{"id":15418,"date":"2024-03-06T09:49:55","date_gmt":"2024-03-06T08:49:55","guid":{"rendered":"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/?post_type=encyclopedia&#038;p=15418"},"modified":"2024-03-06T09:49:58","modified_gmt":"2024-03-06T08:49:58","slug":"evangelium","status":"publish","type":"encyclopedia","link":"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/lexikon\/evangelium\/","title":{"rendered":"evang\u00e9lium"},"content":{"rendered":"<p>A g&ouml;r&ouml;g <i>evangelion<\/i> = &bdquo;j&oacute; h&iacute;r&rdquo; sz&oacute;b&oacute;l. A klasszikus g&ouml;r&ouml;gben a sz&oacute; a h&iacute;rn&ouml;knek (a j&oacute; h&iacute;r&eacute;rt) j&aacute;r&oacute; jutalmat, illetve az isteneknek (a j&oacute; h&iacute;r&eacute;rt) bemutatott &aacute;ldozatot jelentette.<span class=\"Apple-converted-space\">&nbsp;<\/span><\/p>\n<p>Az &Uacute;jsz&ouml;vets&eacute;gben a sz&oacute;nak kett&#337;s jelent&eacute;se van. Egyr&eacute;szt az &bdquo;Evang&eacute;lium&rdquo; a j&oacute; h&iacute;r Isten k&ouml;zeled&#337; uralm&aacute;r&oacute;l (ld. Mt 4:17.23), illetve <a href=\"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/lexikon\/jezus-krisztus\/\" target=\"_self\" title=\"J&eacute;zus Krisztus a kereszt&eacute;ny vall&aacute;s alap&iacute;t&oacute;ja. Az i.sz. 1. sz&aacute;zadban &eacute;lt zsid&oacute; f&eacute;rfi, h&iacute;vei sz&aacute;m&aacute;ra a megj&ouml;vend&ouml;lt, sz&aacute;zadokon &aacute;t v&aacute;rt, &eacute;s elj&ouml;tt &bdquo;messi&aacute;s&rdquo; [h&eacute;ber mas&iacute;ach, g&ouml;r&ouml;g khrisztosz = &bdquo;(olajjal) felkent&rdquo;, azaz felhatalmazott), illetve &bdquo;Isten Fia&rdquo; &eacute;s az &bdquo;Ember Fia&rdquo;, az emberr&eacute; lett Isten. A J&eacute;s&uacute;a az &oacute;kori zsid&oacute;s&aacute;gban elterjedt szem&eacute;lyn&eacute;v volt, jelent&eacute;se kb. &bdquo;JHVH a&hellip;\" class=\"encyclopedia\">J&eacute;zus<\/a>, a Krisztus megv&aacute;lt&oacute; m&#369;v&eacute;r&#337;l (ld. 1Kor 15:1-11, Jn 3:16). M&aacute;sr&eacute;szt az &bdquo;evang&eacute;liumok&rdquo; a Krisztus &eacute;let&eacute;r&#337;l, tan&iacute;t&aacute;s&aacute;r&oacute;l, hal&aacute;l&aacute;r&oacute;l &eacute;s felt&aacute;mad&aacute;s&aacute;r&oacute;l sz&oacute;l&oacute; szem-, f&uuml;l- &eacute;s k&eacute;ztan&uacute;k (1Jn 1:1) &iacute;r&aacute;sos besz&aacute;mol&oacute;i, teh&aacute;t saj&aacute;tos bibliai m&#369;faj (M&aacute;t&eacute;, M&aacute;rk, Luk&aacute;cs, J&aacute;nos evang&eacute;liuma).<\/p>\n<p>Az &bdquo;evangeliz&aacute;lni&rdquo; ige [<i>evangelizomai<\/i>] az evang&eacute;lium j&oacute; h&iacute;rk&eacute;nt val&oacute; tov&aacute;bbad&aacute;s&aacute;t, hirdet&eacute;s&eacute;t fejezi ki, az &bdquo;evang&eacute;lista&rdquo; [<i>evangeliszt&eacute;sz<\/i>] pedig maga a hirdet&eacute;st v&eacute;gz&#337; szem&eacute;ly (Ef 4:11, 2Tim 4:5), vagy valamelyik evang&eacute;lium szerz&#337;je (pl. M&aacute;rk).<\/p>\n<p>V&ouml;. <a href=\"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/lexikon\/evangeliumi\/\" target=\"_self\" title=\"Az &uacute;jsz&ouml;vets&eacute;gi evang&eacute;liumokkal (Mt, Mk, Lk, Jn) vagy az Evang&eacute;liummal mint a kereszt&eacute;nys&eacute;g k&ouml;zponti &uuml;zenet&eacute;vel (1Kor 15:1-11, Jn 3:16) kapcsolatos, ilyen jelleg&#369;, illetve ezt hangs&uacute;lyoz&oacute; k&ouml;z&ouml;ss&eacute;g, teol&oacute;gia, lelkis&eacute;g stb. A reform&aacute;ci&oacute; idej&eacute;n keletkezett evang&eacute;likus &eacute;s reform&aacute;tus egyh&aacute;zak saj&aacute;t magukat &eacute;s teol&oacute;gi&aacute;jukat, lelkis&eacute;g&uuml;ket &bdquo;evang&eacute;liuminak&rdquo; (latinul evangelicus-nak) tekintett&eacute;k &ndash;&nbsp;szemben a r&oacute;mai katolicizmussal. A kifejez&eacute;st a 19-20. sz-ban&hellip;\" class=\"encyclopedia\">evang&eacute;liumi<\/a>, <a href=\"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/lexikon\/evangelikal\/\" target=\"_self\" title=\"Az &uacute;n. evangelikalizmushoz tartoz&oacute;, ilyen jelleg&#369;, illetve ilyen k&ouml;z&ouml;ss&eacute;g, teol&oacute;gia, lelkis&eacute;g stb. Az angol Evangelical = &bdquo;evang&eacute;liumi&rdquo; sz&oacute;b&oacute;l.&nbsp;Az &uacute;n. evangelikalizmus vagy evangelik&aacute;l ir&aacute;nyzat angolsz&aacute;sz ter&uuml;leten l&eacute;trej&ouml;tt, soksz&iacute;n&#369; teol&oacute;giai-lelkis&eacute;gi mozgalom, amely &ndash; a teol&oacute;giai-lelkis&eacute;gi &aacute;tfed&eacute;sek ellen&eacute;re &ndash; sem azonos a protestantizmussal vagy a fundamentalizmussal. NEM = evang&eacute;liumi, evang&eacute;likus, protest&aacute;ns&nbsp;\" class=\"encyclopedia\">evangelik&aacute;l<\/a>, <a href=\"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/lexikon\/evangelikus\/\" target=\"_self\" title=\"Az Evang&eacute;likus Egyh&aacute;zhoz tartoz&oacute;, ilyen jelleg&#369;, illetve ilyen k&ouml;z&ouml;ss&eacute;g, teol&oacute;gia, lelkis&eacute;g stb. A latin evangelicus = &bdquo;evang&eacute;liumi&rdquo; kifejez&eacute;sb&#337;l.&nbsp;A reform&aacute;ci&oacute; idej&eacute;n, n&eacute;met ter&uuml;leten keletkezett, luther&aacute;nus teol&oacute;gi&aacute;t vall&oacute; kereszt&eacute;ny felekezet neve (Evang&eacute;likus Egyh&aacute;z). NEM = evang&eacute;liumi, evangelik&aacute;l\" class=\"encyclopedia\">evang&eacute;likus<\/a><\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"<p>A g\u00f6r\u00f6g evangelion = \u201ej\u00f3 h\u00edr\u201d sz\u00f3b\u00f3l. A klasszikus g\u00f6r\u00f6gben a sz\u00f3 a h\u00edrn\u00f6knek (a j\u00f3 h\u00edr\u00e9rt) j\u00e1r\u00f3 jutalmat, illetve az isteneknek (a j\u00f3 h\u00edr\u00e9rt) bemutatott \u00e1ldozatot jelentette.\u00a0 Az \u00dajsz\u00f6vets\u00e9gben a sz\u00f3nak kett\u0151s jelent\u00e9se van. Egyr\u00e9szt az \u201eEvang\u00e9lium\u201d a j\u00f3 h\u00edr Isten k\u00f6zeled\u0151 uralm\u00e1r\u00f3l (ld. Mt 4:17.23), illetve J\u00e9zus, a Krisztus megv\u00e1lt\u00f3 m\u0171v\u00e9r\u0151l (ld. 1Kor &#8230;<\/p>\n","protected":false},"author":2,"featured_media":0,"template":"","encyclopedia-tag":[],"class_list":["post-15418","encyclopedia","type-encyclopedia","status-publish","hentry"],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/wp-json\/wp\/v2\/encyclopedia\/15418","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/wp-json\/wp\/v2\/encyclopedia"}],"about":[{"href":"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/wp-json\/wp\/v2\/types\/encyclopedia"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/wp-json\/wp\/v2\/users\/2"}],"version-history":[{"count":2,"href":"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/wp-json\/wp\/v2\/encyclopedia\/15418\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":15420,"href":"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/wp-json\/wp\/v2\/encyclopedia\/15418\/revisions\/15420"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=15418"}],"wp:term":[{"taxonomy":"encyclopedia-tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/wp-json\/wp\/v2\/encyclopedia-tag?post=15418"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}