{"id":10552,"date":"2022-07-21T14:50:04","date_gmt":"2022-07-21T12:50:04","guid":{"rendered":"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/?post_type=encyclopedia&p=10552"},"modified":"2023-01-02T10:25:01","modified_gmt":"2023-01-02T09:25:01","slug":"aqida","status":"publish","type":"encyclopedia","link":"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/lexikon\/aqida\/","title":{"rendered":"aq\u00edda"},"content":{"rendered":"

Arabul „csomó” vagy „kötelék” – Az iszlám<\/a> szunnita<\/a> ágában a hittan főbb pontjainak tömör összefoglalója, ezért „hitvallás” jelentéssel is használják, amely kötelékként szolgál Allah<\/a> és hívei között. Az aqd<\/em> jelentése kötés vagy csomó, átvitt értelemben szerződés, ami az embert köti.<\/p>\n

A hittan hat pontja a következő: (1) az egyistenhit [tauhíd<\/a><\/em>], amely szerint nincs más Isten, csak Allah<\/a>, (2) Allahnak küldöttei [raszúl<\/em>] és prófétái [nabí<\/em>] vannak, akiket a népekhez küld, (3) Allah<\/a> a küldötteinek lapokat [szuhuf<\/em>] vagy könyveket [kutub<\/em>] küldött le kinyilat­koztatásul, (4) Allah<\/a> szolgái az angyalok [malá<\/em>ika<\/em>], (5) Allah<\/a> az ítélet napján [jaum ad-dín<\/a><\/em>] vagy feltámadás napján [jaum al-qijáma<\/em>] számon kéri az emberek minden tettét, (6) az elrendelés vagy sorshit [qadar<\/a><\/em>], amely szerint Allah<\/a> előre tudja, sőt előre eldönti az emberek földi sorsát, haláluk pillanatát és örök sorsukat. (A hatodik pont a koráni szövegekben még nem szerepelt, csak az iszlám<\/a> első nagy hittani belviszálya – isteni szuverenitás vs. emberi szabad akarat – után került be a hittani pontok közé; síiták nem vallják.)<\/p>\n

A szunnita<\/a> ágnak az első négy-öt évszázad hittani vitái után három jelentős „helyes” iskolája maradt. Ma az egyik legelterjedtebb az asarí,<\/em> alapítója Abú al-Haszan<\/a> al-Asarí (megh. 936); ez az irányzat főleg a málikí<\/a><\/em> és sáfií<\/a><\/em> területen népszerű. A másik a máturidí<\/em>, alapítója Abú Manszúr al-Máturidí (megh. 945); ez a hittani irányzat főleg hanafí<\/a><\/em> területen népszerű. A harmadik az ún atharí<\/em> („hagyományos”) hittan, amelynek tkp. nincs alapítója, mai hívei szerint ez volt az első nem­zedékek eredeti teológiája. Neves képviselője volt azonban Ibn Hanbal és Ibn Tajmíjja, így a hanbalí<\/a><\/em> vallásjogi iskolában és a mai konzervatív lelkiségi irányzatok­ban (pl. szalafí<\/a><\/em>, vahhábí<\/a><\/em>) ma is népszerű.<\/p>\n

Vö. saháda<\/a>, Amentu<\/a>, arkán ad-dín<\/a>, uszúl ad-dín<\/a><\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"

Arabul \u201ecsom\u00f3\u201d vagy \u201ek\u00f6tel\u00e9k\u201d \u2013 Az iszl\u00e1m szunnita \u00e1g\u00e1ban a hittan f\u0151bb pontjainak t\u00f6m\u00f6r \u00f6sszefoglal\u00f3ja, ez\u00e9rt \u201ehitvall\u00e1s\u201d jelent\u00e9ssel is haszn\u00e1lj\u00e1k, amely k\u00f6tel\u00e9kk\u00e9nt szolg\u00e1l Allah \u00e9s h\u00edvei k\u00f6z\u00f6tt. Az aqd jelent\u00e9se k\u00f6t\u00e9s vagy csom\u00f3, \u00e1tvitt \u00e9rtelemben szerz\u0151d\u00e9s, ami az embert k\u00f6ti. A hittan hat pontja a k\u00f6vetkez\u0151: (1) az egyistenhit [tauh\u00edd], amely szerint nincs m\u00e1s Isten, …<\/p>\n","protected":false},"author":2,"featured_media":0,"template":"","encyclopedia-tag":[],"class_list":["post-10552","encyclopedia","type-encyclopedia","status-publish","hentry"],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/wp-json\/wp\/v2\/encyclopedia\/10552","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/wp-json\/wp\/v2\/encyclopedia"}],"about":[{"href":"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/wp-json\/wp\/v2\/types\/encyclopedia"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/wp-json\/wp\/v2\/users\/2"}],"version-history":[{"count":16,"href":"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/wp-json\/wp\/v2\/encyclopedia\/10552\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":14980,"href":"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/wp-json\/wp\/v2\/encyclopedia\/10552\/revisions\/14980"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=10552"}],"wp:term":[{"taxonomy":"encyclopedia-tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/wp-json\/wp\/v2\/encyclopedia-tag?post=10552"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}