{"id":3674,"date":"2022-07-06T21:43:06","date_gmt":"2022-07-06T19:43:06","guid":{"rendered":"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/lexikon\/kiralysag\/"},"modified":"2024-04-22T10:55:20","modified_gmt":"2024-04-22T08:55:20","slug":"kiralysag","status":"publish","type":"encyclopedia","link":"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/lexikon\/kiralysag\/","title":{"rendered":"kir\u00e1lys\u00e1g"},"content":{"rendered":"<p>A bibliai h&eacute;ber <em>malk&uacute;t \/ maml&aacute;k&aacute;<\/em>, g&ouml;r&ouml;g <em>baszileia<\/em> jelent&eacute;se &bdquo;kir&aacute;lys&aacute;g&rdquo;, magyarul r&eacute;giesen &bdquo;orsz&aacute;g&rdquo;. &#336;si izraelita v&aacute;radalom &bdquo;az elj&ouml;vend&#337; vil&aacute;g&rdquo; [<em>ol&aacute;m ha b&aacute;<\/em>], amit a &bdquo;messi&aacute;s&rdquo; hoz majd el, &eacute;s v&eacute;get vet minden <a href=\"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/lexikon\/pogany\/\" target=\"_self\" title=\"A latin paganus = &bdquo;falusi&rdquo; sz&oacute;b&oacute;l &ndash;&nbsp;A magyar bibliaford&iacute;t&aacute;sok egyik hagyom&aacute;nyos hib&aacute;ja, hogy a nem zsid&oacute;&nbsp;n&eacute;pekre ezzel sz&oacute;val utal. A h&eacute;ber gojim &eacute;s a g&ouml;r&ouml;g ethnoi jelent&eacute;se ui. egyszer&#369;en &bdquo;n&eacute;pek&rdquo; (ld. etnol&oacute;gia: n&eacute;prajz), ez&eacute;rt az &Uacute;jsz&ouml;vets&eacute;gben az ethnosz a &bdquo;n&eacute;pek k&ouml;z&uuml;l val&oacute;&rdquo;, azaz nem-zsid&oacute; sz&aacute;rmaz&aacute;s&uacute;akat jel&ouml;li, ak&aacute;r kereszt&eacute;nyek, ak&aacute;r nem. Izrael &eacute;s az Egyh&aacute;z mint&hellip;\" class=\"encyclopedia\">pog&aacute;ny<\/a>, illetve emberi uralomnak.<\/p>\n<p>A messi&aacute;si kor k&ouml;zels&eacute;ge &aacute;llt <a href=\"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/lexikon\/jezus-krisztus\/\" target=\"_self\" title=\"J&eacute;zus Krisztus a kereszt&eacute;ny vall&aacute;s alap&iacute;t&oacute;ja. Az i.sz. 1. sz&aacute;zadban &eacute;lt zsid&oacute; f&eacute;rfi, h&iacute;vei sz&aacute;m&aacute;ra a megj&ouml;vend&ouml;lt, sz&aacute;zadokon &aacute;t v&aacute;rt, &eacute;s elj&ouml;tt &bdquo;messi&aacute;s&rdquo; [h&eacute;ber mas&iacute;ach, g&ouml;r&ouml;g khrisztosz = &bdquo;(olajjal) felkent&rdquo;, azaz felhatalmazott), illetve &bdquo;Isten Fia&rdquo; &eacute;s az &bdquo;Ember Fia&rdquo;, az emberr&eacute; lett Isten. A J&eacute;s&uacute;a az &oacute;kori zsid&oacute;s&aacute;gban elterjedt szem&eacute;lyn&eacute;v volt, jelent&eacute;se kb. &bdquo;JHVH a&hellip;\" class=\"encyclopedia\">J&eacute;zus<\/a> igehirdet&eacute;s&eacute;nek k&ouml;z&eacute;ppontj&aacute;ban is. Szem&eacute;ly&eacute;ben elk&ouml;zel&iacute;tett &bdquo;az Isten \/ az &Eacute;g kir&aacute;lys&aacute;ga&rdquo;, r&eacute;giesen &bdquo;az <a href=\"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/lexikon\/isten-orszaga\/\" target=\"_self\" title=\"A g&ouml;r&ouml;g baszileia tu theu jelent&eacute;se &bdquo;Isten kir&aacute;lys&aacute;ga&rdquo;, a kifejez&eacute;s r&eacute;gies magyar ford&iacute;t&aacute;sa&nbsp; Mk, Lk &eacute;s Jn evang&eacute;lium&aacute;ban &bdquo;orsz&aacute;g&rdquo;. Az egyh&aacute;z v&aacute;radalma szerint (Mt 6:10) Krisztus visszat&eacute;r&eacute;sekor a f&ouml;ld&ouml;n is megval&oacute;sul Isten mennyei, kir&aacute;lyi uralma. V&aacute;ltozata: &bdquo;mennyek orsz&aacute;ga&rdquo; (Mt) &ndash; Ld. kir&aacute;lys&aacute;g, millennium\" class=\"encyclopedia\">Isten orsz&aacute;ga<\/a>&rdquo; \/ &bdquo;a <a href=\"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/lexikon\/mennyek-orszaga\/\" target=\"_self\" title=\"A g&ouml;r&ouml;g baszileia t&oacute;n uran&oacute;n jelent&eacute;se &bdquo;az Egek ~ az &Eacute;g kir&aacute;lys&aacute;ga&rdquo;, a kifejez&eacute;s r&eacute;gies magyar ford&iacute;t&aacute;sa Mt evang&eacute;lium&aacute;ban &bdquo;mennyek orsz&aacute;g&rdquo;. Az egyh&aacute;z v&aacute;radalma szerint (Mt 6:10) Krisztus visszat&eacute;r&eacute;sekor a f&ouml;ld&ouml;n is megval&oacute;sul az Egek ~ az &Eacute;g = Isten mennyi, kir&aacute;lyi uralma. A &bdquo;mennyek orsz&aacute;ga&rdquo; tartalmilag nem azonos sem a menny, sem a mennyorsz&aacute;g&hellip;\" class=\"encyclopedia\">mennyek orsz&aacute;ga<\/a>&rdquo; (Mt 3:2, 4:17, 5:3, 6:10, 10:7, 12:28, 13:31 stb.). Ezt az apostoli tan&iacute;t&aacute;s is tov&aacute;bb vitte (ApCsel 1:3 v&ouml;. Kol 4:11, 1Kor 14:20, R&oacute;m 14:17, Jel 1:6), fenntartva, hogy b&aacute;r az egyh&aacute;zban m&aacute;r megtapasztalhat&oacute; az elj&ouml;vend&#337; vil&aacute;g ereje (Zsid 6:5), a vil&aacute;gban Krisztus uralma m&eacute;g nem l&aacute;that&oacute; (Zsid 2:8, Ef 1:21), csak visszat&eacute;r&eacute;sekor, m&aacute;sodik elj&ouml;vetelekor lesz az (Zsid 13:14, Ef 2:7, Jel 1:8, 4:8). A kir&aacute;lys&aacute;g megval&oacute;sul&aacute;s&aacute;nak idej&eacute;vel &eacute;s mik&eacute;ntj&eacute;vel a teol&oacute;gia egyik &aacute;ga, az &uacute;n. <a href=\"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/lexikon\/eszkatologia\/\" target=\"_self\" title=\"A g&ouml;r&ouml;g eszkhatosz = &bdquo;utols&oacute;&rdquo; \/ &bdquo;v&eacute;gs&#337;&rdquo; sz&oacute;b&oacute;l &ndash; A kereszt&eacute;ny teol&oacute;gia egyik &aacute;ga, amely az utols&oacute; id&#337;kr&#337;l (nagy nyomor&uacute;s&aacute;g, par&uacute;zia, ezer&eacute;ves kir&aacute;lys&aacute;g) &eacute;s a v&eacute;gs&#337; dolgokr&oacute;l (hal&aacute;l ut&aacute;ni l&eacute;t, felt&aacute;mad&aacute;s, &iacute;t&eacute;let, elj&ouml;vend&#337; vil&aacute;g) sz&oacute;l&oacute; bibliai sz&ouml;vegeket kutatja &eacute;s ezek tan&iacute;t&aacute;s&aacute;t igyekszik &ouml;sszefoglalni. Az egyes t&eacute;mak&ouml;r&ouml;ket illet&#337;en l&eacute;tezik alapvet&#337;, k&ouml;z&ouml;s kereszt&eacute;ny meggy&#337;z&#337;d&eacute;s, a r&eacute;szleteket illet&#337;en&hellip;\" class=\"encyclopedia\">eszkatol&oacute;gia<\/a> foglalkozik.<\/p>\n<p>V&ouml;. <a href=\"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/lexikon\/paruzia\/\" target=\"_self\" title=\"A g&ouml;r&ouml;g paruszia = &bdquo;ottl&eacute;t&rdquo;, &bdquo;jelenl&eacute;t&rdquo; \/ &bdquo;megjelen&eacute;s&rdquo;, &bdquo;meg&eacute;rkez&eacute;s&rdquo; jelent&eacute;s&#369; f&#337;n&eacute;vb&#337;l [a pareimi = &bdquo;ott van&rdquo; \/ &bdquo;megj&ouml;tt&rdquo; jelent&eacute;s&#369; ig&eacute;b&#337;l]. &ndash; A hellenizmus kor&aacute;ban a sz&oacute;t uralkod&oacute; vagy magas rang&uacute; k&eacute;pvisel&#337;je meg&eacute;rkez&eacute;s&eacute;re haszn&aacute;lt&aacute;k. &Aacute;ltal&aacute;nos jelent&eacute;se vonatkozhat b&aacute;rmely ember ottl&eacute;t&eacute;re (Fil 2:12), k&uuml;ls&#337; megjelen&eacute;s&eacute;re (2Kor 10:10) vagy &eacute;rkez&eacute;s&eacute;re (Fil 1:16, 1Kor 16:17, 2Kor 7:6 stb.). A&hellip;\" class=\"encyclopedia\">par&uacute;zia<\/a>, <a href=\"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/lexikon\/millennium\/\" target=\"_self\" title=\"A latin mille = &bdquo;ezer&rdquo; &eacute;s annus = &bdquo;&eacute;v&rdquo; sz&oacute;b&oacute;l: &bdquo;&eacute;vezred&rdquo; \/ &bdquo;ezred&eacute;v&rdquo; &ndash; V&ouml;. millennizmus, millenarizmus\" class=\"encyclopedia\">millennium<\/a><\/p>\n<div id=\"mouseposition-extension-element-full-container\" style=\"position: fixed; inset: 0px; pointer-events: none; z-index: 2147483647; font-weight: 400;\">\n<div id=\"mouseposition-extension-element-rect-display\" style=\"display: none; position: absolute; background: rgba(255, 255, 255, 0.7); outline: black solid 1px; font-size: 12px; z-index: 2147483647; justify-content: center; align-items: center; user-select: none; cursor: default; color: #000000; font-family: 'Helvetica Neue', Helvetica, Arial, sans-serif; width: 0px; height: 0px;\">\n<pre style=\"flex: 1 1 0%; text-align: center; background-color: rgba(255, 255, 255, 0.7); color: #000000; min-width: 42px; min-height: 12px; transition: all 1s ease 0s;\"><\/pre>\n<\/div>\n<pre id=\"mouseposition-extension-element-coordinate-display\" style=\"position: absolute; display: none; background: #ffffff; font-size: 12px; line-height: 14px; border-radius: 3px; border-width: 1px; border-color: #222222 black #333333; border-style: solid; padding: 3px; z-index: 2147483647; color: #222222; user-select: none; cursor: default; font-family: 'Helvetica Neue', Helvetica, Arial, sans-serif;\"><\/pre>\n<\/div>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"<p>A bibliai h\u00e9ber malk\u00fat \/ maml\u00e1k\u00e1, g\u00f6r\u00f6g baszileia jelent\u00e9se \u201ekir\u00e1lys\u00e1g\u201d, magyarul r\u00e9giesen \u201eorsz\u00e1g\u201d. \u0150si izraelita v\u00e1radalom \u201eaz elj\u00f6vend\u0151 vil\u00e1g\u201d [ol\u00e1m ha b\u00e1], amit a \u201emessi\u00e1s\u201d hoz majd el, \u00e9s v\u00e9get vet minden pog\u00e1ny, illetve emberi uralomnak. A messi\u00e1si kor k\u00f6zels\u00e9ge \u00e1llt J\u00e9zus igehirdet\u00e9s\u00e9nek k\u00f6z\u00e9ppontj\u00e1ban is. Szem\u00e9ly\u00e9ben elk\u00f6zel\u00edtett \u201eaz Isten \/ az \u00c9g kir\u00e1lys\u00e1ga\u201d, r\u00e9giesen \u201eaz &#8230;<\/p>\n","protected":false},"author":2,"featured_media":0,"template":"","encyclopedia-tag":[],"class_list":["post-3674","encyclopedia","type-encyclopedia","status-publish","hentry"],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/wp-json\/wp\/v2\/encyclopedia\/3674","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/wp-json\/wp\/v2\/encyclopedia"}],"about":[{"href":"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/wp-json\/wp\/v2\/types\/encyclopedia"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/wp-json\/wp\/v2\/users\/2"}],"version-history":[{"count":6,"href":"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/wp-json\/wp\/v2\/encyclopedia\/3674\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":15827,"href":"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/wp-json\/wp\/v2\/encyclopedia\/3674\/revisions\/15827"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=3674"}],"wp:term":[{"taxonomy":"encyclopedia-tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/wp-json\/wp\/v2\/encyclopedia-tag?post=3674"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}