Keresztelés: az Atya, Fiú, Szentlélek vagy Jézus nevében?

Mt 28:19
Menjetek el tehát, tegyetek tanítvánnyá minden népet, megkeresztelve őket az Atyának, a Fiúnak és a Szentléleknek nevében…

Probléma

A Mt 28-ban olvasható keresztelési / bemerítési formulával („az Atya, a Fiú és a Szent Lélek nevében / nevére”) az egész Újszövetségben nem találkozunk többet. Ráadásul az ApCsel-ben az apostolok mindig Jézus, az Úr Jézus vagy Jézus Krisztus nevében / nevére kereszteltek. – Kérdés, hogy mi áll az eltérő formulák jelensége mögött, illetve konkrétan mit jelentenek?

Fordítás 

Mt 28:19

Görög eredeti: …baptizontesz autusz eisz to onoma tu patrosz kai tu hüiu kai tu hagiu pneumatosz
Formális fordítás: „…bemerítve őket az Atya, a Fiú és a Szent Lélek nevére”
Értelmező fordítás: „…bemerítve őket az Atya, a Fiú és a Szent Lélek nevében / megbízásából”

ApCsel 2:38

Görög eredeti…ebaptiszthétó hekasztosz hümón epi tó onomati Iészu Khrisztu
Formális fordítás: „…merítkezzetek be ti mind Jézus Krisztus nevében”
Értelmező fordítás: „…merítkezzetek be ti mind Jézus Krisztus miatt!”

ApCsel 8:16

Görög eredeti…monon de bebaptiszmenoi hüpérkhon eisz to onoma tu küriu Iészu
Formális fordítás: „…mert csupán be voltak merítve az Úr Jézus nevére”
Értelmező fordítás: „…mert csupán be voltak merítve az Úr Jézus nevében / megbízásából”

ApCsel 10:48

Görög eredetien tó onomati Iészu Khrisztu baptiszthénai
Formális fordítás: „…Jézus Krisztus nevében merítkezzenek be”
Értelmező fordítás: „…Jézus Krisztusra hivatkozva merítkezzenek be”

ApCsel 19:3

Görög eredetieisz ti ebaptiszthéte? – eisz to Ióannu baptiszma
Formális fordítás: „Kinek a nevére lettetek bemerítve?” – „A János (nevére végzett) bemerítéssel”
Értelmező fordítás: „Kinek a nevében / megbízásából lettetek bemerítve? – „A János nevében / megbízásából (végzett) bemerítéssel”.

ApCsel 19:5

Görög eredeti…ebaptiszthészan eisz to onoma tu küriu Iészu
Formális fordítás: „…be lettek merítve az Úr Jézus nevére”
Értelmező fordítás: „…be lettek merítve az Úr Jézus nevében / megbízásából”

Indoklás

Először is a „nevére” vagy „nevében” kifejezést kell megértenünk, ennek héberes és görögös szóhasználatát.

A „név” [héber ha-sém, görög to onoma] bibliai használata mögött sajátos héberes kifejezésmód áll, ui. nem volt külön szavuk arra, hogy „személy”. Így pl. hinni „Jézus nevében” = hinni Jézusban, Jézus személyében, magában Jézusban; „dicsőítjük nevedet” = dicsőítünk Téged; „helyes úton vezet a nevéért” = …mert ő ilyen / mert ő az, aki. Stb.

Másodszor, nem is két, hanem három görög kifejezéssel van dolgunk [eisz / en / epi + onoma], az első kettő a magyarban is hasonló jelentéssel bír:

  • eisz to onoma= „nevére” – értsd: az ő számlájára, az ő megbízásából – de magyarosabban hangzik: „az ő nevében” és az értelmezés: „…megbízásából” (Mt 28:19, ApCsel 8:16, 19:3,5)
  • en tó onomati= „nevében” – értsd: „rá hivatkozva” vagy „rá való tekintettel” – hiszen Isten előtt Rá akarunk hivatkozni, aki velünk azonosult, és akivel mi is azonosulhatunk halálában és feltámadásában (ApCsel 10:48)
  • epi tó onomati= „neve miatt”, azaz „ő miatta” (ApCsel 2:38), akit megöltek, de feltámadt, él és visszajön ítélni – miatta kell most a megdöbbent Jeruzsálemieknek bemerítkezni (kvázi miqvébe menni).

Az elöljáró [eisz… vagy en… / epi…] használata nem véletlenszerű, hanem a mondat alanyától függ, illetve teológiai jelentősége van:

– az apostoloknak Jézus „nevében”, azaz „megbízásából” [eisz to onoma] kellett bemeríteniük a megtérőket (Mt 28:19), az ő „megbízásából” lettek általuk bemerítve a samáriaiak (ApCsel 8:16), illetve János nevében, azaz „megbízásából” az ő kései hívei (ApCsel 19:5)

– a hitre jutók pedig fel vannak szólítva, hogy merítkezzenek be „Jézus Krisztus miatt” [epi tó onomati] (ApCsel 2:38) vagy „Jézus Krisztusra hivatkozva” [en tó onomati] (ApCsel 8:48).

A lényeg tehát, hogy (1) az Egyház „az Úr Jézus nevében”, azaz tőle kapott megbízásból és felhatalmazással meríti be / kereszteli meg a megtérőket, akiket felszólít arra, hogy „Jézus miatt” vagy „Jézusra hivatkozva” vagy „Jézusra tekintettel” merítkezzenek be / keresztelkedjenek meg.

Maga a bemerítés / keresztelés közben pedig a teljes formula hangzik el: „Bemerítelek / megkeresztellek téged az Atya, a Fiú és a Szent Lélek nevében”, tehát az Atyától, a Fiútól és a Szent Lélektől kapott megbízásból vagy felhatalmazással.