A törvény „csak” bűnfelismerésre jó, vagy arra „is”?

Róm 3:20
Hiszen a törvényből csak a bűn felismerése adódik.
Róm 3:20
Hiszen a bűn megismerésének is a törvény az alapja.

Probléma

Pál apostol szerint egy halandó sem lesz igaz emberré azáltal, hogy a mózesi törvény parancsainak engedelmeskedik. Mondata második felében ezt meg is indokolja, de ennek a fordításai eltérnek. Az egyik fordítás szerint ez azért van, mert a törvény „csak” megismerteti a bűnt (KNV), a törvény „csak” rávilágít a bűneinkre (EFO), a törvényből „csak” a bűn felismerése adódik (ÚFO, RÚF, STL), sőt, a törvény „csak” a bűn felismeréséért van (ÚRK) – tehát ez az elsődleges vagy kizárólagos funkciója. Más fordítások szerint viszont ez azért van, mert a bűn megismerésének „is” a törvény az alapja (B-D, SZIT) – tehát más dolgoknak is. – Kérdés, mi áll az eredetiben?

Fordítás

Görög eredeti: …dia gar nomu epignószisz hamartiasz.

Formális fordítás: …mert a törvény által [van] a vétek felismerése.

Értelmező fordítás: …mert a törvény által felismerhető, hogy mi vétek.

Indoklás

Az eredeti szövegben nem található sem a „csak” szó, sem az „is” szó, tehát ezek betoldások, amelyek mögött sajátos teológiai megfontolások állnak.

Egyes fordítók számára a törvény „csak” arra jó, hogy az ember a bűnt felismerje. Mivel nem tud neki megfelelni, a törvény ráadásul „csak” arra jó, hogy Isten haragját jogossá tegye (ld. a Róm 4:15-ben is betoldva: „csak” – ÚFO, RÚF).

Más fordítók viszont – ezzel a felfogással szemben – szükségesnek érzik betoldani az „is” szót, nehogy az olvasó azt higgye, a törvénynek a bűn felismertetése lenne „a” feladata, azaz egyetlen funkciója – hiszen nyilván más feladata is van.

A „csak” betoldása azért félrevezető, mert leszűkíti a törvény sokrétű funkcióját egyetlen negatívra (Róm 7:7), mintha pozitív funkciója nem létezne (vö. Róm 7:12, Zsolt 119 stb.). Az „is” pedig azért felesleges, mert az ilyen leszűkítéstől félve más irányba tereli a gondolatmenetet – vajon még milyen funkciója van?

Ld. még Róm 4:15