Bibliából is kivágták.