{"id":11100,"date":"2022-08-02T15:39:45","date_gmt":"2022-08-02T13:39:45","guid":{"rendered":"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/?post_type=encyclopedia&p=11100"},"modified":"2024-10-08T16:06:08","modified_gmt":"2024-10-08T14:06:08","slug":"jhvh","status":"publish","type":"encyclopedia","link":"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/lexikon\/jhvh\/","title":{"rendered":"JHVH"},"content":{"rendered":"

Az ún. Négy Betű [tetragrammaton<\/i>], a jod-hé-vav-hé<\/i> Isten nevének betűi a héber Biblia<\/a> szövegében. A Név pontos kiejtése két okból is feledésbe merült. Egyrészt, az ókori héber írás csak mássalhangzókat és félmagánhangzókat rögzített, magánhangzókat nem. Másrészt, a zsidóság istenfélelemből kerülte Isten nevének fölösleges kimondását. Ezért úgy utaltak Istenre, hogy ha-Sém<\/i> („A Név”, azaz „Ő”), és az Írások olvasása közben is, amikor a JHVH-hoz értek, „az Úr” szót mondták ki (ha-Adón<\/i> vagy Adonáj<\/i>).<\/p>\n

A Név valószínűleg a létigéből képzett alak, fordítása az izraelita szóhasználatban és bibliafordításokban „az Örökkévaló”, a keresztény bibliafordításokban „az ÚR”. Az istennév a héber Bibliában 6824-szer fordul elő, csak Eszter könyvében, az Énekek énekében és Prédikátor könyvében nem. A legrégebbi ismert Biblián kívüli felirat, amely a zsidók Istenét JHVH-ként említi, Mesa móábi király sztéléje i.e. 840-ből.<\/p>\n

A Héber Biblia<\/a> másolói az i.sz. utáni századokban kifejlesztették a magánhangzók jelölését is, és a JHVH alá odaírták az Adonáj<\/i> szó magánhangzói jeleit, arra utalva, hogy a JHVH olvasásakor Adonáj<\/i>-t kell mondani, de tájékozatlan középkori teológusok a JHVH-t az Adonáj<\/i> magánhangzóival együtt olvasták ki, így keletkeztek a „Jehovah” és hasonló alakok.<\/p>\n

A Név eredeti kiejtése a jelenlegi tudományos konszenzus szerint „Jahve” (az angol szakirodalomban: Yahweh). Ez a hipotetikus rekonstrukció Wilhelm Gesenius 19. sz-i szótáríró javaslata volt, és a mai napig vitatott.<\/p>\n

MEGJEGYZÉS: A „Jehova<\/a>” alak (ld. Jehova Tanúi<\/a>) héber fülnek ugyanolyan lehetetlenül hangzik, mint magyar fülnek az iSTeN szó mássalhangzóit és az UrAm szó magánhangzóit összeolvasnánk (USTAN).<\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"

Az \u00fan. N\u00e9gy Bet\u0171 [tetragrammaton], a jod-h\u00e9-vav-h\u00e9 Isten nev\u00e9nek bet\u0171i a h\u00e9ber Biblia sz\u00f6veg\u00e9ben. A N\u00e9v pontos kiejt\u00e9se k\u00e9t okb\u00f3l is feled\u00e9sbe mer\u00fclt. Egyr\u00e9szt, az \u00f3kori h\u00e9ber \u00edr\u00e1s csak m\u00e1ssalhangz\u00f3kat \u00e9s f\u00e9lmag\u00e1nhangz\u00f3kat r\u00f6gz\u00edtett, mag\u00e1nhangz\u00f3kat nem. M\u00e1sr\u00e9szt, a zsid\u00f3s\u00e1g istenf\u00e9lelemb\u0151l ker\u00fclte Isten nev\u00e9nek f\u00f6l\u00f6sleges kimond\u00e1s\u00e1t. Ez\u00e9rt \u00fagy utaltak Istenre, hogy ha-S\u00e9m (\u201eA N\u00e9v\u201d, azaz \u201e\u0150\u201d), \u00e9s …<\/p>\n","protected":false},"author":2,"featured_media":0,"template":"","encyclopedia-tag":[],"class_list":["post-11100","encyclopedia","type-encyclopedia","status-publish","hentry"],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/wp-json\/wp\/v2\/encyclopedia\/11100","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/wp-json\/wp\/v2\/encyclopedia"}],"about":[{"href":"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/wp-json\/wp\/v2\/types\/encyclopedia"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/wp-json\/wp\/v2\/users\/2"}],"version-history":[{"count":8,"href":"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/wp-json\/wp\/v2\/encyclopedia\/11100\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":15835,"href":"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/wp-json\/wp\/v2\/encyclopedia\/11100\/revisions\/15835"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=11100"}],"wp:term":[{"taxonomy":"encyclopedia-tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/wp-json\/wp\/v2\/encyclopedia-tag?post=11100"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}