{"id":15431,"date":"2024-03-06T09:58:00","date_gmt":"2024-03-06T08:58:00","guid":{"rendered":"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/?post_type=encyclopedia&p=15431"},"modified":"2024-04-14T15:34:09","modified_gmt":"2024-04-14T13:34:09","slug":"reformacio","status":"publish","type":"encyclopedia","link":"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/lexikon\/reformacio\/","title":{"rendered":"reform\u00e1ci\u00f3"},"content":{"rendered":"

A latin reformatio<\/i> = „visszaalakítás” szóból. A 16. sz-i német és svájci „reformátorok” (Zwingli, Luther, Kálvin és mások) által vezetett megújulási mozgalom, amelynek célja a keresztény hittan és hitélet szentírási és óegyházi alapokra való „visszaalakítása” volt – a skolasztikus teológia túlhajtásaival, a latin kánonjog visszaéléseivel és a népi vallásosság torzulásaival szemben. <\/span><\/p>\n

A reformátorok tevékenységének volt előzménye: a közismert problémákkal (kétes sikerű) reform-zsinatok sora foglalkozott, illetve az angliai lollardok és a cseh husziták ún. elő-reformációs mozgalmai előzték meg. Állam és egyház, a vallási és nemzeti érdekek összefonódásai miatt a teológiai reform végül társadalmi földinduláshoz: egyházszakadáshoz és vallásháborúhoz vezetett.<\/p>\n

Az angliai reformáció révén keletkezett az anglikán, a német reformáció során az evangélikus<\/a>, a svájci kálvini reformáció révén a református<\/a> egyház. <\/span>A reformáció radikális irányzatai révén ún. újrakeresztelő (anabaptista) és háromság-tagadó (unitárius) felekezetek is létrejöttek.<\/p>\n

Vö. protestáns<\/a>, evangélikus<\/a>, református<\/a><\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"

A latin reformatio = \u201evisszaalak\u00edt\u00e1s\u201d sz\u00f3b\u00f3l. A 16. sz-i n\u00e9met \u00e9s sv\u00e1jci \u201ereform\u00e1torok\u201d (Zwingli, Luther, K\u00e1lvin \u00e9s m\u00e1sok) \u00e1ltal vezetett meg\u00fajul\u00e1si mozgalom, amelynek c\u00e9lja a kereszt\u00e9ny hittan \u00e9s hit\u00e9let szent\u00edr\u00e1si \u00e9s \u00f3egyh\u00e1zi alapokra val\u00f3 \u201evisszaalak\u00edt\u00e1sa\u201d volt \u2013 a skolasztikus teol\u00f3gia t\u00falhajt\u00e1saival, a latin k\u00e1nonjog vissza\u00e9l\u00e9seivel \u00e9s a n\u00e9pi vall\u00e1soss\u00e1g torzul\u00e1saival szemben.\u00a0 A reform\u00e1torok tev\u00e9kenys\u00e9g\u00e9nek volt …<\/p>\n","protected":false},"author":2,"featured_media":0,"template":"","encyclopedia-tag":[],"class_list":["post-15431","encyclopedia","type-encyclopedia","status-publish","hentry"],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/wp-json\/wp\/v2\/encyclopedia\/15431","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/wp-json\/wp\/v2\/encyclopedia"}],"about":[{"href":"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/wp-json\/wp\/v2\/types\/encyclopedia"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/wp-json\/wp\/v2\/users\/2"}],"version-history":[{"count":2,"href":"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/wp-json\/wp\/v2\/encyclopedia\/15431\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":15713,"href":"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/wp-json\/wp\/v2\/encyclopedia\/15431\/revisions\/15713"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=15431"}],"wp:term":[{"taxonomy":"encyclopedia-tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/wp-json\/wp\/v2\/encyclopedia-tag?post=15431"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}