{"id":3691,"date":"2022-07-06T21:43:06","date_gmt":"2022-07-06T19:43:06","guid":{"rendered":"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/lexikon\/vizsgalati-itelet\/"},"modified":"2022-07-30T17:54:50","modified_gmt":"2022-07-30T15:54:50","slug":"vizsgalati-itelet","status":"publish","type":"encyclopedia","link":"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/lexikon\/vizsgalati-itelet\/","title":{"rendered":"vizsg\u00e1lati \u00edt\u00e9let"},"content":{"rendered":"<p>Az &uacute;n. &bdquo;vizsg&aacute;lati &iacute;t&eacute;let&rdquo; (<em>investigative judgement<\/em>) a <a href=\"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/lexikon\/hetednapi\/\" target=\"_self\" title=\"Az angol seventh-day, azaz &bdquo;hetedik nap(i)&rdquo; kifejez&eacute;s ford&iacute;t&aacute;sa, a k&eacute;t sz&oacute; &ouml;sszevon&aacute;s&aacute;val. Ld. szombat, szombatos, adventista\" class=\"encyclopedia\">hetednapi<\/a> <a href=\"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/lexikon\/adventizmus\/\" target=\"_self\" title=\"A kereszt&eacute;ny h&aacute;tter&#369;, de az &ouml;kumenikus k&ouml;z&ouml;ss&eacute;gen k&iacute;v&uuml;l &aacute;ll&oacute;, &uacute;n. adventista felekezetek teol&oacute;giai rendszere &eacute;s lelkis&eacute;gi saj&aacute;ts&aacute;ga. A n&aacute;lunk legismertebb, &uacute;n. hetednapi adventizmus f&#337; &eacute;p&iacute;t&#337;elemei a 19. sz-i amerikai restaur&aacute;ci&oacute;s mozgalom &aacute;ltal propag&aacute;lt progressz&iacute;v biblicizmus (&bdquo;jelenval&oacute; igazs&aacute;g&rdquo;), William Miller millenarista mozgalma (ld. millerizmus), Joseph Bates &eacute;s a hetednapi baptizmus (&bdquo;szombat igazs&aacute;ga&rdquo;), Hiram Edson l&aacute;tom&aacute;sa (&bdquo;vizsg&aacute;lati&hellip;\" class=\"encyclopedia\">adventizmus<\/a> teol&oacute;giai specialit&aacute;sa, <a href=\"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/lexikon\/hiram-edson\/\" target=\"_self\" title=\"Hiram Edson (1806-1882), amerikai farmer, metodista gy&uuml;lekezeti gondnok, majd millerita pr&eacute;dik&aacute;tor, v&eacute;g&uuml;l korai hetednapi adventista tan&iacute;t&oacute;. Mivel a millerit&aacute;k Krisztus visszaj&ouml;vetel&eacute;t 1844 okt&oacute;ber 22-&eacute;re v&aacute;rt&aacute;k, az id&#337; letelte ut&aacute;n Edson &eacute;s t&aacute;rsai is csal&oacute;dottan zokogtak hajnalig. Amikor elindult megl&aacute;togatni m&aacute;s millerit&aacute;kat, a kukoricamez&#337;n &aacute;thaladva l&aacute;tom&aacute;sban l&aacute;tni v&eacute;lte, hogy megny&iacute;lik az &eacute;g, megjelenik Krisztus, de nem&hellip;\" class=\"encyclopedia\">Hiram Edson<\/a> <a href=\"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/lexikon\/millerita\/\" target=\"_self\" title=\"A millerita mozgalomhoz tartoz&oacute; felekezet, lelkis&eacute;g, egy&eacute;n, kiadv&aacute;ny stb. &ndash;&nbsp;Ld. millerizmus, adventizmus\" class=\"encyclopedia\">millerita<\/a> pr&eacute;dik&aacute;tor mennyei l&aacute;tom&aacute;s&aacute;nak bibli&aacute;ra hivatkoz&oacute; magyar&aacute;zata. A <a href=\"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/lexikon\/hetednapi-adventista-egyhaz\/\" target=\"_self\" title=\"A nemzetk&ouml;zi Seventh-day Adventist Church (1863) gener&aacute;lkonferenci&aacute;j&aacute;nak magyarorsz&aacute;gi tagegyh&aacute;za, a hetednapi (szombatos) adventizmus f&#337; hazai k&eacute;pvisel&#337;je. &ndash; Kapcsol&oacute;d&oacute; hazai int&eacute;zm&eacute;nyek: Adventista Teol&oacute;giai F&#337;iskola, ADRA Hungary Adventista Fejleszt&eacute;si &eacute;s Seg&eacute;ly Alap&iacute;tv&aacute;ny, Adventista Diak&oacute;niai &eacute;s Hum&aacute;n Szolg&aacute;ltat&oacute; K&ouml;zpont, Ment&#337; Ment&aacute;liroda &ndash; Kiad&oacute;: Advent Kiad&oacute; &ndash; Foly&oacute;irat: &bdquo;Advent h&iacute;rn&ouml;k&rdquo; &ndash; Weboldal: adventista.hu &ndash; Ld. adventizmus\" class=\"encyclopedia\">Hetednapi Adventista Egyh&aacute;z<\/a> hitvall&aacute;s&aacute;ban a 24. pont (&bdquo;Krisztus szolg&aacute;lata a mennyei templomban&rdquo;), <a href=\"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/lexikon\/ellen-gould-white\/\" target=\"_self\" title=\"Ellen Gould White (1827-1915), sz&uuml;l. Ellen Gould Harmon, amerikai &iacute;r&oacute;n&#337;, a Hetednapi Adventista Egyh&aacute;z egyik alap&iacute;t&oacute;ja (1863). Sz&uuml;lei farmerek voltak, nyolc gyermekb&#337;l a hetedik volt. Kilenc &eacute;vesen k&#337;vel fejbe dobt&aacute;k, orra &eacute;s homloklebenye megs&eacute;r&uuml;lt, &uacute;jra kellett tanulnia besz&eacute;lni, &iacute;rni. Csal&aacute;dja metodista k&ouml;z&ouml;ss&eacute;gbe j&aacute;rt, de 1840-ben csatlakoztak a millerita mozgalomhoz. 1846-ban feles&eacute;g&uuml;l ment James S. White&hellip;\" class=\"encyclopedia\">Ellen Gould White<\/a>: &bdquo;A nagy k&uuml;zdelem&rdquo; c&iacute;m&#369; alapvet&#337; k&ouml;nyv&eacute;ben a 28. fejezet. &ndash; L&eacute;nyege, hogy <a href=\"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/lexikon\/jezus-krisztus\/\" target=\"_self\" title=\"J&eacute;zus Krisztus a kereszt&eacute;ny vall&aacute;s alap&iacute;t&oacute;ja. Az i.sz. 1. sz&aacute;zadban &eacute;lt zsid&oacute; f&eacute;rfi, h&iacute;vei sz&aacute;m&aacute;ra a megj&ouml;vend&ouml;lt, sz&aacute;zadokon &aacute;t v&aacute;rt, &eacute;s elj&ouml;tt &bdquo;messi&aacute;s&rdquo; [h&eacute;ber mas&iacute;ach, g&ouml;r&ouml;g khrisztosz = &bdquo;(olajjal) felkent&rdquo;, azaz felhatalmazott), illetve &bdquo;Isten Fia&rdquo; &eacute;s az &bdquo;Ember Fia&rdquo;, az emberr&eacute; lett Isten. A J&eacute;s&uacute;a az &oacute;kori zsid&oacute;s&aacute;gban elterjedt szem&eacute;lyn&eacute;v volt, jelent&eacute;se kb. &bdquo;JHVH a&hellip;\" class=\"encyclopedia\">J&eacute;zus<\/a> Krisztus csak 1844 okt&oacute;ber 23-&aacute;n l&eacute;pett be a mennyei szentek szent&eacute;ly&eacute;be, hogy befejezze az engesztel&eacute;s m&#369;v&eacute;t, &eacute;s csak az ut&aacute;n t&eacute;r vissza a f&ouml;ldre, hogy az elhunyt h&iacute;v&#337;k &eacute;let&eacute;t a T&iacute;zparancsolat m&eacute;rleg&eacute;re teszi, &eacute;s akinek az &eacute;let&eacute;ben be nem vallott, elfelejtett vagy ism&eacute;telt b&#369;nt tal&aacute;l, mint m&eacute;ltatlant kit&ouml;rli az &Eacute;let K&ouml;nyv&eacute;b&#337;l.<\/p>\n<p>MEGJEGYZ&Eacute;S: A tan&iacute;t&aacute;s az egyetlen igazi <a href=\"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/lexikon\/hetednapi\/\" target=\"_self\" title=\"Az angol seventh-day, azaz &bdquo;hetedik nap(i)&rdquo; kifejez&eacute;s ford&iacute;t&aacute;sa, a k&eacute;t sz&oacute; &ouml;sszevon&aacute;s&aacute;val. Ld. szombat, szombatos, adventista\" class=\"encyclopedia\">hetednapi<\/a> <a href=\"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/lexikon\/adventista\/\" target=\"_self\" title=\"Az adventizmus h&iacute;ve, ilyen felekezet, lelkis&eacute;g, kiadv&aacute;ny stb. Ld. Hetednapi Adventista Egyh&aacute;z, Kereszt&eacute;ny Advent K&ouml;z&ouml;ss&eacute;g, Hetednap Adventista Reformmozgalom\" class=\"encyclopedia\">adventista<\/a> specialit&aacute;s, amelyet egy felekezet sem vett &aacute;t, okkal. Egyr&eacute;szt puszt&aacute;n a Bibli&aacute;b&oacute;l nem felismerhet&#337;, nincsen bibliai alapja. M&aacute;sr&eacute;szt egy hamis pr&oacute;f&eacute;ci&aacute;t pr&oacute;b&aacute;l igazolni egy ut&oacute;lagos l&aacute;tom&aacute;ssal, a l&aacute;tom&aacute;st pedig ut&oacute;lag olyan bibliainak sz&aacute;nt tan&iacute;t&aacute;ssal, aminek a <a href=\"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/lexikon\/biblia\/\" target=\"_self\" title=\"A g&ouml;r&ouml;g biblion = &bdquo;k&ouml;nyv&rdquo; sz&oacute; t&ouml;bbes sz&aacute;m&uacute; alakj&aacute;b&oacute;l: biblia = &bdquo;k&ouml;nyvek&rdquo; &ndash; Az izraelita &eacute;s a kereszt&eacute;ny vall&aacute;s szent&iacute;r&aacute;sainak egyik gy&#369;jt&#337;neve. Izraelita &eacute;rtelemben v&eacute;ve &bdquo;a h&eacute;ber Biblia&rdquo; az &uacute;n. Tanakh. Kereszt&eacute;ny &eacute;rtelemben v&eacute;ve &bdquo;a Biblia&rdquo; a Tanakh \/ &Oacute;sz&ouml;vets&eacute;g &eacute;s az &Uacute;jsz&ouml;vets&eacute;g egy&uuml;tt. A h&eacute;ber Tanakh &eacute;s a protest&aacute;ns &Oacute;sz&ouml;vets&eacute;g tartalma azonos (csak az&hellip;\" class=\"encyclopedia\">Biblia<\/a> az ellenkez&#337;j&eacute;t &aacute;ll&iacute;tja.<\/p>\n<p><a href=\"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/lexikon\/jezus-krisztus\/\" target=\"_self\" title=\"J&eacute;zus Krisztus a kereszt&eacute;ny vall&aacute;s alap&iacute;t&oacute;ja. Az i.sz. 1. sz&aacute;zadban &eacute;lt zsid&oacute; f&eacute;rfi, h&iacute;vei sz&aacute;m&aacute;ra a megj&ouml;vend&ouml;lt, sz&aacute;zadokon &aacute;t v&aacute;rt, &eacute;s elj&ouml;tt &bdquo;messi&aacute;s&rdquo; [h&eacute;ber mas&iacute;ach, g&ouml;r&ouml;g khrisztosz = &bdquo;(olajjal) felkent&rdquo;, azaz felhatalmazott), illetve &bdquo;Isten Fia&rdquo; &eacute;s az &bdquo;Ember Fia&rdquo;, az emberr&eacute; lett Isten. A J&eacute;s&uacute;a az &oacute;kori zsid&oacute;s&aacute;gban elterjedt szem&eacute;lyn&eacute;v volt, jelent&eacute;se kb. &bdquo;JHVH a&hellip;\" class=\"encyclopedia\">J&eacute;zus<\/a> engesztel&#337; m&#369;ve m&aacute;r a kereszten be lett fejezve: &bdquo;Elv&eacute;geztetett&rdquo; (Jn 19:30). <a href=\"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/lexikon\/jezus-krisztus\/\" target=\"_self\" title=\"J&eacute;zus Krisztus a kereszt&eacute;ny vall&aacute;s alap&iacute;t&oacute;ja. Az i.sz. 1. sz&aacute;zadban &eacute;lt zsid&oacute; f&eacute;rfi, h&iacute;vei sz&aacute;m&aacute;ra a megj&ouml;vend&ouml;lt, sz&aacute;zadokon &aacute;t v&aacute;rt, &eacute;s elj&ouml;tt &bdquo;messi&aacute;s&rdquo; [h&eacute;ber mas&iacute;ach, g&ouml;r&ouml;g khrisztosz = &bdquo;(olajjal) felkent&rdquo;, azaz felhatalmazott), illetve &bdquo;Isten Fia&rdquo; &eacute;s az &bdquo;Ember Fia&rdquo;, az emberr&eacute; lett Isten. A J&eacute;s&uacute;a az &oacute;kori zsid&oacute;s&aacute;gban elterjedt szem&eacute;lyn&eacute;v volt, jelent&eacute;se kb. &bdquo;JHVH a&hellip;\" class=\"encyclopedia\">J&eacute;zus<\/a> v&eacute;re m&aacute;r most minden b&#369;nt&#337;l megtiszt&iacute;t (Ef 1:7, 1Jn 1:7,9, R&oacute;m 5:9, Zsid 9:26, 10:14, 13:12), a h&iacute;v&#337;k b&#369;nei m&aacute;r r&eacute;g el lettek t&ouml;r&ouml;lve (Zsid 10:4,11, Kol 2:14, 1Jn 3:5). Isten a b&#369;n&ouml;ket elfelejti (Zsolt 130:3), az ez &uacute;j sz&ouml;vets&eacute;g egyik alapeleme (Jer 31:34, Zsid 8:12, 10:17). A h&iacute;v&#337;kre t&ouml;bb&eacute; nem v&aacute;r &iacute;t&eacute;let (Jn 5:24, R&oacute;m 5:9, 8:1, Zsid 10:14), csak a szolg&aacute;latukra (Jak 3:1, 2Kor 5:10, 1Kor 3:6-22). Az &bdquo;Isten h&aacute;z&aacute;n elkezd&#337;d&ouml;tt &iacute;t&eacute;let&rdquo; (1Pt 4:17) sem a 19. sz-ban elkezd&#337;d&#337;, ut&oacute;lagos mennyei vizsg&aacute;lat, hanem a f&ouml;ldi &uuml;ld&ouml;ztet&eacute;sek pr&oacute;b&aacute;ja (ui. kider&uuml;l, ki igazi h&iacute;v&#337;).<\/p>\n<div id=\"mouseposition-extension-element-full-container\" style=\"position: fixed; inset: 0px; pointer-events: none; z-index: 2147483647; font-weight: 400;\">\n<div id=\"mouseposition-extension-element-rect-display\" style=\"display: none; position: absolute; background: rgba(255, 255, 255, 0.7); outline: black solid 1px; font-size: 12px; z-index: 2147483647; justify-content: center; align-items: center; user-select: none; cursor: default; color: #000000; font-family: 'Helvetica Neue', Helvetica, Arial, sans-serif; width: 0px; height: 0px;\">\n<pre style=\"flex: 1 1 0%; text-align: center; background-color: rgba(255, 255, 255, 0.7); color: #000000; min-width: 42px; min-height: 12px; transition: all 1s ease 0s;\"><\/pre>\n<\/div>\n<pre id=\"mouseposition-extension-element-coordinate-display\" style=\"position: absolute; display: none; background: #ffffff; font-size: 12px; line-height: 14px; border-radius: 3px; border-width: 1px; border-color: #222222 black #333333; border-style: solid; padding: 3px; z-index: 2147483647; color: #222222; user-select: none; cursor: default; font-family: 'Helvetica Neue', Helvetica, Arial, sans-serif;\"><\/pre>\n<\/div>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"<p>Az \u00fan. \u201evizsg\u00e1lati \u00edt\u00e9let\u201d (investigative judgement) a hetednapi adventizmus teol\u00f3giai specialit\u00e1sa, Hiram Edson millerita pr\u00e9dik\u00e1tor mennyei l\u00e1tom\u00e1s\u00e1nak bibli\u00e1ra hivatkoz\u00f3 magyar\u00e1zata. A Hetednapi Adventista Egyh\u00e1z hitvall\u00e1s\u00e1ban a 24. pont (\u201eKrisztus szolg\u00e1lata a mennyei templomban\u201d), Ellen Gould White: \u201eA nagy k\u00fczdelem\u201d c\u00edm\u0171 alapvet\u0151 k\u00f6nyv\u00e9ben a 28. fejezet. \u2013 L\u00e9nyege, hogy J\u00e9zus Krisztus csak 1844 okt\u00f3ber 23-\u00e1n l\u00e9pett &#8230;<\/p>\n","protected":false},"author":2,"featured_media":0,"template":"","encyclopedia-tag":[],"class_list":["post-3691","encyclopedia","type-encyclopedia","status-publish","hentry"],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/wp-json\/wp\/v2\/encyclopedia\/3691","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/wp-json\/wp\/v2\/encyclopedia"}],"about":[{"href":"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/wp-json\/wp\/v2\/types\/encyclopedia"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/wp-json\/wp\/v2\/users\/2"}],"version-history":[{"count":4,"href":"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/wp-json\/wp\/v2\/encyclopedia\/3691\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":11049,"href":"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/wp-json\/wp\/v2\/encyclopedia\/3691\/revisions\/11049"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=3691"}],"wp:term":[{"taxonomy":"encyclopedia-tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/wp-json\/wp\/v2\/encyclopedia-tag?post=3691"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}