Média

Sokszor nem is tudjuk, hogy a világképünket és az istenképünket nem a Szentírás, hanem a gyülekezeteinkben elterjedt hiedelmek határozzák meg. Amikor azonban – félreértett bibliai fogalmak, az egyoldalú tanítások és a kegyes klisék miatt – összeütközünk a valósággal, Istenre akadunk ki. Vagy pedig alaposan utánanézünk, honnan erednek, és hova vezetnek ezek a naiv isten- és világképzetek, és mit tanít helyettük a Biblia.

Keresztényként hiszünk a láthatatlan világban, a túlvilági lényekben: „Mert a mi harcunk nem test és vér ellen folyik, hanem erők és hatalmak ellen.” A szellemi harc témájával nem szívesen foglalkozunk, mert a bibliai adatokat nem könnyű összeszedni, az egyházban pedig túl sok a szélsőség. Ebben a helyzetben segíthet a nyelvészet, az ókori vallások ismerete és a bibliai szövegek józan gyakorlatiassága.

A francia René Girard könyvei, különösen „A bűnbak”, úgy mutatja be Jézust, mint aki nem engesztelő áldozat, hanem a bűnbakképzés áldozata volt. Girard „antropológiai” megközelítése és elmélete még egyes teológusokra is hatott, de komoly szakmai kritikát is kiváltott. Az előadás Girard eszméit veti össze a szaktudományok eredményeivel és és a Szentírás adataival.

A vallási relativizmus szemlélete szerint minden út ugyanoda vezet, a vallások közötti különbségek csak formai, kulturális eltérések, amelyeknek nincs, és nem is lehet jelentőségük. Vajon miért és hogyan alakult ki ez a szemlélet, mit jelent a gyakorlatban, és hozzájárul-e a vallási toleranciához?

A keresztény felekezetek teológiai közös nevezője az Isten lényének egységébe és hármasságába vetett hit. Kérdés, hogyan viszonyul egymáshoz az Atya, a Fiú és a Szent Lélek? Mi a háromságtan lényege? Mi a tan bibliai alapja? És miért olyan fontos, mi a jelentősége istenképünk, a megváltásunk és a hitéletünk szempontjából?

Napjainkban egyre népszerűbbek a különféle alternatív gyógymódok. Sokan szívesebben használják a „gyengéd” módszereket, gyógyszereket a hagyományosak helyett. De vajon valóban hatékonyak-e? Lehet félnivalónk tőlük? Hogyan vizsgálhatjuk meg mi magunk azt, hogy egy-egy gyógymód nem rejt-e veszélyt a testünk vagy a lelkünk számára? Előadó: dr. Bukovszky Eszter

PTF Eleven Podcast 55. epizód – Ebben az epizódban megnézzük azokat az egyéb feltételeket, amelyek mentén kiválaszthatjuk, adott esetben korrigálhatjuk a tanítóinkat, illetve magunkat, tanítóként. Emellett beszélünk néhány olyan témáról, ami ma, 2024-ben különösen aktuálissá teszi ezeket a kérdéseket.

PTF Eleven Podcast 36. epizód – Beszélgetésünk témája az a húsvét körüli félreértés, miszerint Jézus hat kihallgatása csütörtök este és péntek dél között zajlott volna le. A helyes kronológia felállítását és a szereplők magatartásának jobb megértését az evangéliumok szövege és a jogtörténet, a kortárs zsidó perrendtartás szabályai segítik. Más bibliai szövegek hibás fordítására és értelmezésére is hozunk példákat.

PTF Eleven Podcast 1. epizód – Ungvári Péter dr. Szalai Andrással, az apologetika szakirány felelősével beszélgetett. Mi köze a hitvédelemnek a lelkigondozáshoz? Mi az apologetika, és mivel több ez, mint különböző érvek ismerete? Mi a közös a harcművészeti iskolák és a keresztény egyházak világában?

A béke vallása? Mik az iszlám legfontosabb tanításai és kik is pontosan azok a muszlimok? Hogyan viszonyulhatunk a tanaikhoz és a muszlim emberekhez keresztényként?

Szinte minden aluljáróban vagy kórház előtt találkozhatunk velük. Sokunkhoz talán csengettek is már be, mégis keveset tudunk róluk. Kik azok a Jehova tanúi? Keresztények egyáltalán? Mi a történetük, mit tanítanak és hogyan válaszolhatunk a felhozott érveikre? Mi az a Manhattan projekt, ami miatt egyre kevesebbszer csöngetnek be a lakásunkba?

A Hétfő esti bekérdezőben dr. Baji Péter dr. Szalai Andrással beszélgetett a megtérés, megszentelődés, hitéleti kihívások, elakadások és fejlődés témakörében.