{"id":3664,"date":"2022-07-06T21:43:06","date_gmt":"2022-07-06T19:43:06","guid":{"rendered":"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/lexikon\/millennizmus\/"},"modified":"2022-08-09T15:36:21","modified_gmt":"2022-08-09T13:36:21","slug":"millennizmus","status":"publish","type":"encyclopedia","link":"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/lexikon\/millennizmus\/","title":{"rendered":"millennizmus"},"content":{"rendered":"<p>A latin <em><a href=\"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/lexikon\/millennium\/\" target=\"_self\" title=\"A latin mille = &bdquo;ezer&rdquo; &eacute;s annus = &bdquo;&eacute;v&rdquo; sz&oacute;b&oacute;l: &bdquo;&eacute;vezred&rdquo; \/ &bdquo;ezred&eacute;v&rdquo; &ndash; V&ouml;. millennizmus, millenarizmus\" class=\"encyclopedia\">millennium<\/a><\/em> = &bdquo;&eacute;vezred&rdquo; sz&oacute;b&oacute;l &ndash;&nbsp;A bibliai Jelen&eacute;sek k&ouml;nyv&eacute;ben olvashatunk arr&oacute;l, hogy <a href=\"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/lexikon\/jezus-krisztus\/\" target=\"_self\" title=\"J&eacute;zus Krisztus a kereszt&eacute;ny vall&aacute;s alap&iacute;t&oacute;ja. Az i.sz. 1. sz&aacute;zadban &eacute;lt zsid&oacute; f&eacute;rfi, h&iacute;vei sz&aacute;m&aacute;ra a megj&ouml;vend&ouml;lt, sz&aacute;zadokon &aacute;t v&aacute;rt, &eacute;s elj&ouml;tt &bdquo;messi&aacute;s&rdquo; [h&eacute;ber mas&iacute;ach, g&ouml;r&ouml;g khrisztosz = &bdquo;(olajjal) felkent&rdquo;, azaz felhatalmazott), illetve &bdquo;Isten Fia&rdquo; &eacute;s az &bdquo;Ember Fia&rdquo;, az emberr&eacute; lett Isten. A J&eacute;s&uacute;a az &oacute;kori zsid&oacute;s&aacute;gban elterjedt szem&eacute;lyn&eacute;v volt, jelent&eacute;se kb. &bdquo;JHVH a&hellip;\" class=\"encyclopedia\">J&eacute;zus<\/a> Krisztus visszat&eacute;r&eacute;se &eacute;s gy&#337;zelme ut&aacute;n a S&aacute;t&aacute;n &bdquo;ezer &eacute;vre&rdquo; [<em>khilia et&eacute;<\/em>] egy &bdquo;szakad&eacute;kba&rdquo; vettetik, &eacute;s elkezd&#337;dik Krisztus ezer&eacute;ves f&ouml;ldi uralma (Jel 20:2-7). Az &bdquo;ezer &eacute;v&rdquo; sz&oacute; szerinti vagy jelk&eacute;pes &eacute;rtelmez&eacute;s&eacute;t illet&#337;en m&aacute;r az &oacute;kereszt&eacute;ny egyh&aacute;zban is elt&eacute;r&#337; v&eacute;lem&eacute;nyek &eacute;ltek egy&uuml;tt. A kereszt&eacute;ny felekezetek k&ouml;z&ouml;s rem&eacute;nys&eacute;ge Krisztus visszat&eacute;r&eacute;se (<a href=\"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/lexikon\/paruzia\/\" target=\"_self\" title=\"A g&ouml;r&ouml;g paruszia = &bdquo;ottl&eacute;t&rdquo;, &bdquo;jelenl&eacute;t&rdquo; \/ &bdquo;megjelen&eacute;s&rdquo;, &bdquo;meg&eacute;rkez&eacute;s&rdquo; jelent&eacute;s&#369; f&#337;n&eacute;vb&#337;l [a pareimi = &bdquo;ott van&rdquo; \/ &bdquo;megj&ouml;tt&rdquo; jelent&eacute;s&#369; ig&eacute;b&#337;l]. &ndash; A hellenizmus kor&aacute;ban a sz&oacute;t uralkod&oacute; vagy magas rang&uacute; k&eacute;pvisel&#337;je meg&eacute;rkez&eacute;s&eacute;re haszn&aacute;lt&aacute;k. &Aacute;ltal&aacute;nos jelent&eacute;se vonatkozhat b&aacute;rmely ember ottl&eacute;t&eacute;re (Fil 2:12), k&uuml;ls&#337; megjelen&eacute;s&eacute;re (2Kor 10:10) vagy &eacute;rkez&eacute;s&eacute;re (Fil 1:16, 1Kor 16:17, 2Kor 7:6 stb.). A&hellip;\" class=\"encyclopedia\">par&uacute;zia<\/a>), az &bdquo;<a href=\"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/lexikon\/isten-orszaga\/\" target=\"_self\" title=\"A g&ouml;r&ouml;g baszileia tu theu jelent&eacute;se &bdquo;Isten kir&aacute;lys&aacute;ga&rdquo;, a kifejez&eacute;s r&eacute;gies magyar ford&iacute;t&aacute;sa&nbsp; Mk, Lk &eacute;s Jn evang&eacute;lium&aacute;ban &bdquo;orsz&aacute;g&rdquo;. Az egyh&aacute;z v&aacute;radalma szerint (Mt 6:10) Krisztus visszat&eacute;r&eacute;sekor a f&ouml;ld&ouml;n is megval&oacute;sul Isten mennyei, kir&aacute;lyi uralma. V&aacute;ltozata: &bdquo;mennyek orsz&aacute;ga&rdquo; (Mt) &ndash; Ld. kir&aacute;lys&aacute;g, millennium\" class=\"encyclopedia\">Isten orsz&aacute;ga<\/a>&rdquo; vagy a &bdquo;<a href=\"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/lexikon\/mennyek-orszaga\/\" target=\"_self\" title=\"A g&ouml;r&ouml;g baszileia t&oacute;n uran&oacute;n jelent&eacute;se &bdquo;az Egek ~ az &Eacute;g kir&aacute;lys&aacute;ga&rdquo;, a kifejez&eacute;s r&eacute;gies magyar ford&iacute;t&aacute;sa Mt evang&eacute;lium&aacute;ban &bdquo;mennyek orsz&aacute;g&rdquo;. Az egyh&aacute;z v&aacute;radalma szerint (Mt 6:10) Krisztus visszat&eacute;r&eacute;sekor a f&ouml;ld&ouml;n is megval&oacute;sul az Egek ~ az &Eacute;g = Isten mennyi, kir&aacute;lyi uralma. A &bdquo;mennyek orsz&aacute;ga&rdquo; tartalmilag nem azonos sem a menny, sem a mennyorsz&aacute;g&hellip;\" class=\"encyclopedia\">mennyek orsz&aacute;ga<\/a>&rdquo; elj&ouml;vetele (ld. &bdquo;Miaty&aacute;nk&rdquo;). Ennek id&#337;pontja ismeretlen, a spekul&aacute;ci&oacute; pedig tilos &eacute;s &eacute;rtelmetlen (Mt 24:36,42,44, 25:13, Mk 13:33, Lk 12:40, 17:20, ApCsel 1:7, 2Thesz 2:1-2).<\/p>\n<p>A t&eacute;m&aacute;r&oacute;l sz&oacute;l&oacute; sz&eacute;tsz&oacute;rt bibliai szakaszok &eacute;rtelmez&eacute;se &eacute;s egybefoglal&aacute;sa a sz&aacute;zadok sor&aacute;n elt&eacute;r&#337; elk&eacute;pzel&eacute;sekhez vezetett. Az &oacute;egyh&aacute;zban az &uacute;n. <a href=\"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/lexikon\/premillennizmus\/\" target=\"_self\" title=\"A latin pre = &bdquo;el&#337;tt&rdquo; &eacute;s a millennium = &bdquo;&eacute;vezred&rdquo; sz&oacute;b&oacute;l &ndash; Kereszt&eacute;ny eszkatol&oacute;giai &eacute;s hermeneutikai &aacute;ll&aacute;spont, amely szerint Krisztus visszat&eacute;r&eacute;sekor j&ouml;n el az &#337; ezer&eacute;ves kir&aacute;lys&aacute;ga (Jel 20:1-7); ak&aacute;r sz&oacute; szerint ezer &eacute;ven &aacute;t tart, ak&aacute;r hosszabb id&#337;szakon &aacute;t, ut&aacute;na j&ouml;n a v&eacute;gs&#337; &iacute;t&eacute;let. A premillennista hermeneutika a bibliai sz&ouml;vegek sz&oacute; szerinti &eacute;rtelmez&eacute;s&eacute;re &eacute;p&uuml;l.&hellip;\" class=\"encyclopedia\">premillennizmus<\/a> volt &aacute;ltal&aacute;nos (Krisztus visszat&eacute;r&eacute;s&eacute;vel elj&ouml;n a <a href=\"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/lexikon\/kiralysag\/\" target=\"_self\" title=\"A bibliai h&eacute;ber malk&uacute;t \/ maml&aacute;k&aacute;, g&ouml;r&ouml;g baszileia jelent&eacute;se &bdquo;kir&aacute;lys&aacute;g&rdquo;, magyarul r&eacute;giesen &bdquo;orsz&aacute;g&rdquo;. &#336;si izraelita v&aacute;radalom &bdquo;az elj&ouml;vend&#337; vil&aacute;g&rdquo; [ol&aacute;m ha b&aacute;], amit a &bdquo;messi&aacute;s&rdquo; hoz majd el, &eacute;s v&eacute;get vet minden pog&aacute;ny, illetve emberi uralomnak. A messi&aacute;si kor k&ouml;zels&eacute;ge &aacute;llt J&eacute;zus igehirdet&eacute;s&eacute;nek k&ouml;z&eacute;ppontj&aacute;ban is. Szem&eacute;ly&eacute;ben elk&ouml;zel&iacute;tett &bdquo;az Isten \/ az &Eacute;g kir&aacute;lys&aacute;ga&rdquo;, r&eacute;giesen &bdquo;az&hellip;\" class=\"encyclopedia\">kir&aacute;lys&aacute;g<\/a>, ezer &eacute;vre \/ hossz&uacute; id&#337;re), Augustinus r&eacute;v&eacute;n terjedt el az <a href=\"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/lexikon\/amillennizmus\/\" target=\"_self\" title=\"A latin a- foszt&oacute;k&eacute;pz&#337; &eacute;s a millennium = &bdquo;&eacute;vezred&rdquo; sz&oacute;b&oacute;l &ndash; Kereszt&eacute;ny eszkatol&oacute;giai &eacute;s hermeneutikai &aacute;ll&aacute;spont, amely szerint Krisztus ezer&eacute;ves kir&aacute;lys&aacute;ga (Jel 20:1-7) az egyh&aacute;z jelenlegi korszak&aacute;t jelk&eacute;pezi; Krisztus visszat&eacute;r&eacute;sekor &eacute;r v&eacute;get, amit a v&eacute;gs&#337; &iacute;t&eacute;let k&ouml;vet. Az amillenista hermeneutika a bibliai sz&ouml;vegek szellemi-jelk&eacute;pes &eacute;rtelmez&eacute;s&eacute;re &eacute;p&uuml;l. K&eacute;pvisel&#337;je: el&#337;sz&ouml;r Augustinus (354-430), ma f&#337;leg katolikus &eacute;s protest&aacute;ns&hellip;\" class=\"encyclopedia\">amillennizmus<\/a> (a <a href=\"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/lexikon\/kiralysag\/\" target=\"_self\" title=\"A bibliai h&eacute;ber malk&uacute;t \/ maml&aacute;k&aacute;, g&ouml;r&ouml;g baszileia jelent&eacute;se &bdquo;kir&aacute;lys&aacute;g&rdquo;, magyarul r&eacute;giesen &bdquo;orsz&aacute;g&rdquo;. &#336;si izraelita v&aacute;radalom &bdquo;az elj&ouml;vend&#337; vil&aacute;g&rdquo; [ol&aacute;m ha b&aacute;], amit a &bdquo;messi&aacute;s&rdquo; hoz majd el, &eacute;s v&eacute;get vet minden pog&aacute;ny, illetve emberi uralomnak. A messi&aacute;si kor k&ouml;zels&eacute;ge &aacute;llt J&eacute;zus igehirdet&eacute;s&eacute;nek k&ouml;z&eacute;ppontj&aacute;ban is. Szem&eacute;ly&eacute;ben elk&ouml;zel&iacute;tett &bdquo;az Isten \/ az &Eacute;g kir&aacute;lys&aacute;ga&rdquo;, r&eacute;giesen &bdquo;az&hellip;\" class=\"encyclopedia\">kir&aacute;lys&aacute;g<\/a> az egyh&aacute;z jelenlegi korszaka), a <a href=\"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/lexikon\/reformacio\/\" target=\"_self\" title=\"A latin reformatio = &bdquo;visszaalak&iacute;t&aacute;s&rdquo; sz&oacute;b&oacute;l. A 16. sz-i n&eacute;met &eacute;s sv&aacute;jci &bdquo;reform&aacute;torok&rdquo; (Zwingli, Luther, K&aacute;lvin &eacute;s m&aacute;sok) &aacute;ltal vezetett meg&uacute;jul&aacute;si mozgalom, amelynek c&eacute;lja a kereszt&eacute;ny hittan &eacute;s hit&eacute;let szent&iacute;r&aacute;si &eacute;s &oacute;egyh&aacute;zi alapokra val&oacute; &bdquo;visszaalak&iacute;t&aacute;sa&rdquo; volt &ndash; a skolasztikus teol&oacute;gia t&uacute;lhajt&aacute;saival, a latin k&aacute;nonjog vissza&eacute;l&eacute;seivel &eacute;s a n&eacute;pi vall&aacute;soss&aacute;g torzul&aacute;saival szemben.&nbsp; A reform&aacute;torok tev&eacute;kenys&eacute;g&eacute;nek volt&hellip;\" class=\"encyclopedia\">reform&aacute;ci&oacute;<\/a> ut&aacute;n a <a href=\"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/lexikon\/posztmillennizmus\/\" target=\"_self\" title=\"A latin poszt = &bdquo;ut&aacute;n&rdquo; &eacute;s a millennium = &bdquo;&eacute;vezred&rdquo; sz&oacute;b&oacute;l &ndash; Kereszt&eacute;ny eszkatol&oacute;giai &eacute;s hermeneutikai &aacute;ll&aacute;spont, amely szerint Krisztus ezer&eacute;ves kir&aacute;lys&aacute;ga (Jel 20:1-7) az egyh&aacute;z v&eacute;gs&#337; aranykor&aacute;t jelk&eacute;pezi, ami a reform&aacute;ci&oacute; &eacute;s &eacute;bred&eacute;sek hat&aacute;s&aacute;ra a kereszt&eacute;nys&eacute;g elterjed&eacute;s&eacute;vel val&oacute;sul meg; Krisztus visszat&eacute;r&eacute;sekor &eacute;r v&eacute;get, amit a v&eacute;gs&#337; &iacute;t&eacute;let k&ouml;vet. A posztmillennista hermeneutika a bibliai sz&ouml;vegek&hellip;\" class=\"encyclopedia\">posztmillennizmus<\/a> (az egyh&aacute;z terjed&eacute;se a kir&aacute;lys&aacute;gba torkollik, Krisztus csak ez ut&aacute;n j&ouml;n vissza), a 19. sz-ban pedig a <a href=\"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/lexikon\/diszpenzacionalizmus\/\" target=\"_self\" title=\"Az angol dispensation = &bdquo;eloszt&aacute;s&rdquo; \/ &bdquo;rendelkez&eacute;s&rdquo; sz&oacute;b&oacute;l &ndash; Kereszt&eacute;ny eszkatol&oacute;giai &eacute;s hermeneutikai &aacute;ll&aacute;spont Izrael &eacute;s az egyh&aacute;z viszony&aacute;t, Krisztus visszat&eacute;r&eacute;s&eacute;t &eacute;s ezer&eacute;ves kir&aacute;lys&aacute;g&aacute;t illet&#337;en. E szerint Isten elk&uuml;l&ouml;n&iacute;thet&#337; rendelkez&eacute;si korszakokban (diszpenz&aacute;ci&oacute;kban) elt&eacute;r&#337; m&oacute;don viszonyul az emberis&eacute;ghez &eacute;s v&aacute;lasztott n&eacute;p&eacute;hez. Egyes k&eacute;pvisel&#337;i a korszakol&aacute;s r&eacute;szleteit illet&#337;en elt&eacute;rnek, de &aacute;ltal&aacute;ban a k&ouml;vetkez&#337; korszakokat k&uuml;l&ouml;nb&ouml;ztetik meg: az&hellip;\" class=\"encyclopedia\">diszpenzacionalizmus<\/a> (Krisztus k&eacute;t l&eacute;p&eacute;sben j&ouml;n vissza: el&#337;sz&ouml;r a felh&#337;kig, elragadva a h&iacute;v&#337;ket, a h&eacute;t &eacute;ves nagy nyomor&uacute;s&aacute;g v&eacute;g&eacute;n pedig a f&ouml;ldre j&ouml;n vissza &iacute;t&eacute;lni &eacute;s uralkodni ezer &eacute;ven &aacute;t). A <a href=\"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/lexikon\/khiliazmus\/\" target=\"_self\" title=\"A g&ouml;r&ouml;g khilia = &bdquo;ezer&rdquo; sz&oacute;b&oacute;l &ndash;&nbsp;Kereszt&eacute;ny eszkatol&oacute;giai &eacute;s hermeneutikai &aacute;ll&aacute;spont, amely szerint Krisztus ezer&eacute;ves kir&aacute;lys&aacute;ga (Jel 20:2-7) sz&oacute; szerint &bdquo;ezer &eacute;v&rdquo; [khilia et&eacute;] lesz. &ndash; V&ouml;. millennizmus, millenarizmus\" class=\"encyclopedia\">khiliazmus<\/a> vagy millennizmus teol&oacute;giai jelent&#337;s&eacute;ge m&aacute;sodlagos (ld. teol&oacute;giai <a href=\"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/lexikon\/triazs\/\" target=\"_self\" title=\"Az angol triage = &bdquo;(fontoss&aacute;gi) kateg&oacute;ria&rdquo; sz&oacute;b&oacute;l &ndash; A s&uuml;rg&#337;ss&eacute;gi ell&aacute;t&aacute;sb&oacute;l &aacute;tvett teol&oacute;giai alapelv, l&eacute;nyege a hittani meggy&#337;z&#337;d&eacute;sek oszt&aacute;lyoz&aacute;sa elt&eacute;r&#337; jelent&#337;s&eacute;g&uuml;k alapj&aacute;n. Seg&iacute;t tudatos&iacute;tani a teol&oacute;giai (vita)t&eacute;m&aacute;k val&oacute;di jelent&#337;s&eacute;g&eacute;t, &#337;rizni a felekezetek egys&eacute;g&eacute;t befel&eacute; &eacute;s az egyetemes egyh&aacute;z hat&aacute;rait kifel&eacute;, illetve fenntartani a k&ouml;z&ouml;s istentisztelet, szolg&aacute;lat lehet&#337;s&eacute;g&eacute;t. A teol&oacute;giai tri&aacute;zs el&#337;zm&eacute;nye egy elterjedt maxima: &bdquo;L&eacute;nyeges&hellip;\" class=\"encyclopedia\">tri&aacute;zs<\/a>).<\/p>\n<p>Ellent&eacute;te: <a href=\"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/lexikon\/amillennizmus\/\" target=\"_self\" title=\"A latin a- foszt&oacute;k&eacute;pz&#337; &eacute;s a millennium = &bdquo;&eacute;vezred&rdquo; sz&oacute;b&oacute;l &ndash; Kereszt&eacute;ny eszkatol&oacute;giai &eacute;s hermeneutikai &aacute;ll&aacute;spont, amely szerint Krisztus ezer&eacute;ves kir&aacute;lys&aacute;ga (Jel 20:1-7) az egyh&aacute;z jelenlegi korszak&aacute;t jelk&eacute;pezi; Krisztus visszat&eacute;r&eacute;sekor &eacute;r v&eacute;get, amit a v&eacute;gs&#337; &iacute;t&eacute;let k&ouml;vet. Az amillenista hermeneutika a bibliai sz&ouml;vegek szellemi-jelk&eacute;pes &eacute;rtelmez&eacute;s&eacute;re &eacute;p&uuml;l. K&eacute;pvisel&#337;je: el&#337;sz&ouml;r Augustinus (354-430), ma f&#337;leg katolikus &eacute;s protest&aacute;ns&hellip;\" class=\"encyclopedia\">amillennizmus<\/a>. NEM = <a href=\"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/lexikon\/millenarizmus\/\" target=\"_self\" title=\"A latin millenaris = &bdquo;ezred&eacute;vi&rdquo; sz&oacute;b&oacute;l &ndash;&nbsp;A bibliai Jelen&eacute;sek k&ouml;nyve 20. fejezet&eacute;ben olvashatunk J&eacute;zus Krisztus ezer&eacute;ves uralm&aacute;r&oacute;l, aminek latin neve a millennium. Krisztus visszat&eacute;r&eacute;s&eacute;t minden kereszt&eacute;ny felekezet v&aacute;rja, de hogy az ezer &eacute;ves kir&aacute;lys&aacute;g pontosan ezer &eacute;v (khiliazmus) vagy egyszer&#369;en hossz&uacute; id&#337;szak lesz, m&aacute;sodlagos teol&oacute;giai jelent&#337;s&eacute;g&#369; k&eacute;rd&eacute;s (ld. teol&oacute;giai tri&aacute;zs). &ndash; A millennizmus v&aacute;ltozatait meg&hellip;\" class=\"encyclopedia\">millenarizmus<\/a>, <a href=\"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/lexikon\/millerita\/\" target=\"_self\" title=\"A millerita mozgalomhoz tartoz&oacute; felekezet, lelkis&eacute;g, egy&eacute;n, kiadv&aacute;ny stb. &ndash;&nbsp;Ld. millerizmus, adventizmus\" class=\"encyclopedia\">millerita<\/a><\/p>\n<div id=\"mouseposition-extension-element-full-container\" style=\"position: fixed; inset: 0px; pointer-events: none; z-index: 2147483647; font-weight: 400;\">\n<div id=\"mouseposition-extension-element-rect-display\" style=\"display: none; position: absolute; background: rgba(255, 255, 255, 0.7); outline: black solid 1px; font-size: 12px; z-index: 2147483647; justify-content: center; align-items: center; user-select: none; cursor: default; color: #000000; font-family: 'Helvetica Neue', Helvetica, Arial, sans-serif; width: 0px; height: 0px;\">\n<pre style=\"flex: 1 1 0%; text-align: center; background-color: rgba(255, 255, 255, 0.7); color: #000000; min-width: 42px; min-height: 12px; transition: all 1s ease 0s;\"><\/pre>\n<\/div>\n<pre id=\"mouseposition-extension-element-coordinate-display\" style=\"position: absolute; display: none; background: #ffffff; font-size: 12px; line-height: 14px; border-radius: 3px; border-width: 1px; border-color: #222222 black #333333; border-style: solid; padding: 3px; z-index: 2147483647; color: #222222; user-select: none; cursor: default; font-family: 'Helvetica Neue', Helvetica, Arial, sans-serif;\"><\/pre>\n<\/div>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"<p>A latin millennium = \u201e\u00e9vezred\u201d sz\u00f3b\u00f3l \u2013\u00a0A bibliai Jelen\u00e9sek k\u00f6nyv\u00e9ben olvashatunk arr\u00f3l, hogy J\u00e9zus Krisztus visszat\u00e9r\u00e9se \u00e9s gy\u0151zelme ut\u00e1n a S\u00e1t\u00e1n \u201eezer \u00e9vre\u201d [khilia et\u00e9] egy \u201eszakad\u00e9kba\u201d vettetik, \u00e9s elkezd\u0151dik Krisztus ezer\u00e9ves f\u00f6ldi uralma (Jel 20:2-7). Az \u201eezer \u00e9v\u201d sz\u00f3 szerinti vagy jelk\u00e9pes \u00e9rtelmez\u00e9s\u00e9t illet\u0151en m\u00e1r az \u00f3kereszt\u00e9ny egyh\u00e1zban is elt\u00e9r\u0151 v\u00e9lem\u00e9nyek \u00e9ltek egy\u00fctt. A &#8230;<\/p>\n","protected":false},"author":2,"featured_media":0,"template":"","encyclopedia-tag":[],"class_list":["post-3664","encyclopedia","type-encyclopedia","status-publish","hentry"],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/wp-json\/wp\/v2\/encyclopedia\/3664","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/wp-json\/wp\/v2\/encyclopedia"}],"about":[{"href":"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/wp-json\/wp\/v2\/types\/encyclopedia"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/wp-json\/wp\/v2\/users\/2"}],"version-history":[{"count":7,"href":"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/wp-json\/wp\/v2\/encyclopedia\/3664\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":11886,"href":"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/wp-json\/wp\/v2\/encyclopedia\/3664\/revisions\/11886"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=3664"}],"wp:term":[{"taxonomy":"encyclopedia-tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/wp-json\/wp\/v2\/encyclopedia-tag?post=3664"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}