A törvény „csak” Isten haragjához, büntetéséhez vezethet?

Róm 4:15
Mivel a törvény csak Isten haragjához vezet. 

Probléma

Pál apostol szerint Ábrahám és utóda nem a (későbbi) mózesi törvény alapján részesült az ígéretben, hogy örökölni fogja a világot, hanem a hitből fakadó megigazulás alapján, mert ha a törvény követői lennének az örökösök (és más nem), akkor hiábavalóvá válna a hit, és semmissé az ígéret (Róm 4:13-14).

A következő mondat azonban, amelyben állítását indokolja, fordításainkban eltérően jelenik meg: …hiszen a törvény „haragot szül” (KNB, STL) vagy „haragot nemz” (KB, ÚRK), illetve „büntetésre szolgáltat alkalmat” (SZIT) vagy „büntetést eredményez” (B-D), sőt: „csak” büntetést eredményezhet (ÚFO) vagy „csak” Isten haragjához vezet (RÚF). – Kérdés, hogy mi áll az eredetiben?

Fordítás

Görög eredeti…ho gar nomosz orgén katergazetai.

Formális fordítás: „…mert a törvény haragot eredményez / idéz elő.”

Értelmező fordítás: „…mert a törvény haragot idéz elő.”

Indoklás

Az orgé alapjelentése „harag”; ez utalhat az ember haragjára, aki nem képes megfelelni az isteni elvárásoknak, és az Istenharagjára a bűnnel – és a bűnéhez ragaszkodó emberrel – szemben, vagy kölcsönös haragra.

A hagyományos értelmezés inkább Isten haragjára gondol, mert a mondat így folytatódik: „ahol ugyanis nincs törvény, ott nincs törvényszegés.” (4:15b) Az isteni „harag” pedig – általában – nem csupán indulatra utal, hanem annak következményére is: a büntetésre (vö. Róm 1:18, 2:5, 3:3 stb.), amint az több fordításban is megjelenik.

katergazomai sokjelentésű ige (megmunkál, véghez visz, előidéz, megvalósít, eredményez), a „szül” vagy „nemz” fordítás azonban szépítő magyarosítás, szövegünkben az „eredményez” vagy „előidéz” fordítás tűnik a legjobbnak.

A szövegben mindenesetre nincs „csak”, mintha a törvény (egyik) egyetlen funkciója az lenne, hogy felismerjük a bűnt (ld. a Róm 3:20-ban is a „csak” betoldását), illetve (másik) egyetlen funkciója az lenne, hogy igazolja Isten haragját és büntetését (ld. ÚFO, RÚF).

Igaz, hogy „a törvény haragot idéz elő / büntetést eredményez” – de nyilván nem maga a törvény (ld. Zsolt 119, Rom 7:12 stb.), hanem a törvény megszegése. Ugyanakkor, ahol törvény van, ott törvényszegés is (!) van, és Pál fő gondja, az, hogyan válhat az isteni ígéret bizonyossáa törvénytisztelő zsidók és Jézusban hitre jutó nem-zsidók számára egyaránt (ld. 4:16).

Pál szerint ugyanis azért adatott az ígéret a hit alapján, hogy kegyelemből legyen, és hogy bizonyos is legyen – Ábrahám minden utóda számára: nemcsak a törvény alatt élő hívőknek, hanem az Ábrahám hitét követő Jézus-hívőknek is. Ábrahám a közös ősük, és az ígéret a hit alapján teljesül be rajtuk.

Ahogy tehát a törvény nem „csak” a bűn felismeréséért van (Róm 3:20), úgy nem is „csak” Isten haragjához, büntetéshez vezethet (Róm 4:15). A törvény egyik funkciója, amellyel egy gondolatmeneten belül találkozunk, nem az összesfunkciója.