{"id":3667,"date":"2022-07-06T21:43:06","date_gmt":"2022-07-06T19:43:06","guid":{"rendered":"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/lexikon\/paruzia\/"},"modified":"2024-04-22T10:53:54","modified_gmt":"2024-04-22T08:53:54","slug":"paruzia","status":"publish","type":"encyclopedia","link":"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/lexikon\/paruzia\/","title":{"rendered":"par\u00fazia"},"content":{"rendered":"<p>A g&ouml;r&ouml;g <em>paruszia<\/em> = &bdquo;ottl&eacute;t&rdquo;, &bdquo;jelenl&eacute;t&rdquo; \/ &bdquo;megjelen&eacute;s&rdquo;, &bdquo;meg&eacute;rkez&eacute;s&rdquo; jelent&eacute;s&#369; f&#337;n&eacute;vb&#337;l [a <em>pareimi<\/em> = &bdquo;ott van&rdquo; \/ &bdquo;megj&ouml;tt&rdquo; jelent&eacute;s&#369; ig&eacute;b&#337;l]. &ndash; A hellenizmus kor&aacute;ban a sz&oacute;t uralkod&oacute; vagy magas rang&uacute; k&eacute;pvisel&#337;je meg&eacute;rkez&eacute;s&eacute;re haszn&aacute;lt&aacute;k. &Aacute;ltal&aacute;nos jelent&eacute;se vonatkozhat b&aacute;rmely ember ottl&eacute;t&eacute;re (Fil 2:12), k&uuml;ls&#337; megjelen&eacute;s&eacute;re (2Kor 10:10) vagy &eacute;rkez&eacute;s&eacute;re (Fil 1:16, 1Kor 16:17, 2Kor 7:6 stb.).<\/p>\n<p>A kereszt&eacute;ny <a href=\"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/lexikon\/eszkatologia\/\" target=\"_self\" title=\"A g&ouml;r&ouml;g eszkhatosz = &bdquo;utols&oacute;&rdquo; \/ &bdquo;v&eacute;gs&#337;&rdquo; sz&oacute;b&oacute;l &ndash; A kereszt&eacute;ny teol&oacute;gia egyik &aacute;ga, amely az utols&oacute; id&#337;kr&#337;l (nagy nyomor&uacute;s&aacute;g, par&uacute;zia, ezer&eacute;ves kir&aacute;lys&aacute;g) &eacute;s a v&eacute;gs&#337; dolgokr&oacute;l (hal&aacute;l ut&aacute;ni l&eacute;t, felt&aacute;mad&aacute;s, &iacute;t&eacute;let, elj&ouml;vend&#337; vil&aacute;g) sz&oacute;l&oacute; bibliai sz&ouml;vegeket kutatja &eacute;s ezek tan&iacute;t&aacute;s&aacute;t igyekszik &ouml;sszefoglalni. Az egyes t&eacute;mak&ouml;r&ouml;ket illet&#337;en l&eacute;tezik alapvet&#337;, k&ouml;z&ouml;s kereszt&eacute;ny meggy&#337;z&#337;d&eacute;s, a r&eacute;szleteket illet&#337;en&hellip;\" class=\"encyclopedia\">eszkatol&oacute;gia<\/a> szakkifejez&eacute;sek&eacute;nt vonatkozhat Krisztus els&#337; megjelen&eacute;s&eacute;re (pl. 2Pt 1:16-18), t&ouml;bbnyire azonban a m&aacute;sodik, hatalomban val&oacute; &bdquo;meg&eacute;rkez&eacute;s&eacute;re&rdquo; (pl. Mt 24:3,27,37,39 1Thessz 4:15, 2Thessz 2:8, 2Pt 3:4,12, Jak 5:7) vagy l&aacute;that&oacute; &bdquo;megnyilv&aacute;nul&aacute;s&aacute;ra&rdquo; vagy &bdquo;megjelen&eacute;s&eacute;re&rdquo; [<em>epif&aacute;nia<\/em>] (1Tim 6:14, 2Tim 4:1,8, Tit 2:13), amelyek felcser&eacute;lhet&#337; fogalmak (ld. 1Jn 2:28), illetve az antikrisztus megjelen&eacute;s&eacute;re is (2Thessz 2:8).<\/p>\n<p>V&ouml;. <a href=\"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/lexikon\/advent\/\" target=\"_self\" title=\"A latin adventus = &bdquo;elj&ouml;vetel&rdquo; sz&oacute;b&oacute;l &ndash; A kereszt&eacute;ny egyh&aacute;zak napt&aacute;ri &eacute;v&eacute;ben a kar&aacute;csony el&#337;tti t&ouml;bbhetes &ndash; r&eacute;gebben b&ouml;jt&ouml;s &ndash; id&#337;szak neve. Jelent&#337;s&eacute;ge a messi&aacute;sv&aacute;r&aacute;s &eacute;vsz&aacute;zadainak szimbolikus &uacute;jra&eacute;l&eacute;se, lelki el&#337;k&eacute;sz&uuml;let az inkarn&aacute;ci&oacute; &uuml;nnepl&eacute;s&eacute;re (ti. hogy Isten emberr&eacute; lett a Messi&aacute;sban). A kifejez&eacute;s utalhat Krisztus m&aacute;sodik elj&ouml;vetel&eacute;re, azaz m&aacute;sodik adventj&eacute;re is. V&ouml;. kar&aacute;csony, par&uacute;zia, millennium, millerita,&hellip;\" class=\"encyclopedia\">advent<\/a>, <a href=\"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/lexikon\/millennizmus\/\" target=\"_self\" title=\"A latin millennium = &bdquo;&eacute;vezred&rdquo; sz&oacute;b&oacute;l &ndash;&nbsp;A bibliai Jelen&eacute;sek k&ouml;nyv&eacute;ben olvashatunk arr&oacute;l, hogy J&eacute;zus Krisztus visszat&eacute;r&eacute;se &eacute;s gy&#337;zelme ut&aacute;n a S&aacute;t&aacute;n &bdquo;ezer &eacute;vre&rdquo; [khilia et&eacute;] egy &bdquo;szakad&eacute;kba&rdquo; vettetik, &eacute;s elkezd&#337;dik Krisztus ezer&eacute;ves f&ouml;ldi uralma (Jel 20:2-7). Az &bdquo;ezer &eacute;v&rdquo; sz&oacute; szerinti vagy jelk&eacute;pes &eacute;rtelmez&eacute;s&eacute;t illet&#337;en m&aacute;r az &oacute;kereszt&eacute;ny egyh&aacute;zban is elt&eacute;r&#337; v&eacute;lem&eacute;nyek &eacute;ltek egy&uuml;tt. A&hellip;\" class=\"encyclopedia\">millennizmus<\/a>, <a href=\"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/lexikon\/jelenvalo-igazsag\/\" target=\"_self\" title=\"Az &Uacute;jsz&ouml;vets&eacute;gben a 2Pt 1:12 v&eacute;g&eacute;n olvashat&oacute; kifejez&eacute;s [en t&eacute; parusz&eacute; al&eacute;theia] r&eacute;gi angol &eacute;s magyar ford&iacute;t&aacute;sokban mint &bdquo;presenth truth&rdquo; (KJV) vagy &bdquo;jelenval&oacute; igazs&aacute;g&rdquo; (KB 1908) olvashat&oacute;. A g&ouml;r&ouml;g par&uacute;sz&eacute; jelent&eacute;se itt ugyan egyszer&#369;en &bdquo;a meglev&#337;&rdquo; igazs&aacute;g, de egyes 19. sz-i amerikai mozgalmak &eacute;rtelmez&eacute;s&eacute;ben &bdquo;az aktu&aacute;lis&rdquo; igazs&aacute;g lett: egyik felismer&eacute;sr&#337;l a m&aacute;sikra jut&oacute; &bdquo;halad&oacute; meg&eacute;rt&eacute;s&rdquo;,&hellip;\" class=\"encyclopedia\">jelenval&oacute; igazs&aacute;g<\/a><\/p>\n<p># <a href=\"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/lexikon\/charles-taze-russell\/\" target=\"_self\" title=\"Charles Taze Russell (1852-1916), amerikai vall&aacute;si tan&iacute;t&oacute; &eacute;s k&ouml;nyvkiad&oacute;, a Jehova Tan&uacute; n&eacute;ven ismert vall&aacute;si szervezet el&#337;dj&eacute;nek alap&iacute;t&oacute;ja. Csal&aacute;dja presbiteri&aacute;nus volt, de &#337; m&aacute;r fiatalon elutas&iacute;totta pl. a trinit&aacute;rius istenk&eacute;pet, &eacute;s egy millerita csoporthoz csatlakozott (Second Adventists). Egyszer n&#337;s&uuml;lt, gyermek&uuml;k nem volt, feles&eacute;ge elv&aacute;lt t&#337;le. Ruh&aacute;zati boltjai bev&eacute;tel&eacute;b&#337;l fedezte tan&iacute;t&oacute;i &eacute;s kiad&oacute;i tev&eacute;kenys&eacute;g&eacute;t. Megalap&iacute;totta az&hellip;\" class=\"encyclopedia\">Charles Taze Russell<\/a> 1914-re dat&aacute;lta Krisztus l&aacute;that&oacute; visszat&eacute;r&eacute;s&eacute;t, de mivel ez nem t&ouml;rt&eacute;nt meg, <a href=\"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/lexikon\/jehova-tanui\/\" target=\"_self\" title=\"Az angol Jehovah's Witnesses kifejez&eacute;s ford&iacute;t&aacute;sa &ndash;&nbsp;A 19. sz-i amerikai Charles T. Russell &aacute;ltal vezetett &bdquo;Nemzetk&ouml;zi Bibliakutat&oacute;k&rdquo; (International Bible Students) egyes&uuml;let&eacute;b&#337;l Russell hal&aacute;la ut&aacute;n &ouml;n&aacute;ll&oacute;sult vall&aacute;si szervezet. Egy 1931-es kongresszuson vett&eacute;k fel a &bdquo;Jehova Tan&uacute;i&rdquo; nevet, &ouml;nmagukra alkalmazva az &Eacute;zs 43:10 sz&ouml;veg&eacute;t : &bdquo;Ti vagytok tan&uacute;im, &iacute;gy sz&oacute;l az &Uacute;R [JHVH]...&rdquo; &ndash; K&ouml;zpont: Warwick (New&hellip;\" class=\"encyclopedia\">Jehova Tan&uacute;i<\/a> k&eacute;s&#337;bb azt &aacute;ll&iacute;tott&aacute;k, hogy 1914 &oacute;ta van &bdquo;l&aacute;thatatlanul jelen&rdquo; (v&ouml;. Mt 28:20), &eacute;s a par&uacute;zia sz&oacute; &bdquo;jelenl&eacute;t&rdquo; jelent&eacute;s&eacute;re hivatkoztak, majd &uacute;jabb &eacute;s &uacute;jabb d&aacute;tumokat adtak meg.<\/p>\n<div id=\"mouseposition-extension-element-full-container\" style=\"position: fixed; inset: 0px; pointer-events: none; z-index: 2147483647; font-weight: 400;\">\n<div id=\"mouseposition-extension-element-rect-display\" style=\"display: none; position: absolute; background: rgba(255, 255, 255, 0.7); outline: black solid 1px; font-size: 12px; z-index: 2147483647; justify-content: center; align-items: center; user-select: none; cursor: default; color: #000000; font-family: 'Helvetica Neue', Helvetica, Arial, sans-serif; width: 0px; height: 0px;\">\n<pre style=\"flex: 1 1 0%; text-align: center; background-color: rgba(255, 255, 255, 0.7); color: #000000; min-width: 42px; min-height: 12px; transition: all 1s ease 0s;\"><\/pre>\n<\/div>\n<pre id=\"mouseposition-extension-element-coordinate-display\" style=\"position: absolute; display: none; background: #ffffff; font-size: 12px; line-height: 14px; border-radius: 3px; border-width: 1px; border-color: #222222 black #333333; border-style: solid; padding: 3px; z-index: 2147483647; color: #222222; user-select: none; cursor: default; font-family: 'Helvetica Neue', Helvetica, Arial, sans-serif;\"><\/pre>\n<\/div>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"<p>A g\u00f6r\u00f6g paruszia = \u201eottl\u00e9t\u201d, \u201ejelenl\u00e9t\u201d \/ \u201emegjelen\u00e9s\u201d, \u201emeg\u00e9rkez\u00e9s\u201d jelent\u00e9s\u0171 f\u0151n\u00e9vb\u0151l [a pareimi = \u201eott van\u201d \/ \u201emegj\u00f6tt\u201d jelent\u00e9s\u0171 ig\u00e9b\u0151l]. \u2013 A hellenizmus kor\u00e1ban a sz\u00f3t uralkod\u00f3 vagy magas rang\u00fa k\u00e9pvisel\u0151je meg\u00e9rkez\u00e9s\u00e9re haszn\u00e1lt\u00e1k. \u00c1ltal\u00e1nos jelent\u00e9se vonatkozhat b\u00e1rmely ember ottl\u00e9t\u00e9re (Fil 2:12), k\u00fcls\u0151 megjelen\u00e9s\u00e9re (2Kor 10:10) vagy \u00e9rkez\u00e9s\u00e9re (Fil 1:16, 1Kor 16:17, 2Kor 7:6 stb.). A &#8230;<\/p>\n","protected":false},"author":2,"featured_media":0,"template":"","encyclopedia-tag":[],"class_list":["post-3667","encyclopedia","type-encyclopedia","status-publish","hentry"],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/wp-json\/wp\/v2\/encyclopedia\/3667","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/wp-json\/wp\/v2\/encyclopedia"}],"about":[{"href":"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/wp-json\/wp\/v2\/types\/encyclopedia"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/wp-json\/wp\/v2\/users\/2"}],"version-history":[{"count":10,"href":"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/wp-json\/wp\/v2\/encyclopedia\/3667\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":15824,"href":"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/wp-json\/wp\/v2\/encyclopedia\/3667\/revisions\/15824"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=3667"}],"wp:term":[{"taxonomy":"encyclopedia-tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/wp-json\/wp\/v2\/encyclopedia-tag?post=3667"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}