{"id":11095,"date":"2022-08-02T14:02:31","date_gmt":"2022-08-02T12:02:31","guid":{"rendered":"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/?post_type=encyclopedia&p=11095"},"modified":"2024-04-22T10:59:14","modified_gmt":"2024-04-22T08:59:14","slug":"jezus-krisztus","status":"publish","type":"encyclopedia","link":"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/lexikon\/jezus-krisztus\/","title":{"rendered":"J\u00e9zus"},"content":{"rendered":"

Jézus Krisztus a keresztény vallás alapítója. Az i.sz. 1. században élt zsidó férfi, hívei számára a megjövendölt, századokon át várt, és eljött „messiás” [héber masíach<\/em>, görög khrisztosz<\/em> = „(olajjal) felkent”, azaz felhatalmazott), illetve „Isten Fia” és az „Ember Fia”, az emberré lett Isten. A Jésúa<\/em> az ókori zsidóságban elterjedt személynév volt, jelentése kb. „JHVH<\/a> a szabadítás” vagy „JHVH<\/a> megszabadít”. A magyar „Jézus” szó a héber Jésúa<\/em> görögösített alakjából [Iészusz<\/em>] származik, a „Krisztus” pedig vsz. a görög szó latin változatából [Christus<\/em>].<\/p>\n

Jézus i.e. 3. körül született, és i.sz. 30 körül halt nyilvános kínhalált, római keresztre feszítés által, de a kereszt csak az 4-5. sz után lett a keresztények egyetemes szimbóluma. A Jézus fogantatásáról, születéséről, földi életéről, tetteiről, tanításairól, váltsághaláláról, feltámadásáról és mennybe meneteléről szem-, fül- és kéztanú hívei számoltak be. Így született az „evangélium<\/a>”, azaz „jó hír” műfaja: pl. Evangélium<\/a> „Márk szerint” [kata Markon<\/em>], azaz tollából. Az „Apostolok cselekedetei” sem csupán a világba kiküldött tanítványok tetteiről szól, hanem a Lelke által láthatatlanul velük munkálkodó Krisztus történetének a folytatása. Mindennek világnézeti, teológiai és hitéleti jelentőségéről pedig a Pál, Péter, János, Jakab és Júdás által írt apostoli levelekben lehet olvasni.<\/p>\n

Jézus Betlehemben született, de Názáretben nevelkedett, illetve Názáretben és Kapernaumban élt, vsz. innen ered „a názáreti” gúnynév [héber Jésúa ha-Nocrí, <\/em>görög Iészusz Nazóraiosz<\/em>]. Építészként [tektón<\/em>] dolgozott, fával, kővel, fémmel egyaránt, tehát nem csak ács volt. Nevelőapja „közismerten” József, szülőanyja Mária [Mirjam<\/em>] volt, és az evangéliumok több fiú- és lánytestvért is említenek. Maga Jézus nőtlen volt. Az evangéliumokban részletezett szolgálata 2-3 éven át tartott. Bár nem volt „rabbí”, annak szólították. Egyéneket és tömegeket tanított, illetve egyének és tömegek látták természetfeletti jeleit, csodáit, amelyek hívei számára kivételes istenképéről, emberismeretéről, a természeti erők, démonok, betegségek és a halál feletti uralmáról, azaz mennyei származásáról tanúskodtak. Alakja a kortárs zsidóságot megosztotta, az őt messiásként elutasító zsidóságból a római kor után a rabbinikus judaizmus és a ma ismert izraelita vallás jött létre, amely Jézust a „hamis messiások” [msíché seker<\/em>] közé sorolja. A Jézusban hívő, benne a messiást és az emberré lett Urat látó zsidók és nem zsidók nemzetközi közösségéből született meg pünkösdkor az ún. kereszténység, az Egyház.<\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"

J\u00e9zus Krisztus a kereszt\u00e9ny vall\u00e1s alap\u00edt\u00f3ja. Az i.sz. 1. sz\u00e1zadban \u00e9lt zsid\u00f3 f\u00e9rfi, h\u00edvei sz\u00e1m\u00e1ra a megj\u00f6vend\u00f6lt, sz\u00e1zadokon \u00e1t v\u00e1rt, \u00e9s elj\u00f6tt \u201emessi\u00e1s\u201d [h\u00e9ber mas\u00edach, g\u00f6r\u00f6g khrisztosz = \u201e(olajjal) felkent\u201d, azaz felhatalmazott), illetve \u201eIsten Fia\u201d \u00e9s az \u201eEmber Fia\u201d, az emberr\u00e9 lett Isten. A J\u00e9s\u00faa az \u00f3kori zsid\u00f3s\u00e1gban elterjedt szem\u00e9lyn\u00e9v volt, jelent\u00e9se kb. \u201eJHVH a …<\/p>\n","protected":false},"author":2,"featured_media":0,"template":"","encyclopedia-tag":[],"class_list":["post-11095","encyclopedia","type-encyclopedia","status-publish","hentry"],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/wp-json\/wp\/v2\/encyclopedia\/11095","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/wp-json\/wp\/v2\/encyclopedia"}],"about":[{"href":"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/wp-json\/wp\/v2\/types\/encyclopedia"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/wp-json\/wp\/v2\/users\/2"}],"version-history":[{"count":16,"href":"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/wp-json\/wp\/v2\/encyclopedia\/11095\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":15830,"href":"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/wp-json\/wp\/v2\/encyclopedia\/11095\/revisions\/15830"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=11095"}],"wp:term":[{"taxonomy":"encyclopedia-tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/wp-json\/wp\/v2\/encyclopedia-tag?post=11095"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}