{"id":12095,"date":"2022-08-12T11:30:33","date_gmt":"2022-08-12T09:30:33","guid":{"rendered":"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/?post_type=encyclopedia&#038;p=12095"},"modified":"2022-08-28T13:55:22","modified_gmt":"2022-08-28T11:55:22","slug":"vahhabi","status":"publish","type":"encyclopedia","link":"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/lexikon\/vahhabi\/","title":{"rendered":"vahh\u00e1b\u00ed"},"content":{"rendered":"<p>A <a class=\"encyclopedia\" title=\"Arabul szunn&iacute; &ndash; Az iszl&aacute;m legnagyobb &aacute;ga, amelybe a muszlimok kb. 85%-a tartozik (a m&aacute;sik k&eacute;t &aacute;g a s&iacute;ita &eacute;s az ib&aacute;d&iacute;). A n&eacute;v vsz. &bdquo;a pr&oacute;f&eacute;ta hagyom&aacute;nya&rdquo; [szunnat an-nab&iacute;], illetve &bdquo;a hagyom&aacute;ny n&eacute;pe&rdquo; [ahl asz-szunna] kifejez&eacute;sb&#337;l ered, amely a 7-8. muszlim polg&aacute;rh&aacute;bor&uacute;kt&oacute;l kezdve a s&iacute;it&aacute;kkal, kh&aacute;ridzsit&aacute;kkal &eacute;s m&aacute;sokkal szembeni t&ouml;bbs&eacute;gi identit&aacute;st jel&ouml;lte. Mohamed fi&uacute;&hellip;\" href=\"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/lexikon\/szunnita\/\" target=\"_self\" rel=\"noopener\">szunnita<\/a> <a class=\"encyclopedia\" title=\"Arabul &bdquo;megb&eacute;k&eacute;l&eacute;s&rdquo; Allah akarat&aacute;val vagy &bdquo;&ouml;nal&aacute;vet&eacute;s&rdquo; Allah akarat&aacute;nak &ndash;&nbsp;Az iszl&aacute;m vall&aacute;s &ouml;nmegnevez&eacute;se az aszlama = megb&eacute;k&eacute;lni, beh&oacute;dolni, &ouml;nmag&aacute;t al&aacute;vetni jelent&eacute;s&#369; ig&eacute;b&#337;l. Az iszl&aacute;m az i.sz. 7. sz. j&ouml;tt l&eacute;tre, alap&iacute;t&oacute;ja Mohamed (570-623), az iszl&aacute;m pr&oacute;f&eacute;t&aacute;ja, Allah k&uuml;ld&ouml;tte. Allah az &uuml;zeneteit a hetedik &eacute;gb&#337;l lek&uuml;ldte [nuzul] Dzsibr&iacute;l arkangyallal, hogy ledikt&aacute;lja Mohamednek, aki recit&aacute;lta &eacute;s h&iacute;veivel memoriz&aacute;lta&hellip;\" href=\"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/lexikon\/iszlam\/\" target=\"_self\" rel=\"noopener\">iszl&aacute;m<\/a> egyik 18. sz-i ultrakonzervat&iacute;v reform-mozgalma, ennek h&iacute;ve vagy ilyen lelkis&eacute;g. A mozgalom elnevez&eacute;se a sza&uacute;d-ar&aacute;biai jogtud&oacute;s &eacute;s aktivista, Muhammad ibn <a href=\"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/lexikon\/abd\/\" target=\"_self\" title=\"Arabul &bdquo;(rab)szolga&rdquo; &ndash; Arab nevekben fordul el&#337; gyakran, pl. Abdallah = &bdquo;Allah szolg&aacute;ja&rdquo;, Abd al-Masz&iacute;h = &bdquo;Krisztus szolg&aacute;ja&rdquo; stb. V&ouml;. ib&aacute;da, ib&aacute;d&iacute;\" class=\"encyclopedia\">Abd<\/a> al-Vahh&aacute;b at-Tam&iacute;mi (1703-1792) nev&eacute;b&#337;l ered. Az &uacute;n. &bdquo;vahh&aacute;bizmus&rdquo; [<em>al-vahh&aacute;b&iacute;jja<\/em>] nem vall&aacute;sjogi vagy hittani iskola, ink&aacute;bb lelkis&eacute;gi ir&aacute;nyzat. H&iacute;vei &ouml;nmagukat szunnit&aacute;nak tartj&aacute;k, illetve szalaf&iacute;nak nevezik, elutas&iacute;tva a kritikusokt&oacute;l kapott &bdquo;vahh&aacute;b&iacute;&rdquo; megjel&ouml;l&eacute;st. M&aacute;s szalaf&iacute;k azonban &eacute;ppen a sza&uacute;d-ar&aacute;biai vahh&aacute;b&iacute;k sz&eacute;ls&#337;s&eacute;geit&#337;l igyekeznek magukat &eacute;s a szalafizmust elhat&aacute;rolni (pl. a n&#337;k helyzete, a s&iacute;rok &eacute;s szent&eacute;lyek rombol&aacute;sa, a nyilv&aacute;nos kiv&eacute;gz&eacute;sek, saj&aacute;t <a href=\"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/lexikon\/koran\/\" target=\"_self\" title=\"Arabul &bdquo;recit&aacute;lni, felolvasni, szavalni val&oacute;&rdquo; sz&ouml;veg [al-Qur'&aacute;n] &ndash; Az iszl&aacute;m szent&iacute;r&aacute;s&aacute;nak neve, c&iacute;me (Q 43:3 56:77 85:21 stb.), amit gyakran a &bdquo;nemes&rdquo; vagy &bdquo;kegyes&rdquo; jelz&#337;vel eg&eacute;sz&iacute;tenek ki [pl. al-Qur'&aacute;n al-Kar&iacute;m = a Kegyes Kor&aacute;n]. A Kor&aacute;n mint szent&iacute;r&aacute;s Allah &uuml;zenete, kinyilv&aacute;n&iacute;tott akarata. Mivel Allah &ouml;r&ouml;k, a szava is &ouml;r&ouml;k, &iacute;gy maga a Kor&aacute;n is &bdquo;teremtetlen&rdquo;&hellip;\" class=\"encyclopedia\">Kor&aacute;n<\/a>-kiad&aacute;suk, komment&aacute;rjuk &eacute;s lelkis&eacute;g&uuml;k agressz&iacute;v terjeszt&eacute;se miatt).<\/p>\n<p><a href=\"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/lexikon\/abd\/\" target=\"_self\" title=\"Arabul &bdquo;(rab)szolga&rdquo; &ndash; Arab nevekben fordul el&#337; gyakran, pl. Abdallah = &bdquo;Allah szolg&aacute;ja&rdquo;, Abd al-Masz&iacute;h = &bdquo;Krisztus szolg&aacute;ja&rdquo; stb. V&ouml;. ib&aacute;da, ib&aacute;d&iacute;\" class=\"encyclopedia\">Abd<\/a> al-Vahh&aacute;bra nagy hat&aacute;s gyakorolt a 13-14. sz-i <a href=\"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/lexikon\/hanbali-habalita\/\" target=\"_self\" title=\"Szunnita vall&aacute;sjogi iskola, m&aacute;s n&eacute;ven &bdquo;hanbalita&rdquo;. A hanbal&iacute; madzhab alap&iacute;t&oacute;ja Ahmad Ibn Hanbal volt (megh. 855). Iskol&aacute;j&aacute;nak jellegzetess&eacute;ge a radik&aacute;lis konzervativizmus, a teol&oacute;giai hangs&uacute;ly, a Kor&aacute;n &eacute;s a szunna kiz&aacute;r&oacute;lagoss&aacute;ga, a j&oacute;zan &eacute;szre alapoz&oacute; &eacute;rvel&eacute;s [raj] elvet&eacute;se, a dedukt&iacute;v anal&oacute;gia [qij&aacute;sz] &eacute;s az &ouml;n&aacute;ll&oacute; jogi v&eacute;lem&eacute;nyalkot&aacute;s [idzstih&aacute;d] korl&aacute;toz&aacute;sa, a konszenzus [idzsm&aacute;] ir&aacute;nti &eacute;rdektelens&eacute;g, illetve az&hellip;\" class=\"encyclopedia\">hanbal&iacute;<\/a> tud&oacute;s, Ibn Tajm&iacute;jja, aki az &bdquo;er&eacute;nyes &#337;s&ouml;k&rdquo; [<em>asz-szalaf asz-sz&aacute;lih&iacute;n<\/em>] kor&aacute;nak, az els&#337; h&aacute;rom <a href=\"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/lexikon\/muszlim\/\" target=\"_self\" title=\"Arabul &bdquo;aki al&aacute;veti mag&aacute;t&rdquo; (Allah akarat&aacute;nak), &bdquo;aki megb&eacute;k&eacute;l&rdquo; (Allah akarat&aacute;val) [n&#337;n. muszlima, t.sz. muszlim&uacute;n] &ndash; Az iszl&aacute;m h&iacute;veinek leggyakoribb &ouml;nmegnevez&eacute;se. Az aszlama = megb&eacute;k&eacute;lni, beh&oacute;dolni, &ouml;nmag&aacute;t al&aacute;vetni ig&eacute;b&#337;l. A &bdquo;muszlim&rdquo; magyarul is k&ouml;nnyen kiejthet&#337; &eacute;s elterjedt sz&oacute;. A &bdquo;muzulm&aacute;n&rdquo; v&aacute;ltozat &ndash; a t&ouml;r&ouml;k m&uuml;sz&uuml;lm&eacute;n nyom&aacute;n &ndash; elfogadhat&oacute;, a n&eacute;metes &bdquo;mozlim&rdquo; az akad&eacute;miai aj&aacute;nl&aacute;s ellen&eacute;re sincs&hellip;\" class=\"encyclopedia\">muszlim<\/a> nemzed&eacute;k tiszta iszl&aacute;mj&aacute;hoz val&oacute; visszat&eacute;r&eacute;st s&uuml;rgette (ld. <a href=\"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/lexikon\/szalafi\/\" target=\"_self\" title=\"A szunnita iszl&aacute;m egyik 19. sz-i konzervat&iacute;v reformmozgalma [asz-szalaf&iacute;jja], annak h&iacute;ve vagy olyan lelkis&eacute;g&#369;, saj&aacute;ts&aacute;g&uacute;.. A mozgalom neve az arab asz-szalaf asz-sz&aacute;lih&iacute;n = az er&eacute;nyes\/kegyes el&#337;d&ouml;k\/&#337;s&ouml;k kifejez&eacute;sb&#337;l ered. A mozgalom az iszl&aacute;m reformj&aacute;nak lehet&#337;s&eacute;g&eacute;t abban l&aacute;tja, hogy vissza kell t&eacute;rni az els&#337; h&aacute;rom nemzed&eacute;k iszl&aacute;mj&aacute;hoz, konkr&eacute;tan Mohamed &eacute;s &bdquo;t&aacute;rsai&rdquo; [szahaba], az &#337;ket &bdquo;k&ouml;vet&#337;k [t&aacute;bi&uacute;n], &eacute;s&hellip;\" class=\"encyclopedia\">szalaf&iacute;<\/a> mozgalom). <a href=\"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/lexikon\/abd\/\" target=\"_self\" title=\"Arabul &bdquo;(rab)szolga&rdquo; &ndash; Arab nevekben fordul el&#337; gyakran, pl. Abdallah = &bdquo;Allah szolg&aacute;ja&rdquo;, Abd al-Masz&iacute;h = &bdquo;Krisztus szolg&aacute;ja&rdquo; stb. V&ouml;. ib&aacute;da, ib&aacute;d&iacute;\" class=\"encyclopedia\">Abd<\/a> al-Vahh&aacute;b ind&iacute;totta el a &bdquo;Muvahhid&uacute;n&rdquo; (&bdquo;egyistenh&iacute;v&#337;&rdquo; v&ouml;. <em><a href=\"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/lexikon\/tauhid\/\" target=\"_self\" title=\"Arabul &bdquo;egyistenhit&rdquo; &ndash; Az iszl&aacute;m abszol&uacute;t monoteizmusa egyr&eacute;szt annak &aacute;ll&iacute;t&aacute;sa, hogy csak egy Isten van, m&aacute;sr&eacute;szt annak &aacute;ll&iacute;t&aacute;sa, hogy Isten egyetlen szem&eacute;ly (Q 112). Ellent&eacute;te a sirk. V&ouml;. tanz&iacute;h, tasb&iacute;h\" class=\"encyclopedia\">tauh&iacute;d<\/a><\/em>) mozgalmat, amely a &bdquo;hagyom&aacute;nyos&rdquo; [<em>athar&iacute;<\/em>] hittant propag&aacute;lta, elvetette a jogi iskol&aacute;k k&ouml;vet&eacute;s&eacute;t [<em><a href=\"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/lexikon\/taqlid-2\/\" target=\"_self\" title=\"Arabul &bdquo;ut&aacute;nz&aacute;s&rdquo; &ndash; Az iszl&aacute;m vall&aacute;sjog [fiqh] vagy egy vall&aacute;sjogi iskola [madzhab] &ndash; r&eacute;gi hagyom&aacute;ny&aacute;nak &ndash; &bdquo;k&ouml;vet&eacute;se&rdquo;. &Aacute;ltal&aacute;nos &eacute;rtelemben minden muszlimnak joga &eacute;s k&ouml;teless&eacute;ge k&ouml;vetni a vall&aacute;sjog el&#337;&iacute;r&aacute;sait, illetve a vall&aacute;sjogi szak&eacute;rt&#337;ket. Ugyanakkor a modern kor kih&iacute;v&aacute;sai miatt pl. a szalaf&iacute; lelkis&eacute;gi mozgalom sz&oacute;haszn&aacute;lat&aacute;ban a fogalom pejorat&iacute;v: &bdquo;ut&aacute;nz&oacute;&rdquo; [muqallid] az, aki a k&ouml;z&eacute;pkori vall&aacute;sjogi d&ouml;nt&eacute;sekhez&hellip;\" class=\"encyclopedia\">taql&iacute;d<\/a><\/em>], kritiz&aacute;lta a sz&uacute;fizmust &eacute;s a s&iacute;itizmust, illetve Ar&aacute;bi&aacute;t igyekezett megtiszt&iacute;tani a pr&oacute;f&eacute;t&aacute;k &eacute;s <a href=\"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/lexikon\/szufi\/\" target=\"_self\" title=\"Arabul &bdquo;gyapj&uacute;ruh&aacute;s&rdquo; &ndash; A szunnita iszl&aacute;m misztikus ir&aacute;nyzat&aacute;nak, az &uacute;n. &bdquo;sz&uacute;fizmusnak&rdquo; [asz-sz&uacute;f&iacute;jja] a neve. A kifejez&eacute;s eredete vitatott, &eacute;pp&uacute;gy utalhat a &bdquo;gyapj&uacute;&rdquo; [sz&uacute;f] ruhaanyagra, amit a korai k&eacute;pvisel&#337;ik viseltek, mint a &bdquo;tisztas&aacute;g&rdquo; [szaf&aacute;] eszm&eacute;j&eacute;re, amit megval&oacute;s&iacute;tani igyekeznek. Nem politikai vagy hittani, ink&aacute;bb lelkis&eacute;gi ir&aacute;nyzat, amely az iszl&aacute;m kezdeteihez ny&uacute;lik vissza, a sz&aacute;zadok alatt t&ouml;bb &ndash;&hellip;\" class=\"encyclopedia\">sz&uacute;f&iacute;<\/a> szentek s&iacute;rjait&oacute;l. N&eacute;zeteit, illetve mentalit&aacute;s&aacute;t a kort&aacute;rs <a href=\"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/lexikon\/szunnita\/\" target=\"_self\" title=\"Arabul szunn&iacute; &ndash; Az iszl&aacute;m legnagyobb &aacute;ga, amelybe a muszlimok kb. 85%-a tartozik (a m&aacute;sik k&eacute;t &aacute;g a s&iacute;ita &eacute;s az ib&aacute;d&iacute;). A n&eacute;v vsz. &bdquo;a pr&oacute;f&eacute;ta hagyom&aacute;nya&rdquo; [szunnat an-nab&iacute;], illetve &bdquo;a hagyom&aacute;ny n&eacute;pe&rdquo; [ahl asz-szunna] kifejez&eacute;sb&#337;l ered, amely a 7-8. muszlim polg&aacute;rh&aacute;bor&uacute;kt&oacute;l kezdve a s&iacute;it&aacute;kkal, kh&aacute;ridzsit&aacute;kkal &eacute;s m&aacute;sokkal szembeni t&ouml;bbs&eacute;gi identit&aacute;st jel&ouml;lte. Mohamed fi&uacute;&hellip;\" class=\"encyclopedia\">szunnita<\/a> tud&oacute;sok t&ouml;bbs&eacute;ge, az apja &eacute;s a fiv&eacute;re, Szulajm&aacute;n is elutas&iacute;totta.<\/p>\n<p><a href=\"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/lexikon\/abd\/\" target=\"_self\" title=\"Arabul &bdquo;(rab)szolga&rdquo; &ndash; Arab nevekben fordul el&#337; gyakran, pl. Abdallah = &bdquo;Allah szolg&aacute;ja&rdquo;, Abd al-Masz&iacute;h = &bdquo;Krisztus szolg&aacute;ja&rdquo; stb. V&ouml;. ib&aacute;da, ib&aacute;d&iacute;\" class=\"encyclopedia\">Abd<\/a> al-Vahh&aacute;b vall&aacute;si-politikai sz&ouml;vets&eacute;get k&ouml;t&ouml;tt Ibn Sza&uacute;d uralkod&oacute;val. A k&eacute;t csal&aacute;d m&aacute;sf&eacute;l &eacute;vsz&aacute;zados egy&uuml;ttm&#369;k&ouml;d&eacute;se r&eacute;v&eacute;n l&eacute;trehozt&aacute;k 1727-ben a Dir&iacute;ja Emir&aacute;tust, 1818-ban a Nadzsd Emir&aacute;tust, v&eacute;g&uuml;l 1932-ben kiki&aacute;ltott&aacute;k a Sza&uacute;d-Ar&aacute;biai Kir&aacute;lys&aacute;got. A k&eacute;t csal&aacute;d paktuma a mi napig &eacute;rv&eacute;nyben van, az abszol&uacute;t monarchia vall&aacute;si vezet&eacute;se <a href=\"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/lexikon\/abd\/\" target=\"_self\" title=\"Arabul &bdquo;(rab)szolga&rdquo; &ndash; Arab nevekben fordul el&#337; gyakran, pl. Abdallah = &bdquo;Allah szolg&aacute;ja&rdquo;, Abd al-Masz&iacute;h = &bdquo;Krisztus szolg&aacute;ja&rdquo; stb. V&ouml;. ib&aacute;da, ib&aacute;d&iacute;\" class=\"encyclopedia\">Abd<\/a> al-Wahh&aacute;b lesz&aacute;rmazottai &ndash; az &lsquo;&Aacute;l as-Sajkh (&bdquo;a sejk h&aacute;za&rdquo;) &ndash; kez&eacute;ben van, &iacute;gy az orsz&aacute;gban a vahh&aacute;b&iacute; spiritualit&aacute;s kiz&aacute;r&oacute;lagos.<\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"<p>A szunnita iszl\u00e1m egyik 18. sz-i ultrakonzervat\u00edv reform-mozgalma, ennek h\u00edve vagy ilyen lelkis\u00e9g. A mozgalom elnevez\u00e9se a sza\u00fad-ar\u00e1biai jogtud\u00f3s \u00e9s aktivista, Muhammad ibn Abd al-Vahh\u00e1b at-Tam\u00edmi (1703-1792) nev\u00e9b\u0151l ered. Az \u00fan. \u201evahh\u00e1bizmus\u201d [al-vahh\u00e1b\u00edjja] nem vall\u00e1sjogi vagy hittani iskola, ink\u00e1bb lelkis\u00e9gi ir\u00e1nyzat. H\u00edvei \u00f6nmagukat szunnit\u00e1nak tartj\u00e1k, illetve szalaf\u00ednak nevezik, elutas\u00edtva a kritikusokt\u00f3l kapott \u201evahh\u00e1b\u00ed\u201d megjel\u00f6l\u00e9st. M\u00e1s &#8230;<\/p>\n","protected":false},"author":2,"featured_media":0,"template":"","encyclopedia-tag":[],"class_list":["post-12095","encyclopedia","type-encyclopedia","status-publish","hentry"],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/wp-json\/wp\/v2\/encyclopedia\/12095","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/wp-json\/wp\/v2\/encyclopedia"}],"about":[{"href":"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/wp-json\/wp\/v2\/types\/encyclopedia"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/wp-json\/wp\/v2\/users\/2"}],"version-history":[{"count":23,"href":"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/wp-json\/wp\/v2\/encyclopedia\/12095\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":12793,"href":"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/wp-json\/wp\/v2\/encyclopedia\/12095\/revisions\/12793"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=12095"}],"wp:term":[{"taxonomy":"encyclopedia-tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/wp-json\/wp\/v2\/encyclopedia-tag?post=12095"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}