{"id":3655,"date":"2022-07-06T21:43:06","date_gmt":"2022-07-06T19:43:06","guid":{"rendered":"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/lexikon\/adventizmus\/"},"modified":"2022-11-26T13:48:11","modified_gmt":"2022-11-26T12:48:11","slug":"adventizmus","status":"publish","type":"encyclopedia","link":"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/lexikon\/adventizmus\/","title":{"rendered":"adventizmus"},"content":{"rendered":"

A keresztény hátterű, de az ökumenikus közösségen kívül álló, ún. adventista<\/a> felekezetek teológiai rendszere és lelkiségi sajátsága. A nálunk legismertebb, ún. hetednapi<\/a> adventizmus fő építőelemei a 19. sz-i amerikai restaurációs mozgalom által propagált progresszív biblicizmus<\/a> („jelenvaló igazság<\/a>”), William Miller<\/a> millenarista<\/a> mozgalma (ld. millerizmus<\/a>), Joseph Bates és a hetednapi<\/a> baptizmus („szombat<\/a> igazsága”), Hiram Edson<\/a> látomása („vizsgálati ítélet<\/a>”) és George Storrs<\/a> embertana („lélek halandósága”) – mindezt a restaurációs hátterű Joseph Bates és James White foglalta rendszerbe, amit Ellen Gould White<\/a> prófétanő látomásai, művei hitelesítettek.<\/p>\n

A nálunk legismertebb adventista<\/a> felekezet, a Hetednapi Adventista Egyház<\/a> jelenlegi 28 hitvallási pontja közül az alábbiak térnek el más keresztény felekezetek tanításaitól: (13) az utolsó időkben általános hitehagyás miatt Isten őket hívta el mint a végidők maradék egyházát; (18) a maradék egyház<\/a> ismertető jele a prófétaság, ami Ellen Gould White<\/a> szolgálatában és írásaiban nyilvánult meg; (19-20) a szombatnapi nyugalom ma is kötelező rendelkezés, az Isten iránti hűség próbaköve, míg „a vasárnap ünneplése” (a Krisztus feltámadásának napján tartott istentisztelet) „a Fenevad bélyege” lesz a hitehagyott egyházakon; (24) a vizsgálati ítélet<\/a>: Krisztus 1844 október 22-én lépett be először a mennyei szentek szentjébe, hogy megtisztítsa, azóta az elhunyt hitvalló keresztények életének megítélésével van elfoglalva, hogy melyikük méltó az első feltámadásra; amikor végez, láthatóan visszatér a földre uralkodni.<\/p>\n

Bár a baptista Miller trinitárius volt, sok millerita<\/a> és az összes korai adventista<\/a> vezető háromságtagadó, illetve ariánus volt. Egy 1888-as konferencia után azonban beindult az a folyamat, amelynek eredményeként a háromságtan lassan bekerült a hitoktatásba (1931, 1946) és végül a hitvallásba (1980, 2005).<\/p>\n

További hetednapi<\/a> adventista<\/a> hitéleti és tanbeli sajátságok: vegetariánus vagy vegán étrend; az embernek nincs lelke, ami túlélné a testi halált, nem kerül az alvilágba vagy a mennybe, minden elhunyt öntudatlanul várja a feltámadást; „Mihály<\/a> arkangyal” tkp. Jézus<\/a> Krisztus egyik címe; az eljövendő nagy nyomorúság alatt minden igazi (nem-adventista<\/a>) keresztény csatlakozni fog az advent<\/a> néphez, és mivel a Szentlélek<\/a> ekkor elvétetik a földről, nélküle kell hűnek maradnia az antikrisztusi időkben.<\/p>\n

MEGJEGYZÉS: Az adventizmus keresztény hátterű<\/em> vallási mozgalom volt, amelynek pl. a hetednapos irányzata az utóbbi évtizedekben keresztény felekezetté vált, de eszkatologikus identitása és a vizsgálati ítélet<\/a> tana miatt nem kíván a keresztény egyházak ökumenikus közösségének része lenni.<\/p>\n

\n
\n
<\/pre>\n<\/div>\n
<\/pre>\n<\/div>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"
A kereszt\u00e9ny h\u00e1tter\u0171, de az \u00f6kumenikus k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gen k\u00edv\u00fcl \u00e1ll\u00f3, \u00fan. adventista felekezetek teol\u00f3giai rendszere \u00e9s lelkis\u00e9gi saj\u00e1ts\u00e1ga. A n\u00e1lunk legismertebb, \u00fan. hetednapi adventizmus f\u0151 \u00e9p\u00edt\u0151elemei a 19. sz-i amerikai restaur\u00e1ci\u00f3s mozgalom \u00e1ltal propag\u00e1lt progressz\u00edv biblicizmus (\u201ejelenval\u00f3 igazs\u00e1g\u201d), William Miller millenarista mozgalma (ld. millerizmus), Joseph Bates \u00e9s a hetednapi baptizmus (\u201eszombat igazs\u00e1ga\u201d), Hiram Edson l\u00e1tom\u00e1sa (\u201evizsg\u00e1lati …<\/p>\n","protected":false},"author":2,"featured_media":0,"template":"","encyclopedia-tag":[],"class_list":["post-3655","encyclopedia","type-encyclopedia","status-publish","hentry"],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/wp-json\/wp\/v2\/encyclopedia\/3655","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/wp-json\/wp\/v2\/encyclopedia"}],"about":[{"href":"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/wp-json\/wp\/v2\/types\/encyclopedia"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/wp-json\/wp\/v2\/users\/2"}],"version-history":[{"count":17,"href":"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/wp-json\/wp\/v2\/encyclopedia\/3655\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":14936,"href":"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/wp-json\/wp\/v2\/encyclopedia\/3655\/revisions\/14936"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=3655"}],"wp:term":[{"taxonomy":"encyclopedia-tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/wp-json\/wp\/v2\/encyclopedia-tag?post=3655"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}