{"id":15442,"date":"2024-03-06T15:47:54","date_gmt":"2024-03-06T14:47:54","guid":{"rendered":"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/?post_type=encyclopedia&#038;p=15442"},"modified":"2024-03-06T15:48:06","modified_gmt":"2024-03-06T14:48:06","slug":"antitrinitarizmus","status":"publish","type":"encyclopedia","link":"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/lexikon\/antitrinitarizmus\/","title":{"rendered":"antitrinitarizmus"},"content":{"rendered":"<p>A trinit&aacute;stan, a h&aacute;rom szem&eacute;lyben (Atya, Fi&uacute;, <a href=\"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/lexikon\/szentlelek\/\" target=\"_self\" title=\"A h&eacute;ber r&uacute;ach ha-q&oacute;des, g&ouml;r&ouml;g pneuma hagion, illetve a latin spiritus sanctus magyar ford&iacute;t&aacute;sa el&#337;sz&ouml;r &bdquo;Szent L&eacute;lek&rdquo; volt (ld. K&aacute;roli Biblia, ortodox teol&oacute;gia), k&eacute;s&#337;bb a katolikus &eacute;s protest&aacute;ns sz&oacute;haszn&aacute;latban elterjedt az &ouml;sszevont &bdquo;Szentl&eacute;lek&rdquo; alak (v&ouml;. Szent&iacute;r&aacute;s, szentbesz&eacute;d, szentlecke, szentatya stb.), egyes 20. sz-i kisegyh&aacute;zakban pedig a &bdquo;Szent Szellem&rdquo; alak. # A szent szellem a mai&hellip;\" class=\"encyclopedia\">Szentl&eacute;lek<\/a>) l&eacute;tez&#337; Egyetlen Istenr&#337;l sz&oacute;l&oacute; tan&iacute;t&aacute;s tagad&aacute;sa, ld. <a href=\"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/lexikon\/pavlinianizmus\/\" target=\"_self\" title=\"Szamoszatai P&aacute;l, 2. sz-i anti&oacute;khiai p&uuml;sp&ouml;k nev&eacute;b&#337;l. Teol&oacute;giai-krisztol&oacute;giai eretneks&eacute;g, amely szerint Isten egyetlen szem&eacute;ly, &bdquo;Fia&rdquo; a szava vagy b&ouml;lcsess&eacute;ge, &bdquo;Lelke&rdquo; az ereje, Krisztus csak ihletett ember. El&iacute;t&eacute;lte 286-ban az Anti&oacute;khiai &eacute;s 325-ben az I. Egyetemes (Nicaeai\/Nikaiai) Zsinat.\" class=\"encyclopedia\">pavlinianizmus<\/a> <a href=\"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/lexikon\/arianizmus\/\" target=\"_self\" title=\"Areiosz (latinosan Arius) 4. sz-i alexandriai presbiter nev&eacute;b&#337;l. Teo&shy;l&oacute;giai-krisztol&oacute;giai eretneks&eacute;g, amely szerint Isten csak egy szem&eacute;ly, az Atya, a Fi&uacute; csak Isten els&#337;, f&eacute;listeni teremtm&eacute;nye, a Szentl&eacute;lek pedig csak Isten szem&eacute;ly&shy;telen ereje. K&eacute;pvisel&#337;i az &oacute;kori ari&aacute;nusok, ma Jehova tan&uacute;i. El&iacute;t&eacute;lte 325-ben az I. Egyetemes (Nicaeai\/Nikaiai) Zsinat.\" class=\"encyclopedia\">arianizmus<\/a>, <a href=\"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/lexikon\/moralizmus\/\" target=\"_self\" title=\"A lat.&nbsp;modus&nbsp;= &bdquo;m&oacute;d&rdquo; (megjelen&eacute;si m&oacute;d) sz&oacute;b&oacute;l. Teol&oacute;giai eretnek&shy;s&eacute;g, amely szerint Isten csak egy szem&eacute;ly, az Atya, a Fi&uacute; &eacute;s a Szentl&eacute;lek az egyet&shy;len szem&eacute;lynek csak h&aacute;rom egym&aacute;s ut&aacute;ni megjelen&eacute;si form&aacute;ja, nem k&uuml;l&ouml;n sze&shy;m&eacute;&shy;lyek. K&eacute;pvisel&#337;i az &oacute;korban Praxeasz, No&eacute;tosz, Epigonosz, Kleomen&eacute;sz, Sza&shy;belliosz, ma a &bdquo;Jesus Only&rdquo; p&uuml;nk&ouml;sdiek &eacute;s a branhamist&aacute;k. El&iacute;t&eacute;lte t&ouml;bb helyi zsinat, &eacute;s 381-ben&hellip;\" class=\"encyclopedia\">modalizmus<\/a>, <a href=\"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/lexikon\/szervetizmus\/\" target=\"_self\" title=\"Miguel Serveto (Szerv&eacute;t Mih&aacute;ly) 16. sz-i spanyol tan&iacute;t&oacute; nev&eacute;b&#337;l. Teol&oacute;giai-krisztol&oacute;giai eretneks&eacute;g, amely tagadja Isten h&aacute;roms&aacute;g&aacute;t; vallja, hogy J&eacute;zusban Isten lett emberr&eacute;, ez&eacute;rt im&aacute;dand&oacute;, de tagadja, hogy sz&uuml;let&eacute;se el&#337;tt l&eacute;tezett volna. Serveto-t Sv&aacute;jcban, K&aacute;lvin idej&eacute;n kiv&eacute;gezt&eacute;k. Ld. m&eacute;g szocinianizmus, unitarizmus\" class=\"encyclopedia\">szervetizmus<\/a>, <a href=\"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/lexikon\/szocinianizmus\/\" target=\"_self\" title=\"Lelio &eacute;s Fausto Sozzini 16. sz-i olasz tan&iacute;t&oacute;k nev&eacute;b&#337;l. Teol&oacute;&shy;giai-krisztol&oacute;giai eretneks&eacute;g, amely tagadja Isten h&aacute;roms&aacute;g&aacute;t; J&eacute;zus csak ember volt, aki csod&aacute;san sz&uuml;letett, t&ouml;k&eacute;letes &eacute;letet &eacute;lt, Isten Ig&eacute;je volt (akarat&aacute;nak tolm&aacute;csol&oacute;ja), megdics&#337;&uuml;lt &eacute;s im&aacute;dhat&oacute;, de sz&uuml;let&eacute;se el&#337;tt nem l&eacute;tezett. K&eacute;pvisel&#337;i a reform&aacute;ci&oacute; ut&aacute;n olasz &eacute;s lengyel unit&aacute;riusok. Ld. m&eacute;g szervetizmus, unitarizmus\" class=\"encyclopedia\">szocinianizmus<\/a>, <a href=\"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/lexikon\/unitarizmus\/\" target=\"_self\" title=\"A lat.&nbsp;unus = egy sz&oacute;b&oacute;l. Teol&oacute;giai-krisztol&oacute;giai eretneks&eacute;g, amely tagadja Isten h&aacute;rmass&aacute;g&aacute;t, J&eacute;zusban csak k&uuml;l&ouml;n&ouml;sen ihletett embert l&aacute;t, tagadja engesztel&#337; &aacute;ldozat&aacute;t &eacute;s felt&aacute;mad&aacute;s&aacute;t. K&eacute;pvise&shy;l&#337;i: a 16. sz. (D&aacute;vid Ferenc) &oacute;ta erd&eacute;lyi &eacute;s hazai unit&aacute;riusok. Ld. m&eacute;g szocinianizmus, szervetizmus\" class=\"encyclopedia\">unitarizmus<\/a>.<\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"<p>A trinit\u00e1stan, a h\u00e1rom szem\u00e9lyben (Atya, Fi\u00fa, Szentl\u00e9lek) l\u00e9tez\u0151 Egyetlen Istenr\u0151l sz\u00f3l\u00f3 tan\u00edt\u00e1s tagad\u00e1sa, ld. pavlinianizmus arianizmus, modalizmus, szervetizmus, szocinianizmus, unitarizmus.<\/p>\n","protected":false},"author":2,"featured_media":0,"template":"","encyclopedia-tag":[],"class_list":["post-15442","encyclopedia","type-encyclopedia","status-publish","hentry"],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/wp-json\/wp\/v2\/encyclopedia\/15442","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/wp-json\/wp\/v2\/encyclopedia"}],"about":[{"href":"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/wp-json\/wp\/v2\/types\/encyclopedia"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/wp-json\/wp\/v2\/users\/2"}],"version-history":[{"count":1,"href":"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/wp-json\/wp\/v2\/encyclopedia\/15442\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":15443,"href":"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/wp-json\/wp\/v2\/encyclopedia\/15442\/revisions\/15443"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=15442"}],"wp:term":[{"taxonomy":"encyclopedia-tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/wp-json\/wp\/v2\/encyclopedia-tag?post=15442"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}