{"id":11342,"date":"2022-08-04T17:11:48","date_gmt":"2022-08-04T15:11:48","guid":{"rendered":"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/?post_type=encyclopedia&#038;p=11342"},"modified":"2022-08-12T16:55:10","modified_gmt":"2022-08-12T14:55:10","slug":"naszkh","status":"publish","type":"encyclopedia","link":"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/lexikon\/naszkh\/","title":{"rendered":"naszkh"},"content":{"rendered":"<p>Arabul &bdquo;<a href=\"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/lexikon\/eltorles\/\" target=\"_self\" title=\"Ld. naszkh\" class=\"encyclopedia\">elt&ouml;rl&eacute;s<\/a>&rdquo; vagy &bdquo;<a href=\"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/lexikon\/feluliras\/\" target=\"_self\" title=\"Ld. naszkh\" class=\"encyclopedia\">fel&uuml;l&iacute;r&aacute;s<\/a>&rdquo; &ndash; A <a href=\"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/lexikon\/koran\/\" target=\"_self\" title=\"Arabul &bdquo;recit&aacute;lni, felolvasni, szavalni val&oacute;&rdquo; sz&ouml;veg [al-Qur'&aacute;n] &ndash; Az iszl&aacute;m szent&iacute;r&aacute;s&aacute;nak neve, c&iacute;me (Q 43:3 56:77 85:21 stb.), amit gyakran a &bdquo;nemes&rdquo; vagy &bdquo;kegyes&rdquo; jelz&#337;vel eg&eacute;sz&iacute;tenek ki [pl. al-Qur'&aacute;n al-Kar&iacute;m = a Kegyes Kor&aacute;n]. A Kor&aacute;n mint szent&iacute;r&aacute;s Allah &uuml;zenete, kinyilv&aacute;n&iacute;tott akarata. Mivel Allah &ouml;r&ouml;k, a szava is &ouml;r&ouml;k, &iacute;gy maga a Kor&aacute;n is &bdquo;teremtetlen&rdquo;&hellip;\" class=\"encyclopedia\">Kor&aacute;n<\/a> saj&aacute;tos jelens&eacute;ge, illetve a <a href=\"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/lexikon\/muszlim\/\" target=\"_self\" title=\"Arabul &bdquo;aki al&aacute;veti mag&aacute;t&rdquo; (Allah akarat&aacute;nak), &bdquo;aki megb&eacute;k&eacute;l&rdquo; (Allah akarat&aacute;val) [n&#337;n. muszlima, t.sz. muszlim&uacute;n] &ndash; Az iszl&aacute;m h&iacute;veinek leggyakoribb &ouml;nmegnevez&eacute;se. Az aszlama = megb&eacute;k&eacute;lni, beh&oacute;dolni, &ouml;nmag&aacute;t al&aacute;vetni ig&eacute;b&#337;l. A &bdquo;muszlim&rdquo; magyarul is k&ouml;nnyen kiejthet&#337; &eacute;s elterjedt sz&oacute;. A &bdquo;muzulm&aacute;n&rdquo; v&aacute;ltozat &ndash; a t&ouml;r&ouml;k m&uuml;sz&uuml;lm&eacute;n nyom&aacute;n &ndash; elfogadhat&oacute;, a n&eacute;metes &bdquo;mozlim&rdquo; az akad&eacute;miai aj&aacute;nl&aacute;s ellen&eacute;re sincs&hellip;\" class=\"encyclopedia\">muszlim<\/a> &iacute;r&aacute;smagyar&aacute;zat [<em><a href=\"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/lexikon\/tafszir\/\" target=\"_self\" title=\"Arabul &bdquo;&eacute;rtelmez&eacute;s&rdquo; vagy &bdquo;magyar&aacute;zat&rdquo; &ndash; A Kor&aacute;n komment&aacute;rja, illetve a komment&aacute;r-irodalom mint m&#369;faj neve. A Kor&aacute;n-&eacute;rtlemez&eacute;s t&ouml;rt&eacute;net&eacute;nek szakaszai a k&ouml;vetkez&#337;k: a form&aacute;l&oacute;d&aacute;s id&#337;szaka Mohamedt&#337;l a 10. sz&aacute;zad elej&eacute;ig (at-Tabar&iacute;&shy;ig), illetve a klasszikus id&#337;szak a 10-14. sz&aacute;zadig (Ibn Kath&iacute;rig), amelyet a napjainkig tart&oacute; modern id&#337;szak k&ouml;vet. &Aacute;ltal&aacute;ban a klasszikus muszlim tafsz&iacute;r saj&aacute;ts&aacute;ga, hogy a sz&ouml;veg lehets&eacute;ges&hellip;\" class=\"encyclopedia\">tafsz&iacute;r<\/a><\/em>] fontos elve a &bdquo;<a href=\"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/lexikon\/feluliras\/\" target=\"_self\" title=\"Ld. naszkh\" class=\"encyclopedia\">fel&uuml;l&iacute;r&aacute;s<\/a>&rdquo; vagy &bdquo;&eacute;rv&eacute;nytelen&iacute;t&eacute;s&rdquo; (&uacute;n. abrog&aacute;ci&oacute;). Mohamedet a kort&aacute;rsak azzal v&aacute;dolt&aacute;k, hogy id&#337;nk&eacute;nt m&aacute;st mond, mint amit kor&aacute;bban, de v&aacute;lasza szerint, mivel Allahn&aacute;l van a kijelent&eacute;sek forr&aacute;sa [<em><a href=\"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/lexikon\/umm-al-kitab\/\" target=\"_self\" title=\"Arabul &bdquo;a k&ouml;nyv anyja&rdquo;, azaz forr&aacute;sa &ndash; Az umm jelent&eacute;se &bdquo;anya&rdquo;, &aacute;tvitt &eacute;rtelemben valaminek a &bdquo;forr&aacute;sa&rdquo; vagy &bdquo;k&ouml;zpontja&rdquo;, a kit&aacute;b jelent&eacute;se &bdquo;&iacute;r&aacute;s&rdquo; vagy &bdquo;k&ouml;nyv&rdquo;. Az iszl&aacute;m hittan szerint a Kor&aacute;n mennyei forr&aacute;sb&oacute;l sz&aacute;rmazik. Allah a mennyei &bdquo;j&oacute;l &#337;rz&ouml;tt t&aacute;bla&rdquo; [al-lauh al-mahf&uacute;z] (Q 85:21-22) tartalm&aacute;t, a &bdquo;rejtett k&ouml;nyvben&rdquo; [f&iacute; kit&aacute;bin makn&uacute;n] (Q 56:77-78) lev&#337; &iacute;r&aacute;st &bdquo;k&uuml;ldte&hellip;\" class=\"encyclopedia\">umm al-kit&aacute;b<\/a><\/em>], neki hatalm&aacute;ban &aacute;ll egy kor&aacute;bbi kijelent&eacute;s elt&ouml;rl&eacute;se, elfeledtet&eacute;se, meger&#337;s&iacute;t&eacute;se, vagy valami jobb vagy hasonl&oacute; kijelent&eacute;s lek&uuml;ld&eacute;se (Q 2:106 13:39 16:101 87:6-7).<\/p>\n<p>Az elt&ouml;rl&eacute;st vagy fel&uuml;l&iacute;r&aacute;st sz&uuml;ks&eacute;gess&eacute; tehette pl. a helyzet megv&aacute;ltoz&aacute;sa, de a Kor&aacute;nban a r&eacute;gi &eacute;s az &uacute;j kijelent&eacute;sek is benne vannak, &eacute;s ritk&aacute;n egy&eacute;rtelm&#369;, hogy melyik melyik. A <a href=\"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/lexikon\/koran\/\" target=\"_self\" title=\"Arabul &bdquo;recit&aacute;lni, felolvasni, szavalni val&oacute;&rdquo; sz&ouml;veg [al-Qur'&aacute;n] &ndash; Az iszl&aacute;m szent&iacute;r&aacute;s&aacute;nak neve, c&iacute;me (Q 43:3 56:77 85:21 stb.), amit gyakran a &bdquo;nemes&rdquo; vagy &bdquo;kegyes&rdquo; jelz&#337;vel eg&eacute;sz&iacute;tenek ki [pl. al-Qur'&aacute;n al-Kar&iacute;m = a Kegyes Kor&aacute;n]. A Kor&aacute;n mint szent&iacute;r&aacute;s Allah &uuml;zenete, kinyilv&aacute;n&iacute;tott akarata. Mivel Allah &ouml;r&ouml;k, a szava is &ouml;r&ouml;k, &iacute;gy maga a Kor&aacute;n is &bdquo;teremtetlen&rdquo;&hellip;\" class=\"encyclopedia\">Kor&aacute;n<\/a>-magyar&aacute;z&oacute;k ez&eacute;rt igyekeztek meg&aacute;llap&iacute;tani, hogy az egym&aacute;snak ellentmond&oacute; sz&ouml;vegek k&ouml;z&uuml;l melyik mikor (mekkai vagy medinai?) &eacute;s milyen k&ouml;r&uuml;lm&eacute;nyek k&ouml;z&ouml;tt keletkezett (had&iacute;szok). Egy Al&iacute;nak tulajdon&iacute;tott mond&aacute;s szerint csak az &eacute;rtelmezheti a Kor&aacute;nt, aki tudja, mi abban az &bdquo;elt&ouml;rl&#337;&rdquo; [<em>n&aacute;szih<\/em>] &eacute;s az &bdquo;elt&ouml;r&ouml;lt&rdquo; [<em>mansz&uacute;kh<\/em>], de a <a href=\"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/lexikon\/muszlim\/\" target=\"_self\" title=\"Arabul &bdquo;aki al&aacute;veti mag&aacute;t&rdquo; (Allah akarat&aacute;nak), &bdquo;aki megb&eacute;k&eacute;l&rdquo; (Allah akarat&aacute;val) [n&#337;n. muszlima, t.sz. muszlim&uacute;n] &ndash; Az iszl&aacute;m h&iacute;veinek leggyakoribb &ouml;nmegnevez&eacute;se. Az aszlama = megb&eacute;k&eacute;lni, beh&oacute;dolni, &ouml;nmag&aacute;t al&aacute;vetni ig&eacute;b&#337;l. A &bdquo;muszlim&rdquo; magyarul is k&ouml;nnyen kiejthet&#337; &eacute;s elterjedt sz&oacute;. A &bdquo;muzulm&aacute;n&rdquo; v&aacute;ltozat &ndash; a t&ouml;r&ouml;k m&uuml;sz&uuml;lm&eacute;n nyom&aacute;n &ndash; elfogadhat&oacute;, a n&eacute;metes &bdquo;mozlim&rdquo; az akad&eacute;miai aj&aacute;nl&aacute;s ellen&eacute;re sincs&hellip;\" class=\"encyclopedia\">muszlim<\/a> hit- &eacute;s jogtud&oacute;soknak nyilv&aacute;n sosem volt k&ouml;nny&#369; dolguk, hiszen a fel&uuml;l&iacute;r&aacute;sok sz&aacute;ma a k&uuml;l&ouml;nb&ouml;z&#337; v&eacute;lem&eacute;nyek szerint 5 &eacute;s 500 k&ouml;z&ouml;tt ingadozik, teh&aacute;t az sem mindenki sz&aacute;m&aacute;ra egy&eacute;rtelm&#369;, hogy k&ouml;z&uuml;l&uuml;k h&aacute;ny l&eacute;nyeges tartalmi szempontb&oacute;l.<\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"<p>Arabul \u201eelt\u00f6rl\u00e9s\u201d vagy \u201efel\u00fcl\u00edr\u00e1s\u201d \u2013 A Kor\u00e1n saj\u00e1tos jelens\u00e9ge, illetve a muszlim \u00edr\u00e1smagyar\u00e1zat [tafsz\u00edr] fontos elve a \u201efel\u00fcl\u00edr\u00e1s\u201d vagy \u201e\u00e9rv\u00e9nytelen\u00edt\u00e9s\u201d (\u00fan. abrog\u00e1ci\u00f3). Mohamedet a kort\u00e1rsak azzal v\u00e1dolt\u00e1k, hogy id\u0151nk\u00e9nt m\u00e1st mond, mint amit kor\u00e1bban, de v\u00e1lasza szerint, mivel Allahn\u00e1l van a kijelent\u00e9sek forr\u00e1sa [umm al-kit\u00e1b], neki hatalm\u00e1ban \u00e1ll egy kor\u00e1bbi kijelent\u00e9s elt\u00f6rl\u00e9se, elfeledtet\u00e9se, meger\u0151s\u00edt\u00e9se, vagy &#8230;<\/p>\n","protected":false},"author":2,"featured_media":0,"template":"","encyclopedia-tag":[],"class_list":["post-11342","encyclopedia","type-encyclopedia","status-publish","hentry"],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/wp-json\/wp\/v2\/encyclopedia\/11342","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/wp-json\/wp\/v2\/encyclopedia"}],"about":[{"href":"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/wp-json\/wp\/v2\/types\/encyclopedia"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/wp-json\/wp\/v2\/users\/2"}],"version-history":[{"count":7,"href":"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/wp-json\/wp\/v2\/encyclopedia\/11342\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":12143,"href":"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/wp-json\/wp\/v2\/encyclopedia\/11342\/revisions\/12143"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=11342"}],"wp:term":[{"taxonomy":"encyclopedia-tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/wp-json\/wp\/v2\/encyclopedia-tag?post=11342"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}