{"id":13597,"date":"2022-09-08T14:42:16","date_gmt":"2022-09-08T12:42:16","guid":{"rendered":"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/?post_type=encyclopedia&#038;p=13597"},"modified":"2022-11-03T09:42:05","modified_gmt":"2022-11-03T08:42:05","slug":"ejszakai-utazas","status":"publish","type":"encyclopedia","link":"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/lexikon\/ejszakai-utazas\/","title":{"rendered":"\u00e9jszakai utaz\u00e1s"},"content":{"rendered":"<p>A Kor&aacute;nban a 17. <a href=\"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/lexikon\/szura\/\" target=\"_self\" title=\"Arabul &bdquo;ker&iacute;t&eacute;s&rdquo;, &aacute;tvitt &eacute;rtelemben (kor&aacute;ni) &bdquo;fejezet&rdquo; &ndash; A mai Kor&aacute;n-kiad&aacute;sokban &ouml;sszesen 114 sz&uacute;ra van, amelyekben &ouml;sszesen 6348 &aacute;ja, azaz szakasz vagy &bdquo;vers&rdquo; tal&aacute;lhat&oacute;. A muszlimok a fejezetekre hagyom&aacute;nyosan a c&iacute;m&uuml;kkel utalnak, &uacute;jabban a sorsz&aacute;mukkal is, pl. az Al-Fatiha (&bdquo;A Nyit&aacute;s&rdquo;) az 1. sz&uacute;ra. A sz&uacute;r&aacute;kat a muszlim hittud&oacute;sok konszenzusa alapj&aacute;n Mohamed &eacute;let&eacute;nek mekkai vagy medinai&hellip;\" class=\"encyclopedia\">sz&uacute;ra<\/a> c&iacute;me [<em>Al-<a href=\"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/lexikon\/iszra\/\" target=\"_self\" title=\"Ld. &eacute;jszakai utaz&aacute;s\" class=\"encyclopedia\">Iszr&aacute;<\/a><\/em>], amely utal <a href=\"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/lexikon\/mohamed\/\" target=\"_self\" title=\"Muhammad ibn Abdullah (kb. 570-632). Arab keresked&#337;, majd vall&aacute;si, politikai, katonai vezet&#337;, az iszl&aacute;m pr&oacute;f&eacute;t&aacute;ja. Nev&eacute;nek jelent&eacute;se &bdquo;dics&eacute;retre m&eacute;lt&oacute;&rdquo;. A mai Sza&uacute;d-Ar&aacute;bia ter&uuml;let&eacute;n, Mekk&aacute;ban sz&uuml;letett, egy anyagi szempontb&oacute;l jelent&eacute;ktelen kl&aacute;n tagjak&eacute;nt. &Eacute;desapj&aacute;t (Abdullah, azaz &bdquo;Allah szolg&aacute;ja&rdquo;) m&eacute;g sz&uuml;let&eacute;se el&#337;tt vesztette el, &eacute;desanyj&aacute;t (Amina) hat&eacute;vesen, &iacute;gy anyai nagyb&aacute;tyja, Ab&uacute; T&aacute;lib nevelte. Az iszl&aacute;m pr&oacute;f&eacute;t&aacute;ja kb. 40&hellip;\" class=\"encyclopedia\">Mohamed<\/a>, az <a href=\"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/lexikon\/iszlam\/\" target=\"_self\" title=\"Arabul &bdquo;megb&eacute;k&eacute;l&eacute;s&rdquo; Allah akarat&aacute;val vagy &bdquo;&ouml;nal&aacute;vet&eacute;s&rdquo; Allah akarat&aacute;nak &ndash;&nbsp;Az iszl&aacute;m vall&aacute;s &ouml;nmegnevez&eacute;se az aszlama = megb&eacute;k&eacute;lni, beh&oacute;dolni, &ouml;nmag&aacute;t al&aacute;vetni jelent&eacute;s&#369; ig&eacute;b&#337;l. Az iszl&aacute;m az i.sz. 7. sz. j&ouml;tt l&eacute;tre, alap&iacute;t&oacute;ja Mohamed (570-623), az iszl&aacute;m pr&oacute;f&eacute;t&aacute;ja, Allah k&uuml;ld&ouml;tte. Allah az &uuml;zeneteit a hetedik &eacute;gb&#337;l lek&uuml;ldte [nuzul] Dzsibr&iacute;l arkangyallal, hogy ledikt&aacute;lja Mohamednek, aki recit&aacute;lta &eacute;s h&iacute;veivel memoriz&aacute;lta&hellip;\" class=\"encyclopedia\">iszl&aacute;m<\/a> pr&oacute;f&eacute;t&aacute;j&aacute;nak egy &aacute;lm&aacute;ra vagy l&aacute;tom&aacute;s&aacute;ra [<em>ru<\/em><em>j&aacute;<\/em>], a Jeruzs&aacute;lembe tett &eacute;jszakai utaz&aacute;sra [<em><a href=\"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/lexikon\/iszra\/\" target=\"_self\" title=\"Ld. &eacute;jszakai utaz&aacute;s\" class=\"encyclopedia\">iszr&aacute;<\/a><\/em>], illetve a mennybe val&oacute; felemelked&eacute;s&eacute;re [<em>mir<\/em><em>&aacute;dzs<\/em>]. A Kor&aacute;nban csak 1-2 mondat utal az esem&eacute;nyre (Q 17:1 v&ouml;. 1:60), aminek a hagyom&aacute;ny szerint az a l&eacute;nyege, hogy <a href=\"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/lexikon\/mohamed\/\" target=\"_self\" title=\"Muhammad ibn Abdullah (kb. 570-632). Arab keresked&#337;, majd vall&aacute;si, politikai, katonai vezet&#337;, az iszl&aacute;m pr&oacute;f&eacute;t&aacute;ja. Nev&eacute;nek jelent&eacute;se &bdquo;dics&eacute;retre m&eacute;lt&oacute;&rdquo;. A mai Sza&uacute;d-Ar&aacute;bia ter&uuml;let&eacute;n, Mekk&aacute;ban sz&uuml;letett, egy anyagi szempontb&oacute;l jelent&eacute;ktelen kl&aacute;n tagjak&eacute;nt. &Eacute;desapj&aacute;t (Abdullah, azaz &bdquo;Allah szolg&aacute;ja&rdquo;) m&eacute;g sz&uuml;let&eacute;se el&#337;tt vesztette el, &eacute;desanyj&aacute;t (Amina) hat&eacute;vesen, &iacute;gy anyai nagyb&aacute;tyja, Ab&uacute; T&aacute;lib nevelte. Az iszl&aacute;m pr&oacute;f&eacute;t&aacute;ja kb. 40&hellip;\" class=\"encyclopedia\">Mohamed<\/a> Mekk&aacute;b&oacute;l (&bdquo;a Szent mecsett&#337;l&rdquo;) egy <em>Bur&aacute;q<\/em> nev&#369;, emberarc&uacute; sz&aacute;rnyas &bdquo;lovon&rdquo; &ndash; <a href=\"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/lexikon\/dzsibril\/\" target=\"_self\" title=\"A bibliai G&aacute;briel angyal nev&eacute;nek arab v&aacute;ltozata a Kor&aacute;nban (Q 2:97-98, 66:4); az iszl&aacute;m hagyom&aacute;nyban n&eacute;vv&aacute;ltozata a Dzsibr&aacute;&iacute;l.\" class=\"encyclopedia\">Dzsibr&iacute;l<\/a> arkangyal k&iacute;s&eacute;ret&eacute;ben &ndash; Jeruzs&aacute;lembe vitetett, &bdquo;az igen t&aacute;voli mecsetbe&rdquo; [<em>al-<a href=\"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/lexikon\/maszdzsid\/\" target=\"_self\" title=\"Arabul &bdquo;imahely&rdquo; vagy &bdquo;imah&aacute;z&rdquo; &ndash; Az iszl&aacute;mban istentiszteleti helys&eacute;g neve. A &bdquo;mecset&rdquo; ennek magyar, torzult kiejt&eacute;si v&aacute;ltozata. V&ouml;. dzs&aacute;mi\" class=\"encyclopedia\">maszdzsid<\/a> al-aqsz&aacute;<\/em>]. A n&eacute;pszer&#369;, egyes&iacute;tett v&aacute;ltozat szerint (al-Bukhari 9:608) Jeruzs&aacute;lemben &bdquo;a pr&oacute;f&eacute;t&aacute;k egy csoportja v&aacute;rta &#337;ket &ndash; &Aacute;brah&aacute;m, M&oacute;zes, <a href=\"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/lexikon\/jezus-krisztus\/\" target=\"_self\" title=\"J&eacute;zus Krisztus a kereszt&eacute;ny vall&aacute;s alap&iacute;t&oacute;ja. Az i.sz. 1. sz&aacute;zadban &eacute;lt zsid&oacute; f&eacute;rfi, h&iacute;vei sz&aacute;m&aacute;ra a megj&ouml;vend&ouml;lt, sz&aacute;zadokon &aacute;t v&aacute;rt, &eacute;s elj&ouml;tt &bdquo;messi&aacute;s&rdquo; [h&eacute;ber mas&iacute;ach, g&ouml;r&ouml;g khrisztosz = &bdquo;(olajjal) felkent&rdquo;, azaz felhatalmazott), illetve &bdquo;Isten Fia&rdquo; &eacute;s az &bdquo;Ember Fia&rdquo;, az emberr&eacute; lett Isten. A J&eacute;s&uacute;a az &oacute;kori zsid&oacute;s&aacute;gban elterjedt szem&eacute;lyn&eacute;v volt, jelent&eacute;se kb. &bdquo;JHVH a&hellip;\" class=\"encyclopedia\">J&eacute;zus<\/a> &eacute;s m&aacute;sok &ndash; &eacute;s valamennyien <a href=\"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/lexikon\/mohamed\/\" target=\"_self\" title=\"Muhammad ibn Abdullah (kb. 570-632). Arab keresked&#337;, majd vall&aacute;si, politikai, katonai vezet&#337;, az iszl&aacute;m pr&oacute;f&eacute;t&aacute;ja. Nev&eacute;nek jelent&eacute;se &bdquo;dics&eacute;retre m&eacute;lt&oacute;&rdquo;. A mai Sza&uacute;d-Ar&aacute;bia ter&uuml;let&eacute;n, Mekk&aacute;ban sz&uuml;letett, egy anyagi szempontb&oacute;l jelent&eacute;ktelen kl&aacute;n tagjak&eacute;nt. &Eacute;desapj&aacute;t (Abdullah, azaz &bdquo;Allah szolg&aacute;ja&rdquo;) m&eacute;g sz&uuml;let&eacute;se el&#337;tt vesztette el, &eacute;desanyj&aacute;t (Amina) hat&eacute;vesen, &iacute;gy anyai nagyb&aacute;tyja, Ab&uacute; T&aacute;lib nevelte. Az iszl&aacute;m pr&oacute;f&eacute;t&aacute;ja kb. 40&hellip;\" class=\"encyclopedia\">Mohamed<\/a> vezet&eacute;s&eacute;vel im&aacute;dkoztak a jeruzs&aacute;lemi templomban. Ut&aacute;na <a href=\"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/lexikon\/mohamed\/\" target=\"_self\" title=\"Muhammad ibn Abdullah (kb. 570-632). Arab keresked&#337;, majd vall&aacute;si, politikai, katonai vezet&#337;, az iszl&aacute;m pr&oacute;f&eacute;t&aacute;ja. Nev&eacute;nek jelent&eacute;se &bdquo;dics&eacute;retre m&eacute;lt&oacute;&rdquo;. A mai Sza&uacute;d-Ar&aacute;bia ter&uuml;let&eacute;n, Mekk&aacute;ban sz&uuml;letett, egy anyagi szempontb&oacute;l jelent&eacute;ktelen kl&aacute;n tagjak&eacute;nt. &Eacute;desapj&aacute;t (Abdullah, azaz &bdquo;Allah szolg&aacute;ja&rdquo;) m&eacute;g sz&uuml;let&eacute;se el&#337;tt vesztette el, &eacute;desanyj&aacute;t (Amina) hat&eacute;vesen, &iacute;gy anyai nagyb&aacute;tyja, Ab&uacute; T&aacute;lib nevelte. Az iszl&aacute;m pr&oacute;f&eacute;t&aacute;ja kb. 40&hellip;\" class=\"encyclopedia\">Mohamed<\/a> a mennybe emelkedett, &aacute;thaladt a h&eacute;t &eacute;gen, ism&eacute;t tal&aacute;lkozott a pr&oacute;f&eacute;t&aacute;kkal, de imm&aacute;r mennyei val&oacute;jukban l&aacute;tta &#337;ket, majd a Paradicsomot &eacute;s v&eacute;g&uuml;l Allahot is megl&aacute;tta.<\/p>\n<p><a href=\"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/lexikon\/mohamed\/\" target=\"_self\" title=\"Muhammad ibn Abdullah (kb. 570-632). Arab keresked&#337;, majd vall&aacute;si, politikai, katonai vezet&#337;, az iszl&aacute;m pr&oacute;f&eacute;t&aacute;ja. Nev&eacute;nek jelent&eacute;se &bdquo;dics&eacute;retre m&eacute;lt&oacute;&rdquo;. A mai Sza&uacute;d-Ar&aacute;bia ter&uuml;let&eacute;n, Mekk&aacute;ban sz&uuml;letett, egy anyagi szempontb&oacute;l jelent&eacute;ktelen kl&aacute;n tagjak&eacute;nt. &Eacute;desapj&aacute;t (Abdullah, azaz &bdquo;Allah szolg&aacute;ja&rdquo;) m&eacute;g sz&uuml;let&eacute;se el&#337;tt vesztette el, &eacute;desanyj&aacute;t (Amina) hat&eacute;vesen, &iacute;gy anyai nagyb&aacute;tyja, Ab&uacute; T&aacute;lib nevelte. Az iszl&aacute;m pr&oacute;f&eacute;t&aacute;ja kb. 40&hellip;\" class=\"encyclopedia\">Mohamed<\/a> megkapta a napi &ouml;tven im&aacute;ra vonatkoz&oacute; parancsot (amit lefel&eacute; menet M&oacute;zes tan&aacute;cs&aacute;ra &ouml;tre lealkudott), &eacute;s ezut&aacute;n kapta meg az <a href=\"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/lexikon\/iszlam\/\" target=\"_self\" title=\"Arabul &bdquo;megb&eacute;k&eacute;l&eacute;s&rdquo; Allah akarat&aacute;val vagy &bdquo;&ouml;nal&aacute;vet&eacute;s&rdquo; Allah akarat&aacute;nak &ndash;&nbsp;Az iszl&aacute;m vall&aacute;s &ouml;nmegnevez&eacute;se az aszlama = megb&eacute;k&eacute;lni, beh&oacute;dolni, &ouml;nmag&aacute;t al&aacute;vetni jelent&eacute;s&#369; ig&eacute;b&#337;l. Az iszl&aacute;m az i.sz. 7. sz. j&ouml;tt l&eacute;tre, alap&iacute;t&oacute;ja Mohamed (570-623), az iszl&aacute;m pr&oacute;f&eacute;t&aacute;ja, Allah k&uuml;ld&ouml;tte. Allah az &uuml;zeneteit a hetedik &eacute;gb&#337;l lek&uuml;ldte [nuzul] Dzsibr&iacute;l arkangyallal, hogy ledikt&aacute;lja Mohamednek, aki recit&aacute;lta &eacute;s h&iacute;veivel memoriz&aacute;lta&hellip;\" class=\"encyclopedia\">Iszl&aacute;m<\/a> alapvet&#337; hitt&eacute;tel&eacute;t [<em><a href=\"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/lexikon\/sahada\/\" target=\"_self\" title=\"Arabul &bdquo;tan&uacute;s&iacute;t&aacute;s&rdquo; &ndash; Az iszl&aacute;m alapvet&#337; hitvall&aacute;s&aacute;nak neve, &bdquo;a vall&aacute;s oszlopai&rdquo; [ark&aacute;n ad-d&iacute;n], teh&aacute;t az &bdquo;&Ouml;t Pill&eacute;r&rdquo; k&ouml;z&uuml;l az els&#337;: &bdquo;Tan&uacute;s&iacute;tom, hogy nincs Isten, csak Allah, &eacute;s tan&uacute;s&iacute;tom, hogy Mohamed Allah k&uuml;ld&ouml;tte.&rdquo; [Ashadu an l&aacute; il&aacute;ha illa-ll&aacute;h, wa-ashadu anna Muhammadan rasz&uacute;lu-ll&aacute;h]. A tan&uacute;s&aacute;gt&eacute;tel k&eacute;t r&eacute;sze a Kor&aacute;nban egy&uuml;tt nem olvashat&oacute;, csak k&uuml;l&ouml;n (pl. Q 37:35&hellip;\" class=\"encyclopedia\">sah&aacute;da<\/a><\/em>] azzal a kit&eacute;tellel, hogy az <a href=\"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/lexikon\/allah\/\" target=\"_self\" title=\"Az iszl&aacute;mban Isten szem&eacute;lyneve. Elterjedt n&eacute;zet szerint az All&aacute;h az arab al-il&aacute;h [&bdquo;az Isten&rdquo;] &ouml;sszeolvad&aacute;sa, de k&eacute;ts&eacute;ges, hogy a mekkai szent&eacute;ly 360 istene k&ouml;z&uuml;l az egyik neve &bdquo;azisten&rdquo; lett volna. M&aacute;s n&eacute;zet szerint a sz&iacute;r kereszt&eacute;nyek &aacute;ltal hirdetett All&aacute;h&aacute; (&bdquo;Isten&rdquo;) &aacute;tv&eacute;tele, ami megmagyar&aacute;zn&aacute;, hogy a mekkai istenek k&ouml;z&ouml;tt mi&eacute;rt csak Allahnak volt vil&aacute;gteremt&#337; funkci&oacute;ja: a&hellip;\" class=\"encyclopedia\">Allah<\/a> k&uuml;ld&ouml;tteibe vetett hit r&eacute;sze a k&ouml;z&ouml;tt&uuml;k val&oacute; &bdquo;k&uuml;l&ouml;nbs&eacute;gt&eacute;tel&rdquo; elutas&iacute;t&aacute;sa. Ezt a <a href=\"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/lexikon\/koran\/\" target=\"_self\" title=\"Arabul &bdquo;recit&aacute;lni, felolvasni, szavalni val&oacute;&rdquo; sz&ouml;veg [al-Qur'&aacute;n] &ndash; Az iszl&aacute;m szent&iacute;r&aacute;s&aacute;nak neve, c&iacute;me (Q 43:3 56:77 85:21 stb.), amit gyakran a &bdquo;nemes&rdquo; vagy &bdquo;kegyes&rdquo; jelz&#337;vel eg&eacute;sz&iacute;tenek ki [pl. al-Qur'&aacute;n al-Kar&iacute;m = a Kegyes Kor&aacute;n]. A Kor&aacute;n mint szent&iacute;r&aacute;s Allah &uuml;zenete, kinyilv&aacute;n&iacute;tott akarata. Mivel Allah &ouml;r&ouml;k, a szava is &ouml;r&ouml;k, &iacute;gy maga a Kor&aacute;n is &bdquo;teremtetlen&rdquo;&hellip;\" class=\"encyclopedia\">Kor&aacute;n<\/a> ki is fejti: <a href=\"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/lexikon\/mohamed\/\" target=\"_self\" title=\"Muhammad ibn Abdullah (kb. 570-632). Arab keresked&#337;, majd vall&aacute;si, politikai, katonai vezet&#337;, az iszl&aacute;m pr&oacute;f&eacute;t&aacute;ja. Nev&eacute;nek jelent&eacute;se &bdquo;dics&eacute;retre m&eacute;lt&oacute;&rdquo;. A mai Sza&uacute;d-Ar&aacute;bia ter&uuml;let&eacute;n, Mekk&aacute;ban sz&uuml;letett, egy anyagi szempontb&oacute;l jelent&eacute;ktelen kl&aacute;n tagjak&eacute;nt. &Eacute;desapj&aacute;t (Abdullah, azaz &bdquo;Allah szolg&aacute;ja&rdquo;) m&eacute;g sz&uuml;let&eacute;se el&#337;tt vesztette el, &eacute;desanyj&aacute;t (Amina) hat&eacute;vesen, &iacute;gy anyai nagyb&aacute;tyja, Ab&uacute; T&aacute;lib nevelte. Az iszl&aacute;m pr&oacute;f&eacute;t&aacute;ja kb. 40&hellip;\" class=\"encyclopedia\">Mohamed<\/a> <em>ugyanolyan<\/em> pr&oacute;f&eacute;ta, mint <a href=\"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/lexikon\/jezus-krisztus\/\" target=\"_self\" title=\"J&eacute;zus Krisztus a kereszt&eacute;ny vall&aacute;s alap&iacute;t&oacute;ja. Az i.sz. 1. sz&aacute;zadban &eacute;lt zsid&oacute; f&eacute;rfi, h&iacute;vei sz&aacute;m&aacute;ra a megj&ouml;vend&ouml;lt, sz&aacute;zadokon &aacute;t v&aacute;rt, &eacute;s elj&ouml;tt &bdquo;messi&aacute;s&rdquo; [h&eacute;ber mas&iacute;ach, g&ouml;r&ouml;g khrisztosz = &bdquo;(olajjal) felkent&rdquo;, azaz felhatalmazott), illetve &bdquo;Isten Fia&rdquo; &eacute;s az &bdquo;Ember Fia&rdquo;, az emberr&eacute; lett Isten. A J&eacute;s&uacute;a az &oacute;kori zsid&oacute;s&aacute;gban elterjedt szem&eacute;lyn&eacute;v volt, jelent&eacute;se kb. &bdquo;JHVH a&hellip;\" class=\"encyclopedia\">J&eacute;zus<\/a>, M&oacute;zes &eacute;s a t&ouml;bbi (Q 4:163-165 40:78), l&eacute;nyeg&eacute;ben mind <em>ugyanazt<\/em> az &uuml;zenetet adt&aacute;k &aacute;t (Q 2:136-137), minden m&aacute;s pr&oacute;f&eacute;ta <em>csak abban <\/em>az &eacute;rtelemben pr&oacute;f&eacute;ta, mint <a href=\"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/lexikon\/mohamed\/\" target=\"_self\" title=\"Muhammad ibn Abdullah (kb. 570-632). Arab keresked&#337;, majd vall&aacute;si, politikai, katonai vezet&#337;, az iszl&aacute;m pr&oacute;f&eacute;t&aacute;ja. Nev&eacute;nek jelent&eacute;se &bdquo;dics&eacute;retre m&eacute;lt&oacute;&rdquo;. A mai Sza&uacute;d-Ar&aacute;bia ter&uuml;let&eacute;n, Mekk&aacute;ban sz&uuml;letett, egy anyagi szempontb&oacute;l jelent&eacute;ktelen kl&aacute;n tagjak&eacute;nt. &Eacute;desapj&aacute;t (Abdullah, azaz &bdquo;Allah szolg&aacute;ja&rdquo;) m&eacute;g sz&uuml;let&eacute;se el&#337;tt vesztette el, &eacute;desanyj&aacute;t (Amina) hat&eacute;vesen, &iacute;gy anyai nagyb&aacute;tyja, Ab&uacute; T&aacute;lib nevelte. Az iszl&aacute;m pr&oacute;f&eacute;t&aacute;ja kb. 40&hellip;\" class=\"encyclopedia\">Mohamed<\/a>, &iacute;gy pl. J&eacute;zust sem lehet <em>t&ouml;bbnek<\/em> tekinteni, mint pr&oacute;f&eacute;t&aacute;nak (v&ouml;. Q 3:59 7:35 21:7-8), azaz t&ouml;bbnek, mint ami <a href=\"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/lexikon\/mohamed\/\" target=\"_self\" title=\"Muhammad ibn Abdullah (kb. 570-632). Arab keresked&#337;, majd vall&aacute;si, politikai, katonai vezet&#337;, az iszl&aacute;m pr&oacute;f&eacute;t&aacute;ja. Nev&eacute;nek jelent&eacute;se &bdquo;dics&eacute;retre m&eacute;lt&oacute;&rdquo;. A mai Sza&uacute;d-Ar&aacute;bia ter&uuml;let&eacute;n, Mekk&aacute;ban sz&uuml;letett, egy anyagi szempontb&oacute;l jelent&eacute;ktelen kl&aacute;n tagjak&eacute;nt. &Eacute;desapj&aacute;t (Abdullah, azaz &bdquo;Allah szolg&aacute;ja&rdquo;) m&eacute;g sz&uuml;let&eacute;se el&#337;tt vesztette el, &eacute;desanyj&aacute;t (Amina) hat&eacute;vesen, &iacute;gy anyai nagyb&aacute;tyja, Ab&uacute; T&aacute;lib nevelte. Az iszl&aacute;m pr&oacute;f&eacute;t&aacute;ja kb. 40&hellip;\" class=\"encyclopedia\">Mohamed<\/a>.<\/p>\n<p>Had&iacute;szok szerint, amikor <a href=\"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/lexikon\/mohamed\/\" target=\"_self\" title=\"Muhammad ibn Abdullah (kb. 570-632). Arab keresked&#337;, majd vall&aacute;si, politikai, katonai vezet&#337;, az iszl&aacute;m pr&oacute;f&eacute;t&aacute;ja. Nev&eacute;nek jelent&eacute;se &bdquo;dics&eacute;retre m&eacute;lt&oacute;&rdquo;. A mai Sza&uacute;d-Ar&aacute;bia ter&uuml;let&eacute;n, Mekk&aacute;ban sz&uuml;letett, egy anyagi szempontb&oacute;l jelent&eacute;ktelen kl&aacute;n tagjak&eacute;nt. &Eacute;desapj&aacute;t (Abdullah, azaz &bdquo;Allah szolg&aacute;ja&rdquo;) m&eacute;g sz&uuml;let&eacute;se el&#337;tt vesztette el, &eacute;desanyj&aacute;t (Amina) hat&eacute;vesen, &iacute;gy anyai nagyb&aacute;tyja, Ab&uacute; T&aacute;lib nevelte. Az iszl&aacute;m pr&oacute;f&eacute;t&aacute;ja kb. 40&hellip;\" class=\"encyclopedia\">Mohamed<\/a> m&aacute;snap a k&ouml;vet&#337;inek elmondta, hogy Jeruzs&aacute;lemben j&aacute;rt az &eacute;jjel, egyesek &oacute;vatoss&aacute;gra intett&eacute;k, m&aacute;sok felt&eacute;tel n&eacute;lk&uuml;l hittek neki (<a href=\"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/lexikon\/abu-bakr\/\" target=\"_self\" title=\"Ab&uacute; Bakr, azaz &bdquo;Ab&uacute; Bakr&rdquo; Abdullah ibn Uszm&aacute;n ab&iacute; Quh&aacute;fa&nbsp; (573-634), a szunnita iszl&aacute;mban a Mohamed ut&aacute;ni els&#337; kalifa (632-634). Mekkai qurajsita volt, ruhakeresked&#337;, Mohamed egyik els&#337; k&ouml;vet&#337;je, t&aacute;mogat&oacute;ja, csat&aacute;iban seg&iacute;t&#337;je, illetve l&aacute;nya (&Aacute;isa) r&eacute;v&eacute;n a veje. Tudott &iacute;rni, olvasni, kedvelte a k&ouml;lt&eacute;szetet, nagy eml&eacute;kez&#337;tehets&eacute;ge volt, &eacute;s a hagyom&aacute;ny szerint az iszl&aacute;m el&#337;tt sem volt&hellip;\" class=\"encyclopedia\">Ab&uacute; Bakr<\/a>), ellen&shy;s&eacute;gei pedig &ndash; sz&oacute; szerint v&eacute;ve a l&aacute;tom&aacute;st &ndash; bizony&iacute;tottnak l&aacute;tt&aacute;k, hogy <a href=\"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/lexikon\/mohamed\/\" target=\"_self\" title=\"Muhammad ibn Abdullah (kb. 570-632). Arab keresked&#337;, majd vall&aacute;si, politikai, katonai vezet&#337;, az iszl&aacute;m pr&oacute;f&eacute;t&aacute;ja. Nev&eacute;nek jelent&eacute;se &bdquo;dics&eacute;retre m&eacute;lt&oacute;&rdquo;. A mai Sza&uacute;d-Ar&aacute;bia ter&uuml;let&eacute;n, Mekk&aacute;ban sz&uuml;letett, egy anyagi szempontb&oacute;l jelent&eacute;ktelen kl&aacute;n tagjak&eacute;nt. &Eacute;desapj&aacute;t (Abdullah, azaz &bdquo;Allah szolg&aacute;ja&rdquo;) m&eacute;g sz&uuml;let&eacute;se el&#337;tt vesztette el, &eacute;desanyj&aacute;t (Amina) hat&eacute;vesen, &iacute;gy anyai nagyb&aacute;tyja, Ab&uacute; T&aacute;lib nevelte. Az iszl&aacute;m pr&oacute;f&eacute;t&aacute;ja kb. 40&hellip;\" class=\"encyclopedia\">Mohamed<\/a> csal&oacute; (a jeruzs&aacute;lemi Szent&eacute;lyt i.sz. 70-ben lerombolt&aacute;k).<\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"<p>A Kor\u00e1nban a 17. sz\u00fara c\u00edme [Al-Iszr\u00e1], amely utal Mohamed, az iszl\u00e1m pr\u00f3f\u00e9t\u00e1j\u00e1nak egy \u00e1lm\u00e1ra vagy l\u00e1tom\u00e1s\u00e1ra [ruj\u00e1], a Jeruzs\u00e1lembe tett \u00e9jszakai utaz\u00e1sra [iszr\u00e1], illetve a mennybe val\u00f3 felemelked\u00e9s\u00e9re [mir\u00e1dzs]. A Kor\u00e1nban csak 1-2 mondat utal az esem\u00e9nyre (Q 17:1 v\u00f6. 1:60), aminek a hagyom\u00e1ny szerint az a l\u00e9nyege, hogy Mohamed Mekk\u00e1b\u00f3l (\u201ea Szent mecsett\u0151l\u201d) &#8230;<\/p>\n","protected":false},"author":2,"featured_media":0,"template":"","encyclopedia-tag":[],"class_list":["post-13597","encyclopedia","type-encyclopedia","status-publish","hentry"],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/wp-json\/wp\/v2\/encyclopedia\/13597","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/wp-json\/wp\/v2\/encyclopedia"}],"about":[{"href":"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/wp-json\/wp\/v2\/types\/encyclopedia"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/wp-json\/wp\/v2\/users\/2"}],"version-history":[{"count":3,"href":"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/wp-json\/wp\/v2\/encyclopedia\/13597\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":14868,"href":"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/wp-json\/wp\/v2\/encyclopedia\/13597\/revisions\/14868"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=13597"}],"wp:term":[{"taxonomy":"encyclopedia-tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/wp-json\/wp\/v2\/encyclopedia-tag?post=13597"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}