{"id":3679,"date":"2022-07-06T21:43:06","date_gmt":"2022-07-06T19:43:06","guid":{"rendered":"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/lexikon\/eszkatologia\/"},"modified":"2024-04-22T10:49:49","modified_gmt":"2024-04-22T08:49:49","slug":"eszkatologia","status":"publish","type":"encyclopedia","link":"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/lexikon\/eszkatologia\/","title":{"rendered":"eszkatol\u00f3gia"},"content":{"rendered":"<p>A g&ouml;r&ouml;g <em>eszkhatosz<\/em> = &bdquo;utols&oacute;&rdquo; \/ &bdquo;v&eacute;gs&#337;&rdquo; sz&oacute;b&oacute;l &ndash; A kereszt&eacute;ny teol&oacute;gia egyik &aacute;ga, amely az utols&oacute; id&#337;kr&#337;l (nagy nyomor&uacute;s&aacute;g, <a href=\"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/lexikon\/paruzia\/\" target=\"_self\" title=\"A g&ouml;r&ouml;g paruszia = &bdquo;ottl&eacute;t&rdquo;, &bdquo;jelenl&eacute;t&rdquo; \/ &bdquo;megjelen&eacute;s&rdquo;, &bdquo;meg&eacute;rkez&eacute;s&rdquo; jelent&eacute;s&#369; f&#337;n&eacute;vb&#337;l [a pareimi = &bdquo;ott van&rdquo; \/ &bdquo;megj&ouml;tt&rdquo; jelent&eacute;s&#369; ig&eacute;b&#337;l]. &ndash; A hellenizmus kor&aacute;ban a sz&oacute;t uralkod&oacute; vagy magas rang&uacute; k&eacute;pvisel&#337;je meg&eacute;rkez&eacute;s&eacute;re haszn&aacute;lt&aacute;k. &Aacute;ltal&aacute;nos jelent&eacute;se vonatkozhat b&aacute;rmely ember ottl&eacute;t&eacute;re (Fil 2:12), k&uuml;ls&#337; megjelen&eacute;s&eacute;re (2Kor 10:10) vagy &eacute;rkez&eacute;s&eacute;re (Fil 1:16, 1Kor 16:17, 2Kor 7:6 stb.). A&hellip;\" class=\"encyclopedia\">par&uacute;zia<\/a>, ezer&eacute;ves <a href=\"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/lexikon\/kiralysag\/\" target=\"_self\" title=\"A bibliai h&eacute;ber malk&uacute;t \/ maml&aacute;k&aacute;, g&ouml;r&ouml;g baszileia jelent&eacute;se &bdquo;kir&aacute;lys&aacute;g&rdquo;, magyarul r&eacute;giesen &bdquo;orsz&aacute;g&rdquo;. &#336;si izraelita v&aacute;radalom &bdquo;az elj&ouml;vend&#337; vil&aacute;g&rdquo; [ol&aacute;m ha b&aacute;], amit a &bdquo;messi&aacute;s&rdquo; hoz majd el, &eacute;s v&eacute;get vet minden pog&aacute;ny, illetve emberi uralomnak. A messi&aacute;si kor k&ouml;zels&eacute;ge &aacute;llt J&eacute;zus igehirdet&eacute;s&eacute;nek k&ouml;z&eacute;ppontj&aacute;ban is. Szem&eacute;ly&eacute;ben elk&ouml;zel&iacute;tett &bdquo;az Isten \/ az &Eacute;g kir&aacute;lys&aacute;ga&rdquo;, r&eacute;giesen &bdquo;az&hellip;\" class=\"encyclopedia\">kir&aacute;lys&aacute;g<\/a>) &eacute;s a v&eacute;gs&#337; dolgokr&oacute;l (hal&aacute;l ut&aacute;ni l&eacute;t, felt&aacute;mad&aacute;s, &iacute;t&eacute;let, elj&ouml;vend&#337; vil&aacute;g) sz&oacute;l&oacute; bibliai sz&ouml;vegeket kutatja &eacute;s ezek tan&iacute;t&aacute;s&aacute;t igyekszik &ouml;sszefoglalni.<\/p>\n<p>Az egyes t&eacute;mak&ouml;r&ouml;ket illet&#337;en l&eacute;tezik alapvet&#337;, k&ouml;z&ouml;s kereszt&eacute;ny meggy&#337;z&#337;d&eacute;s, a r&eacute;szleteket illet&#337;en pedig elt&eacute;r&#337; felekezeti teol&oacute;giai &aacute;ll&aacute;spontok (v&ouml;. teol&oacute;giai <a href=\"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/lexikon\/triazs\/\" target=\"_self\" title=\"Az angol triage = &bdquo;(fontoss&aacute;gi) kateg&oacute;ria&rdquo; sz&oacute;b&oacute;l &ndash; A s&uuml;rg&#337;ss&eacute;gi ell&aacute;t&aacute;sb&oacute;l &aacute;tvett teol&oacute;giai alapelv, l&eacute;nyege a hittani meggy&#337;z&#337;d&eacute;sek oszt&aacute;lyoz&aacute;sa elt&eacute;r&#337; jelent&#337;s&eacute;g&uuml;k alapj&aacute;n. Seg&iacute;t tudatos&iacute;tani a teol&oacute;giai (vita)t&eacute;m&aacute;k val&oacute;di jelent&#337;s&eacute;g&eacute;t, &#337;rizni a felekezetek egys&eacute;g&eacute;t befel&eacute; &eacute;s az egyetemes egyh&aacute;z hat&aacute;rait kifel&eacute;, illetve fenntartani a k&ouml;z&ouml;s istentisztelet, szolg&aacute;lat lehet&#337;s&eacute;g&eacute;t. A teol&oacute;giai tri&aacute;zs el&#337;zm&eacute;nye egy elterjedt maxima: &bdquo;L&eacute;nyeges&hellip;\" class=\"encyclopedia\">tri&aacute;zs<\/a>), de l&eacute;teznek a bibliai tan&iacute;t&aacute;snak kifejezetten ellentmond&oacute;, szekt&aacute;s &eacute;rtelmez&eacute;sek is. Pl. minden egyh&aacute;z v&aacute;rja <a href=\"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/lexikon\/jezus-krisztus\/\" target=\"_self\" title=\"J&eacute;zus Krisztus a kereszt&eacute;ny vall&aacute;s alap&iacute;t&oacute;ja. Az i.sz. 1. sz&aacute;zadban &eacute;lt zsid&oacute; f&eacute;rfi, h&iacute;vei sz&aacute;m&aacute;ra a megj&ouml;vend&ouml;lt, sz&aacute;zadokon &aacute;t v&aacute;rt, &eacute;s elj&ouml;tt &bdquo;messi&aacute;s&rdquo; [h&eacute;ber mas&iacute;ach, g&ouml;r&ouml;g khrisztosz = &bdquo;(olajjal) felkent&rdquo;, azaz felhatalmazott), illetve &bdquo;Isten Fia&rdquo; &eacute;s az &bdquo;Ember Fia&rdquo;, az emberr&eacute; lett Isten. A J&eacute;s&uacute;a az &oacute;kori zsid&oacute;s&aacute;gban elterjedt szem&eacute;lyn&eacute;v volt, jelent&eacute;se kb. &bdquo;JHVH a&hellip;\" class=\"encyclopedia\">J&eacute;zus<\/a> Krisztus l&aacute;that&oacute; visszat&eacute;r&eacute;s&eacute;t &eacute;s f&ouml;ldi uralm&aacute;t, az &ouml;r&ouml;k &eacute;letre vagy hal&aacute;lra sz&oacute;l&oacute; v&eacute;gs&#337; &iacute;t&eacute;letet, de vitatott, hogy Krisztus visszat&eacute;r&eacute;s&eacute;t mi el&#337;zi meg (ld. <a href=\"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/lexikon\/millennium\/\" target=\"_self\" title=\"A latin mille = &bdquo;ezer&rdquo; &eacute;s annus = &bdquo;&eacute;v&rdquo; sz&oacute;b&oacute;l: &bdquo;&eacute;vezred&rdquo; \/ &bdquo;ezred&eacute;v&rdquo; &ndash; V&ouml;. millennizmus, millenarizmus\" class=\"encyclopedia\">millennium<\/a>), ak&aacute;rcsak az &iacute;t&eacute;let r&eacute;szletei.<\/p>\n<p># Egy nem zsid&oacute; &bdquo;Messi&aacute;s&rdquo; fell&eacute;p&eacute;se, a &bdquo;vil&aacute;gv&eacute;ge&rdquo; &eacute;v&eacute;nek, d&aacute;tum&aacute;nak k&ouml;zl&eacute;se, illetve a <a href=\"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/lexikon\/preegzisztencia\/\" target=\"_self\" title=\"Ld. haland&oacute;s&aacute;g el&#337;tti &eacute;let\" class=\"encyclopedia\">preegzisztencia<\/a>- vagy reinkarn&aacute;ci&oacute;-hit t&uacute;ll&eacute;p a kereszt&eacute;ny eszkatol&oacute;gia hat&aacute;rain.<\/p>\n<div id=\"mouseposition-extension-element-full-container\" style=\"position: fixed; inset: 0px; pointer-events: none; z-index: 2147483647; font-weight: 400;\">\n<div id=\"mouseposition-extension-element-rect-display\" style=\"display: none; position: absolute; background: rgba(255, 255, 255, 0.7); outline: black solid 1px; font-size: 12px; z-index: 2147483647; justify-content: center; align-items: center; user-select: none; cursor: default; color: #000000; font-family: 'Helvetica Neue', Helvetica, Arial, sans-serif; width: 0px; height: 0px;\">\n<pre style=\"flex: 1 1 0%; text-align: center; background-color: rgba(255, 255, 255, 0.7); color: #000000; min-width: 42px; min-height: 12px; transition: all 1s ease 0s;\"><\/pre>\n<\/div>\n<pre id=\"mouseposition-extension-element-coordinate-display\" style=\"position: absolute; display: none; background: #ffffff; font-size: 12px; line-height: 14px; border-radius: 3px; border-width: 1px; border-color: #222222 black #333333; border-style: solid; padding: 3px; z-index: 2147483647; color: #222222; user-select: none; cursor: default; font-family: 'Helvetica Neue', Helvetica, Arial, sans-serif;\"><\/pre>\n<\/div>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"<p>A g\u00f6r\u00f6g eszkhatosz = \u201eutols\u00f3\u201d \/ \u201ev\u00e9gs\u0151\u201d sz\u00f3b\u00f3l \u2013 A kereszt\u00e9ny teol\u00f3gia egyik \u00e1ga, amely az utols\u00f3 id\u0151kr\u0151l (nagy nyomor\u00fas\u00e1g, par\u00fazia, ezer\u00e9ves kir\u00e1lys\u00e1g) \u00e9s a v\u00e9gs\u0151 dolgokr\u00f3l (hal\u00e1l ut\u00e1ni l\u00e9t, felt\u00e1mad\u00e1s, \u00edt\u00e9let, elj\u00f6vend\u0151 vil\u00e1g) sz\u00f3l\u00f3 bibliai sz\u00f6vegeket kutatja \u00e9s ezek tan\u00edt\u00e1s\u00e1t igyekszik \u00f6sszefoglalni. Az egyes t\u00e9mak\u00f6r\u00f6ket illet\u0151en l\u00e9tezik alapvet\u0151, k\u00f6z\u00f6s kereszt\u00e9ny meggy\u0151z\u0151d\u00e9s, a r\u00e9szleteket illet\u0151en &#8230;<\/p>\n","protected":false},"author":2,"featured_media":0,"template":"","encyclopedia-tag":[],"class_list":["post-3679","encyclopedia","type-encyclopedia","status-publish","hentry"],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/wp-json\/wp\/v2\/encyclopedia\/3679","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/wp-json\/wp\/v2\/encyclopedia"}],"about":[{"href":"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/wp-json\/wp\/v2\/types\/encyclopedia"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/wp-json\/wp\/v2\/users\/2"}],"version-history":[{"count":7,"href":"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/wp-json\/wp\/v2\/encyclopedia\/3679\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":15821,"href":"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/wp-json\/wp\/v2\/encyclopedia\/3679\/revisions\/15821"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=3679"}],"wp:term":[{"taxonomy":"encyclopedia-tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/wp-json\/wp\/v2\/encyclopedia-tag?post=3679"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}