{"id":10945,"date":"2022-07-29T17:53:05","date_gmt":"2022-07-29T15:53:05","guid":{"rendered":"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/?post_type=encyclopedia&#038;p=10945"},"modified":"2022-11-03T09:26:27","modified_gmt":"2022-11-03T08:26:27","slug":"arkan","status":"publish","type":"encyclopedia","link":"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/lexikon\/arkan\/","title":{"rendered":"ark\u00e1n ad-d\u00edn"},"content":{"rendered":"<p>Arabul &bdquo;a vall&aacute;s oszlopai&rdquo; az <em>ark&aacute;n<\/em> = &bdquo;oszlopok&rdquo; vagy &bdquo;t&aacute;maszt&eacute;kok&rdquo; [e.sz. <em>nukr<\/em>] &eacute;s a <em><a href=\"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/lexikon\/din\/\" target=\"_self\" title=\"Arabul &bdquo;(meg)vall&aacute;s&rdquo; &ndash; Az iszl&aacute;mban kulcsfogalom, pl. &bdquo;az iszl&aacute;m vall&aacute;s &eacute;s politika&rdquo; elv&aacute;laszthatatlan egys&eacute;ge [iszl&aacute;m d&iacute;n va daula], az iszl&aacute;m eszkatol&oacute;gi&aacute;ban az &iacute;t&eacute;let napja tkp. a &bdquo;megvall&aacute;s napja&rdquo; [jaum ad-d&iacute;n], a s&iacute;ita &aacute;gban a hittan vagy hittudom&aacute;ny [usz&uacute;l ad-d&iacute;n] neve.\" class=\"encyclopedia\">d&iacute;n<\/a><\/em> = (meg)vall&aacute;s szavakb&oacute;l &ndash; Az <a href=\"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/lexikon\/iszlam\/\" target=\"_self\" title=\"Arabul &bdquo;megb&eacute;k&eacute;l&eacute;s&rdquo; Allah akarat&aacute;val vagy &bdquo;&ouml;nal&aacute;vet&eacute;s&rdquo; Allah akarat&aacute;nak &ndash;&nbsp;Az iszl&aacute;m vall&aacute;s &ouml;nmegnevez&eacute;se az aszlama = megb&eacute;k&eacute;lni, beh&oacute;dolni, &ouml;nmag&aacute;t al&aacute;vetni jelent&eacute;s&#369; ig&eacute;b&#337;l. Az iszl&aacute;m az i.sz. 7. sz. j&ouml;tt l&eacute;tre, alap&iacute;t&oacute;ja Mohamed (570-623), az iszl&aacute;m pr&oacute;f&eacute;t&aacute;ja, Allah k&uuml;ld&ouml;tte. Allah az &uuml;zeneteit a hetedik &eacute;gb&#337;l lek&uuml;ldte [nuzul] Dzsibr&iacute;l arkangyallal, hogy ledikt&aacute;lja Mohamednek, aki recit&aacute;lta &eacute;s h&iacute;veivel memoriz&aacute;lta&hellip;\" class=\"encyclopedia\">iszl&aacute;m<\/a> <a href=\"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/lexikon\/szunnita\/\" target=\"_self\" title=\"Arabul szunn&iacute; &ndash; Az iszl&aacute;m legnagyobb &aacute;ga, amelybe a muszlimok kb. 85%-a tartozik (a m&aacute;sik k&eacute;t &aacute;g a s&iacute;ita &eacute;s az ib&aacute;d&iacute;). A n&eacute;v vsz. &bdquo;a pr&oacute;f&eacute;ta hagyom&aacute;nya&rdquo; [szunnat an-nab&iacute;], illetve &bdquo;a hagyom&aacute;ny n&eacute;pe&rdquo; [ahl asz-szunna] kifejez&eacute;sb&#337;l ered, amely a 7-8. muszlim polg&aacute;rh&aacute;bor&uacute;kt&oacute;l kezdve a s&iacute;it&aacute;kkal, kh&aacute;ridzsit&aacute;kkal &eacute;s m&aacute;sokkal szembeni t&ouml;bbs&eacute;gi identit&aacute;st jel&ouml;lte. Mohamed fi&uacute;&hellip;\" class=\"encyclopedia\">szunnita<\/a> &aacute;g&aacute;ban az &bdquo;<a href=\"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/lexikon\/ot-piller\/\" target=\"_self\" title=\"Ld. ark&aacute;n ad-d&iacute;n\" class=\"encyclopedia\">&Ouml;t Pill&eacute;r<\/a>&rdquo; a hit&eacute;let f&#337;bb pontjainak t&ouml;m&ouml;r &ouml;sszefoglal&oacute;ja, amely a ritu&aacute;lis alapokat &ouml;sszegzi (ld. Q 2:177 2:285 4:136).<\/p>\n<p>Ezek a k&ouml;vetkez&#337;k: (1) <em><a href=\"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/lexikon\/sahada\/\" target=\"_self\" title=\"Arabul &bdquo;tan&uacute;s&iacute;t&aacute;s&rdquo; &ndash; Az iszl&aacute;m alapvet&#337; hitvall&aacute;s&aacute;nak neve, &bdquo;a vall&aacute;s oszlopai&rdquo; [ark&aacute;n ad-d&iacute;n], teh&aacute;t az &bdquo;&Ouml;t Pill&eacute;r&rdquo; k&ouml;z&uuml;l az els&#337;: &bdquo;Tan&uacute;s&iacute;tom, hogy nincs Isten, csak Allah, &eacute;s tan&uacute;s&iacute;tom, hogy Mohamed Allah k&uuml;ld&ouml;tte.&rdquo; [Ashadu an l&aacute; il&aacute;ha illa-ll&aacute;h, wa-ashadu anna Muhammadan rasz&uacute;lu-ll&aacute;h]. A tan&uacute;s&aacute;gt&eacute;tel k&eacute;t r&eacute;sze a Kor&aacute;nban egy&uuml;tt nem olvashat&oacute;, csak k&uuml;l&ouml;n (pl. Q 37:35&hellip;\" class=\"encyclopedia\">sah&aacute;da<\/a><\/em> &ndash; a hitvall&aacute;s: &bdquo;Nincs m&aacute;s Isten, csak <a href=\"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/lexikon\/allah\/\" target=\"_self\" title=\"Az iszl&aacute;mban Isten szem&eacute;lyneve. Elterjedt n&eacute;zet szerint az All&aacute;h az arab al-il&aacute;h [&bdquo;az Isten&rdquo;] &ouml;sszeolvad&aacute;sa, de k&eacute;ts&eacute;ges, hogy a mekkai szent&eacute;ly 360 istene k&ouml;z&uuml;l az egyik neve &bdquo;azisten&rdquo; lett volna. M&aacute;s n&eacute;zet szerint a sz&iacute;r kereszt&eacute;nyek &aacute;ltal hirdetett All&aacute;h&aacute; (&bdquo;Isten&rdquo;) &aacute;tv&eacute;tele, ami megmagyar&aacute;zn&aacute;, hogy a mekkai istenek k&ouml;z&ouml;tt mi&eacute;rt csak Allahnak volt vil&aacute;gteremt&#337; funkci&oacute;ja: a&hellip;\" class=\"encyclopedia\">Allah<\/a>, &eacute;s <a href=\"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/lexikon\/mohamed\/\" target=\"_self\" title=\"Muhammad ibn Abdullah (kb. 570-632). Arab keresked&#337;, majd vall&aacute;si, politikai, katonai vezet&#337;, az iszl&aacute;m pr&oacute;f&eacute;t&aacute;ja. Nev&eacute;nek jelent&eacute;se &bdquo;dics&eacute;retre m&eacute;lt&oacute;&rdquo;. A mai Sza&uacute;d-Ar&aacute;bia ter&uuml;let&eacute;n, Mekk&aacute;ban sz&uuml;letett, egy anyagi szempontb&oacute;l jelent&eacute;ktelen kl&aacute;n tagjak&eacute;nt. &Eacute;desapj&aacute;t (Abdullah, azaz &bdquo;Allah szolg&aacute;ja&rdquo;) m&eacute;g sz&uuml;let&eacute;se el&#337;tt vesztette el, &eacute;desanyj&aacute;t (Amina) hat&eacute;vesen, &iacute;gy anyai nagyb&aacute;tyja, Ab&uacute; T&aacute;lib nevelte. Az iszl&aacute;m pr&oacute;f&eacute;t&aacute;ja kb. 40&hellip;\" class=\"encyclopedia\">Mohamed<\/a> az &#337; pr&oacute;f&eacute;t&aacute;ja&rdquo; (2) <em><a href=\"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/lexikon\/szalat\/\" target=\"_self\" title=\"Arabul &bdquo;t&ouml;rzsd&ouml;nt&eacute;s&rdquo; vagy &bdquo;meghajl&aacute;s&rdquo;, azaz &bdquo;im&aacute;ds&aacute;g&rdquo; [asz-szal&aacute;t] &ndash; A szunnita iszl&aacute;m hit&eacute;leti &bdquo;oszlopai&rdquo; [ark&aacute;n ad-d&iacute;n] k&ouml;z&uuml;l a m&aacute;sodik a napi &ouml;tsz&ouml;r k&ouml;telez&#337;, el&#337;&iacute;rt form&aacute;ban val&oacute; im&aacute;ds&aacute;g, arab nyelven, Mekka ir&aacute;ny&aacute;ba. Az &ouml;t im&aacute;t megadott id&#337;pontokban &eacute;s k&ouml;t&ouml;tt form&aacute;ban kell elv&eacute;gezni (Q 4:103) &ndash; kora hajnalban [fadzsr], d&eacute;lben [dzuhr], d&eacute;lut&aacute;n [aszr], napnyugtakor [maghrib] &eacute;s &eacute;jszaka [isa].&hellip;\" class=\"encyclopedia\">szal&aacute;t<\/a><\/em> &ndash; a napi &ouml;tsz&ouml;ri ritu&aacute;lis im&aacute;ds&aacute;g <a href=\"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/lexikon\/mekka\/\" target=\"_self\" title=\"Arabul Makka, v&aacute;rosn&eacute;v, az iszl&aacute;m h&aacute;rom szent v&aacute;ros&aacute;nak egyike (v&ouml;. Medina &eacute;s Jeruzs&aacute;lem), ui. Mohamed sz&uuml;l&#337;v&aacute;rosa az ar&aacute;biai sivatagban, a ma Sza&uacute;d-Ar&aacute;bi&aacute;ban. B&aacute;r a v&aacute;rosr&oacute;l az iszl&aacute;m el&#337;tti korb&oacute;l nincs adat, az iszl&aacute;m hagyom&aacute;ny szerint a 7. sz&aacute;zad el&#337;tt a t&ouml;mj&eacute;n &uacute;ton tranzitv&aacute;ros volt, illetve id&#337;szakos zar&aacute;ndokhely a K&aacute;ba szent&eacute;ly k&ouml;r&uuml;l, Ramad&aacute;n h&oacute;napban. Mekka Mohamed&hellip;\" class=\"encyclopedia\">Mekka<\/a> fel&eacute; fordulva, arab nyelven, (3) <em><a href=\"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/lexikon\/zakat\/\" target=\"_self\" title=\"Arabul &bdquo;ami megtiszt&iacute;t&rdquo;, &aacute;tvitt &eacute;rtelemben &bdquo;vall&aacute;si ad&oacute;&rdquo; &ndash; A szunnita iszl&aacute;m hit&eacute;leti &bdquo;oszlopai&rdquo; [ark&aacute;n ad-d&iacute;n] k&ouml;z&uuml;l a harmadik&nbsp; (Q 2:117) a zak&aacute;t [zak&aacute;t], ami k&ouml;telez&#337; alamizsnaad&oacute; a szeg&eacute;nyek megseg&iacute;t&eacute;s&eacute;re &eacute;s a vall&aacute;si int&eacute;zm&eacute;nyek t&aacute;mogat&aacute;s&aacute;ra, a kereset minimum 1\/40-ede vagy 2,5 sz&aacute;zal&eacute;ka.\" class=\"encyclopedia\">zak&aacute;t<\/a><\/em> &ndash; a k&ouml;telez&#337; alamizsnaad&oacute; a szeg&eacute;nyek megseg&iacute;t&eacute;s&eacute;re &eacute;s a vall&aacute;si int&eacute;zm&eacute;nyek t&aacute;mogat&aacute;s&aacute;ra, ami a kereset 2,5 sz&aacute;zal&eacute;ka, (4) <em><a href=\"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/lexikon\/szaum\/\" target=\"_self\" title=\"Arabul &bdquo;b&ouml;jt&rdquo;, konkr&eacute;tan a Ramad&aacute;n havi b&ouml;jt neve, a szunnita iszl&aacute;m &bdquo;oszlopai&rdquo; [ark&aacute;n ad-d&iacute;n] k&ouml;z&uuml;l a negyedik.\" class=\"encyclopedia\">szaum<\/a><\/em> &ndash; a <a href=\"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/lexikon\/muszlim\/\" target=\"_self\" title=\"Arabul &bdquo;aki al&aacute;veti mag&aacute;t&rdquo; (Allah akarat&aacute;nak), &bdquo;aki megb&eacute;k&eacute;l&rdquo; (Allah akarat&aacute;val) [n&#337;n. muszlima, t.sz. muszlim&uacute;n] &ndash; Az iszl&aacute;m h&iacute;veinek leggyakoribb &ouml;nmegnevez&eacute;se. Az aszlama = megb&eacute;k&eacute;lni, beh&oacute;dolni, &ouml;nmag&aacute;t al&aacute;vetni ig&eacute;b&#337;l. A &bdquo;muszlim&rdquo; magyarul is k&ouml;nnyen kiejthet&#337; &eacute;s elterjedt sz&oacute;. A &bdquo;muzulm&aacute;n&rdquo; v&aacute;ltozat &ndash; a t&ouml;r&ouml;k m&uuml;sz&uuml;lm&eacute;n nyom&aacute;n &ndash; elfogadhat&oacute;, a n&eacute;metes &bdquo;mozlim&rdquo; az akad&eacute;miai aj&aacute;nl&aacute;s ellen&eacute;re sincs&hellip;\" class=\"encyclopedia\">muszlim<\/a> holdnapt&aacute;r szerinti <a href=\"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/lexikon\/ramadan\/\" target=\"_self\" title=\"Arabul &bdquo;forr&oacute; (h&oacute;nap)&rdquo; &ndash; Az iszl&aacute;m holdnapt&aacute;r 9. h&oacute;napj&aacute;nak a neve, illetve az ebben a h&oacute;napban tartott b&ouml;jti id&#337;szak neve (a ramad = &bdquo;sz&aacute;raz&rdquo; sz&oacute;b&oacute;l). Ramad&aacute;n h&oacute;nap az iszl&aacute;m minden ir&aacute;nyzat&aacute;ban szent h&oacute;nap. Mivel had&iacute;szok szerint a Ramad&aacute;n sz&oacute; Allah egyik neve, ha a h&oacute;napr&oacute;l van sz&oacute;, hozz&aacute; kell tenni: &bdquo;Ramad&aacute;n h&oacute;nap k&ouml;zeledik&rdquo;. A Ramad&aacute;n-havi&hellip;\" class=\"encyclopedia\">Ramad&aacute;n<\/a> havi b&ouml;jt, amikor napkelt&eacute;t&#337;l napnyugt&aacute;ig tilos enni, inni, doh&aacute;nyozni, nemi &eacute;letet &eacute;lni, (5) <em><a href=\"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/lexikon\/haddzs\/\" target=\"_self\" title=\"Arabul &bdquo;k&ouml;r&uuml;lj&aacute;r&aacute;s&rdquo;, t&aacute;gabb &eacute;rtelemben &bdquo;zar&aacute;ndoklat&rdquo; &ndash; A szunnita iszl&aacute;mban a hit&eacute;leti &bdquo;oszlopok&rdquo; [ark&aacute;n ad-d&iacute;n], az &Ouml;t Pill&eacute;r egyike. Mohamed 630-ban elfoglalta Mekk&aacute;t, a K&aacute;ba szent&eacute;lyt a b&aacute;lv&aacute;nyokt&oacute;l megtiszt&iacute;totta, &uacute;jraszentelte, a r&iacute;tus pog&aacute;nynak tartott elemeit elt&ouml;r&ouml;lte. Magukat a pog&aacute;nyokat kitiltotta, a feln&#337;tt muszlimok sz&aacute;m&aacute;ra viszont k&ouml;telez&#337;v&eacute; [fard] tette, hogy &ndash; fizikai &eacute;s anyagi k&eacute;pess&eacute;g&uuml;kt&#337;l f&uuml;gg&#337;en &ndash;&hellip;\" class=\"encyclopedia\">haddzs<\/a><\/em> &ndash; a mekkai zar&aacute;ndoklat, legal&aacute;bb az &eacute;letben egyszer.<\/p>\n<p>V&ouml;. <a href=\"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/lexikon\/aqida\/\" target=\"_self\" title=\"Arabul &bdquo;csom&oacute;&rdquo; vagy &bdquo;k&ouml;tel&eacute;k&rdquo; &ndash; Az iszl&aacute;m szunnita &aacute;g&aacute;ban a hittan f&#337;bb pontjainak t&ouml;m&ouml;r &ouml;sszefoglal&oacute;ja, ez&eacute;rt &bdquo;hitvall&aacute;s&rdquo; jelent&eacute;ssel is haszn&aacute;lj&aacute;k, amely k&ouml;tel&eacute;kk&eacute;nt szolg&aacute;l Allah &eacute;s h&iacute;vei k&ouml;z&ouml;tt. Az aqd jelent&eacute;se k&ouml;t&eacute;s vagy csom&oacute;, &aacute;tvitt &eacute;rtelemben szerz&#337;d&eacute;s, ami az embert k&ouml;ti. A hittan hat pontja a k&ouml;vetkez&#337;: (1) az egyistenhit [tauh&iacute;d], amely szerint nincs m&aacute;s Isten,&hellip;\" class=\"encyclopedia\">aq&iacute;da<\/a>, <a href=\"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/lexikon\/furu-ad-din\/\" target=\"_self\" title=\"Arabul &bdquo;a vall&aacute;s seg&eacute;deszk&ouml;zei&rdquo; &ndash; Az iszl&aacute;m s&iacute;ita &aacute;g&aacute;ban a hit&eacute;let f&#337;bb pontjainak t&ouml;m&ouml;r &ouml;sszefoglal&oacute;ja (v&ouml;. szunnita ark&aacute;n ad-d&iacute;n). A vall&aacute;s 10 &bdquo;seg&eacute;deszk&ouml;ze&rdquo; a k&ouml;vetkez&#337;: (1) szal&aacute;t, (2) szaum, (3) haddzs, (4) zak&aacute;t, (5) az &uuml;zleti bev&eacute;tel 20%-os ad&oacute;ja az im&aacute;moknak, m&aacute;s vall&aacute;si &eacute;s karitat&iacute;v c&eacute;lra [khumsz], (6) az Allah &uuml;gy&eacute;&eacute;rt val&oacute; &bdquo;k&uuml;zdelem&rdquo; [dzsih&aacute;d] minden&hellip;\" class=\"encyclopedia\">fur&uacute; ad-d&iacute;n<\/a><\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"<p>Arabul \u201ea vall\u00e1s oszlopai\u201d az ark\u00e1n = \u201eoszlopok\u201d vagy \u201et\u00e1maszt\u00e9kok\u201d [e.sz. nukr] \u00e9s a d\u00edn = (meg)vall\u00e1s szavakb\u00f3l \u2013 Az iszl\u00e1m szunnita \u00e1g\u00e1ban az \u201e\u00d6t Pill\u00e9r\u201d a hit\u00e9let f\u0151bb pontjainak t\u00f6m\u00f6r \u00f6sszefoglal\u00f3ja, amely a ritu\u00e1lis alapokat \u00f6sszegzi (ld. Q 2:177 2:285 4:136). Ezek a k\u00f6vetkez\u0151k: (1) sah\u00e1da \u2013 a hitvall\u00e1s: \u201eNincs m\u00e1s Isten, csak Allah, &#8230;<\/p>\n","protected":false},"author":2,"featured_media":0,"template":"","encyclopedia-tag":[],"class_list":["post-10945","encyclopedia","type-encyclopedia","status-publish","hentry"],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/wp-json\/wp\/v2\/encyclopedia\/10945","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/wp-json\/wp\/v2\/encyclopedia"}],"about":[{"href":"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/wp-json\/wp\/v2\/types\/encyclopedia"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/wp-json\/wp\/v2\/users\/2"}],"version-history":[{"count":11,"href":"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/wp-json\/wp\/v2\/encyclopedia\/10945\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":14853,"href":"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/wp-json\/wp\/v2\/encyclopedia\/10945\/revisions\/14853"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=10945"}],"wp:term":[{"taxonomy":"encyclopedia-tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/wp-json\/wp\/v2\/encyclopedia-tag?post=10945"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}