Mt 5:48
Ti azért legyetek tökéletesek, miként a ti mennyei Atyátok is tökéletes!
Probléma
Ha a mondatot a gondolatmenetből kiszakítva értelmezzük, és „tökéletesség” alatt hibátlan, bűntelen életet értünk, akkor úgy tűnik, Jézus szerint olyan tökéletesnek kell lennünk, mint az Isten. Ezért egyesek szerint Jézus olyan képtelen elvárást támaszt, aminek senki sem tud megfelelni. Mások szerint viszont, ha Jézus ezt parancsolja, akkor biztos képesek vagyunk rá, a siker csak idő és erőfeszítés kérdése. – Vajon Jézus perfekcionista volt, vagy másról van szó?
Értelmezés
Először is, a mondat a Hegyi Beszéd része, és egy hosszú gondolatmenet konklúziója (5:17-48 „Ti azért…”). Jézus végig a mózesi törvényre épülő, de a törvény szellemének vagy szavának is ellentmondó kortárs szájhagyományt korrigálja. A végére érve a honfi- és hittárs (régiesen „felebarát”, tkp. „a hozzánk közel álló”) iránti szeretet határait tágítja ki az ellenség iránti szeretettel. Ennek élő példája pedig maga Isten, hiszen jó és gonosz, igaz és hamis ember egyaránt az ő általános gondviselése alatt él. Bár a „pogány” (értsd: a népek közül való) és a vámszedő is képes szeretni azt, aki őt szereti, képes a jót jóval viszonozni, Jézus követése ennél többet jelent: az ellenség szeretetének képességét.
Másodszor, a „tökéletes”-nek fordított görög teleiosz jelentésköre tökéletes, érett, befejezett; nem általános állapotot ír le, hanem egy folyamat végeredményét (telosz = cél, vég, lezárás). A hozzánk közel álló emberek („felebarátok”) iránti szeretettől a velünk szemben ellenséges emberek szeretetéig bizony el kell jutni.
Alkalmazás
A szöveg nem általános tökéletességet vagy teljes bűntelenséget követel, hiszen erre még az újjászületett ember is képtelen, és ha ezt nem ismeri el, önáltatása képmutatásba viszi. Jézus konkrétan az ellenség iránti szeretetre szólít fel, amire viszont az ő tanítványának képessé kell válnia.
Emellett szól a Hegyi Beszéd lukácsi változata is (Lk 6:27-36), amely a témát Máténál részletesebben fejti ki, bevonja az aranyszabályt (6:31), konkrétabban utal Isten hálátlanok és gonoszok iránti jóságára, és a Mt 5:48 párhuzamaként így zárja le (Lk 6:36): „Legyetek irgalmasok, amint a ti Atyátok is irgalmas!” Jézus követői számára a Jézus miatt velük szemben ellenséges közegben az ellenséggel szembeni irgalom az a tökéletes magatartás, amire törekedni kell.