{"id":3762,"date":"2022-07-06T21:43:10","date_gmt":"2022-07-06T19:43:10","guid":{"rendered":"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/lexikon\/krisztus-kozossege\/"},"modified":"2022-10-02T18:42:22","modified_gmt":"2022-10-02T16:42:22","slug":"krisztus-kozossege","status":"publish","type":"encyclopedia","link":"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/lexikon\/krisztus-kozossege\/","title":{"rendered":"Krisztus K\u00f6z\u00f6ss\u00e9ge"},"content":{"rendered":"<p>A <a href=\"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/lexikon\/joseph-smith-jr\/\" target=\"_self\" title=\"Joseph Smith Jr. (1805-1844), amerikai &bdquo;mormon&rdquo; pr&oacute;f&eacute;ta, az Utols&oacute; Napi Szentek J&eacute;zus Krisztus Egyh&aacute;za els&#337; eln&ouml;ke, l&aacute;tnoka, pr&oacute;f&eacute;t&aacute;ja &eacute;s kinyilatkoztat&oacute;ja (1830-1844). Hivatalos &eacute;letrajza szerint szeg&eacute;ny vermonti farmercsal&aacute;dba sz&uuml;letett, t&iacute;z testv&eacute;re volt. 1816-ban New York &aacute;llamba k&ouml;lt&ouml;ztek &eacute;s ott vettek f&ouml;ldet (Palmyra, Manchester). Sz&uuml;lei &eacute;s anyai nagyapja is &eacute;lt meg &aacute;lmokat &eacute;s l&aacute;tom&aacute;sokat Istent&#337;l val&oacute; &uuml;zenetk&eacute;nt.&hellip;\" class=\"encyclopedia\">Joseph Smith Jr.<\/a> amerikai <a href=\"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/lexikon\/mormon-2\/\" target=\"_self\" title=\"A &bdquo;mormon&rdquo; megjel&ouml;l&eacute;s ragadv&aacute;nyn&eacute;v, amely az Utols&oacute; Napi Szentek &bdquo;Mormon k&ouml;nyve&rdquo; (MK) c&iacute;m&#369; szent&iacute;r&aacute;s&aacute;nak egyik szerepl&#337;j&eacute;re vezethet&#337; vissza: Mormon fia, nefita pr&oacute;f&eacute;ta, a &bdquo;Mormon szavai&rdquo;&nbsp;&eacute;s &bdquo;Mormon k&ouml;nyve&rdquo; &iacute;r&oacute;ja volt. Amikor Joseph Smith Jr. kiadta a MK-t, annak c&iacute;m&eacute;t &eacute;s alc&iacute;m&eacute;t f&eacute;lre&eacute;rtve (The Book of Mormon: An Account Written by the Hand of Mormon upon Plates&hellip;\" class=\"encyclopedia\">mormon<\/a> pr&oacute;f&eacute;ta hal&aacute;la (1844) ut&aacute;n l&eacute;trej&ouml;tt <a href=\"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/lexikon\/mormon-2\/\" target=\"_self\" title=\"A &bdquo;mormon&rdquo; megjel&ouml;l&eacute;s ragadv&aacute;nyn&eacute;v, amely az Utols&oacute; Napi Szentek &bdquo;Mormon k&ouml;nyve&rdquo; (MK) c&iacute;m&#369; szent&iacute;r&aacute;s&aacute;nak egyik szerepl&#337;j&eacute;re vezethet&#337; vissza: Mormon fia, nefita pr&oacute;f&eacute;ta, a &bdquo;Mormon szavai&rdquo;&nbsp;&eacute;s &bdquo;Mormon k&ouml;nyve&rdquo; &iacute;r&oacute;ja volt. Amikor Joseph Smith Jr. kiadta a MK-t, annak c&iacute;m&eacute;t &eacute;s alc&iacute;m&eacute;t f&eacute;lre&eacute;rtve (The Book of Mormon: An Account Written by the Hand of Mormon upon Plates&hellip;\" class=\"encyclopedia\">mormon<\/a> felekezetek egyike. Smith els&#337; feles&eacute;g&eacute;t&#337;l (<a href=\"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/lexikon\/emma-hale-smith\/\" target=\"_self\" title=\"Emma Hale Smith (sz. Emma Hale, 1804-1879), Joseph Smith Jr. amerikai mormon pr&oacute;f&eacute;ta els&#337; feles&eacute;ge. Sz&uuml;lei ellenezt&eacute;k, hogy hozz&aacute;menjen Smith-hez, de megsz&ouml;ktek &eacute;s titokban &ouml;sszeh&aacute;zasodtak. Emma &aacute;ll&iacute;totta &ouml;ssze az 1835-ben, Kirtland-ben kiadott &eacute;nekesk&ouml;nyvet (A Collection of Sacred Hymns for the Church of the Latter Day Saints), &eacute;s &#337; volt a N&#337;i Seg&eacute;lyegylet (Relief Society) els&#337;&hellip;\" class=\"encyclopedia\">Emma Hale Smith<\/a>) sz&uuml;letett legid&#337;sebb fia, Joseph Smith III 1860-ban az egyh&aacute;zat &uacute;jj&aacute;szervezte, elhat&aacute;rolva magukat az utahi &bdquo;brighamita&rdquo; <a href=\"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/lexikon\/mormon-2\/\" target=\"_self\" title=\"A &bdquo;mormon&rdquo; megjel&ouml;l&eacute;s ragadv&aacute;nyn&eacute;v, amely az Utols&oacute; Napi Szentek &bdquo;Mormon k&ouml;nyve&rdquo; (MK) c&iacute;m&#369; szent&iacute;r&aacute;s&aacute;nak egyik szerepl&#337;j&eacute;re vezethet&#337; vissza: Mormon fia, nefita pr&oacute;f&eacute;ta, a &bdquo;Mormon szavai&rdquo;&nbsp;&eacute;s &bdquo;Mormon k&ouml;nyve&rdquo; &iacute;r&oacute;ja volt. Amikor Joseph Smith Jr. kiadta a MK-t, annak c&iacute;m&eacute;t &eacute;s alc&iacute;m&eacute;t f&eacute;lre&eacute;rtve (The Book of Mormon: An Account Written by the Hand of Mormon upon Plates&hellip;\" class=\"encyclopedia\">mormon<\/a> egyh&aacute;zt&oacute;l (ld. <a href=\"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/lexikon\/utolso-napi-szentek\/\" target=\"_self\" title=\"Az Utols&oacute; Napi Szentek J&eacute;zus Krisztus Egyh&aacute;za tagjai, r&eacute;gi, k&ouml;zismert nev&eacute;n a mormon vall&aacute;s h&iacute;vei. 2018 &oacute;ta ker&uuml;lik a &bdquo;mormon&rdquo; &ouml;nmegjel&ouml;l&eacute;st, ink&aacute;bb &bdquo;a Szentek&rdquo; &eacute;s a &bdquo;kereszt&eacute;ny&rdquo; kifejez&eacute;st haszn&aacute;lj&aacute;k. &ndash; A vall&aacute;s nev&eacute;nek magyar ford&iacute;t&aacute;si probl&eacute;m&aacute;it illet&#337;en ld. Utols&oacute; Napok Szentjei\" class=\"encyclopedia\">Utols&oacute; Napi Szentek<\/a>). A k&ouml;z&ouml;ss&eacute;g neve 1872-t&#337;l 2001-ig &bdquo;Az <a href=\"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/lexikon\/utolso-napi-szentek\/\" target=\"_self\" title=\"Az Utols&oacute; Napi Szentek J&eacute;zus Krisztus Egyh&aacute;za tagjai, r&eacute;gi, k&ouml;zismert nev&eacute;n a mormon vall&aacute;s h&iacute;vei. 2018 &oacute;ta ker&uuml;lik a &bdquo;mormon&rdquo; &ouml;nmegjel&ouml;l&eacute;st, ink&aacute;bb &bdquo;a Szentek&rdquo; &eacute;s a &bdquo;kereszt&eacute;ny&rdquo; kifejez&eacute;st haszn&aacute;lj&aacute;k. &ndash; A vall&aacute;s nev&eacute;nek magyar ford&iacute;t&aacute;si probl&eacute;m&aacute;it illet&#337;en ld. Utols&oacute; Napok Szentjei\" class=\"encyclopedia\">Utols&oacute; Napi Szentek<\/a> <a href=\"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/lexikon\/jezus-krisztus\/\" target=\"_self\" title=\"J&eacute;zus Krisztus a kereszt&eacute;ny vall&aacute;s alap&iacute;t&oacute;ja. Az i.sz. 1. sz&aacute;zadban &eacute;lt zsid&oacute; f&eacute;rfi, h&iacute;vei sz&aacute;m&aacute;ra a megj&ouml;vend&ouml;lt, sz&aacute;zadokon &aacute;t v&aacute;rt, &eacute;s elj&ouml;tt &bdquo;messi&aacute;s&rdquo; [h&eacute;ber mas&iacute;ach, g&ouml;r&ouml;g khrisztosz = &bdquo;(olajjal) felkent&rdquo;, azaz felhatalmazott), illetve &bdquo;Isten Fia&rdquo; &eacute;s az &bdquo;Ember Fia&rdquo;, az emberr&eacute; lett Isten. A J&eacute;s&uacute;a az &oacute;kori zsid&oacute;s&aacute;gban elterjedt szem&eacute;lyn&eacute;v volt, jelent&eacute;se kb. &bdquo;JHVH a&hellip;\" class=\"encyclopedia\">J&eacute;zus<\/a> Krisztus&aacute;nak &Uacute;jj&aacute;szervezett Egyh&aacute;za&rdquo; volt (The Reorganized Church of Jesus Christ of the Latter-day Saints &ndash; RLDS), &eacute;s 1996-ig Smith lesz&aacute;rmazottai vezett&eacute;k. 2001-ben felvett&eacute;k a Community of Christ, azaz &bdquo;Krisztus K&ouml;z&ouml;ss&eacute;ge&rdquo; nevet. K&ouml;zpont: Independence (Missouri). Tags&aacute;g: 59 orsz&aacute;gban kb. 250.000 tag, Mo-on egy gy&uuml;lekezet (<a href=\"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/lexikon\/resztoranus\/\" target=\"_self\" title=\"Az angol restorationist = &bdquo;restaur&aacute;ci&oacute;s&rdquo; \/ &bdquo;helyre&aacute;ll&iacute;t&aacute;si&rdquo; \/ &bdquo;vissza&aacute;ll&iacute;t&aacute;si&rdquo; sz&oacute;b&oacute;l &ndash; Alapvet&#337;en a 18-19. sz-i amerikai &bdquo;helyre&aacute;ll&iacute;t&aacute;si&rdquo; vagy &bdquo;vissza&aacute;ll&iacute;t&aacute;si&rdquo; mozgalom megnevez&eacute;se, amelyb&#337;l sok felekezet &eacute;s szekta j&ouml;tt l&eacute;tre a Church of Christ \/ Christian Churches &eacute;s a millerita, adventista ir&aacute;nyzatokon &aacute;t a mormon vall&aacute;sig. Az egyik mormon felekezet, a Krisztus K&ouml;z&ouml;ss&eacute;ge (Community of Christ) hazai&hellip;\" class=\"encyclopedia\">Resztor&aacute;nus<\/a> Egyes&uuml;let).<\/p>\n<p>Tan&iacute;t&aacute;suk t&ouml;bb fontos ponton elt&eacute;r az utahi <a href=\"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/lexikon\/utolso-napi-szentek\/\" target=\"_self\" title=\"Az Utols&oacute; Napi Szentek J&eacute;zus Krisztus Egyh&aacute;za tagjai, r&eacute;gi, k&ouml;zismert nev&eacute;n a mormon vall&aacute;s h&iacute;vei. 2018 &oacute;ta ker&uuml;lik a &bdquo;mormon&rdquo; &ouml;nmegjel&ouml;l&eacute;st, ink&aacute;bb &bdquo;a Szentek&rdquo; &eacute;s a &bdquo;kereszt&eacute;ny&rdquo; kifejez&eacute;st haszn&aacute;lj&aacute;k. &ndash; A vall&aacute;s nev&eacute;nek magyar ford&iacute;t&aacute;si probl&eacute;m&aacute;it illet&#337;en ld. Utols&oacute; Napok Szentjei\" class=\"encyclopedia\">Utols&oacute; Napi Szentek<\/a> tanait&oacute;l, a &bdquo;brighamit&aacute;k &uacute;j&iacute;t&aacute;sait&oacute;l&rdquo;, &eacute;s &ouml;nmagukat tartj&aacute;k <a href=\"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/lexikon\/joseph-smith-jr\/\" target=\"_self\" title=\"Joseph Smith Jr. (1805-1844), amerikai &bdquo;mormon&rdquo; pr&oacute;f&eacute;ta, az Utols&oacute; Napi Szentek J&eacute;zus Krisztus Egyh&aacute;za els&#337; eln&ouml;ke, l&aacute;tnoka, pr&oacute;f&eacute;t&aacute;ja &eacute;s kinyilatkoztat&oacute;ja (1830-1844). Hivatalos &eacute;letrajza szerint szeg&eacute;ny vermonti farmercsal&aacute;dba sz&uuml;letett, t&iacute;z testv&eacute;re volt. 1816-ban New York &aacute;llamba k&ouml;lt&ouml;ztek &eacute;s ott vettek f&ouml;ldet (Palmyra, Manchester). Sz&uuml;lei &eacute;s anyai nagyapja is &eacute;lt meg &aacute;lmokat &eacute;s l&aacute;tom&aacute;sokat Istent&#337;l val&oacute; &uuml;zenetk&eacute;nt.&hellip;\" class=\"encyclopedia\">Joseph Smith Jr.<\/a> legitim szellemi &ouml;r&ouml;k&ouml;seinek. Szent&iacute;r&aacute;snak sz&aacute;m&iacute;t a KJV <a href=\"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/lexikon\/biblia\/\" target=\"_self\" title=\"A g&ouml;r&ouml;g biblion = &bdquo;k&ouml;nyv&rdquo; sz&oacute; t&ouml;bbes sz&aacute;m&uacute; alakj&aacute;b&oacute;l: biblia = &bdquo;k&ouml;nyvek&rdquo; &ndash; Az izraelita &eacute;s a kereszt&eacute;ny vall&aacute;s szent&iacute;r&aacute;sainak egyik gy&#369;jt&#337;neve. Izraelita &eacute;rtelemben v&eacute;ve &bdquo;a h&eacute;ber Biblia&rdquo; az &uacute;n. Tanakh. Kereszt&eacute;ny &eacute;rtelemben v&eacute;ve &bdquo;a Biblia&rdquo; a Tanakh \/ &Oacute;sz&ouml;vets&eacute;g &eacute;s az &Uacute;jsz&ouml;vets&eacute;g egy&uuml;tt. A h&eacute;ber Tanakh &eacute;s a protest&aacute;ns &Oacute;sz&ouml;vets&eacute;g tartalma azonos (csak az&hellip;\" class=\"encyclopedia\">Biblia<\/a> &eacute;s Smith &bdquo;ihletett&rdquo; bibliaford&iacute;t&aacute;sa, az <em>Inspired Version<\/em> (<a href=\"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/lexikon\/joseph-smith-forditasa\/\" target=\"_self\" title=\"A Joseph Smith Jr. amerikai mormon pr&oacute;f&eacute;ta &aacute;ltal k&eacute;sz&iacute;tett &bdquo;Joseph Smith Translation&rdquo; (JST) vagy &bdquo;Inspired Version&rdquo; (IV) befejezetlen m&#369;, &eacute;s csak r&eacute;szben lett magyarra ford&iacute;tva (JSF). Smith szerint azok a bibliai r&eacute;szletek, amelyek valamikor &bdquo;elvesztek vagy meg lettek v&aacute;ltoztatva&rdquo;, a neki adatott kinyilatkoztat&aacute;sok r&eacute;v&eacute;n &bdquo;vissza lettek &aacute;ll&iacute;tva&rdquo;. Az IV az angol King James Version sz&ouml;veg&eacute;t&#337;l&hellip;\" class=\"encyclopedia\">Joseph Smith Ford&iacute;t&aacute;sa<\/a>), a saj&aacute;t kiad&aacute;s&uacute; <a href=\"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/lexikon\/mormon-konyve\/\" target=\"_self\" title=\"Az angol &bdquo;The Book of Mormon&rdquo; (BoM) c&iacute;m&#369; mormon szent&iacute;r&aacute;s ford&iacute;t&aacute;sa &ndash; A &bdquo;Mormon k&ouml;nyve&rdquo; (MK) el&#337;sz&ouml;r 1830-ban jelent meg, az&oacute;ta az &bdquo;Alapm&#369;vek&rdquo; k&ouml;z&eacute; tartozik. Alc&iacute;me: &bdquo;Egy m&aacute;sik tan&uacute;bizonys&aacute;g J&eacute;zus Krisztusr&oacute;l&rdquo;, a Bevezet&eacute;s szerint &bdquo;a Bibli&aacute;hoz hasonl&iacute;that&oacute; szent&iacute;r&aacute;s-k&ouml;tet&rdquo;. Ford&iacute;t&oacute;ja, Joseph Smith Jr. szerint a m&#369; &bdquo;&#337;si amerikai n&eacute;pek&rdquo; &bdquo;reform&aacute;lt egyiptomi&rdquo; nyelven &bdquo;aranylemezekre&rdquo; &iacute;rott feljegyz&eacute;seinek a&hellip;\" class=\"encyclopedia\">Mormon k&ouml;nyve<\/a>, illetve a saj&aacute;t &uacute;jkori kinyilatkoztat&aacute;sokat tartalmaz&oacute; Tan &eacute;s sz&ouml;vets&eacute;gek, de a <a href=\"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/lexikon\/nagyerteku-gyongy\/\" target=\"_self\" title=\"Az angol &bdquo;Pearl of Great Price&rdquo; (PGP) c&iacute;m&#369; mormon szent&iacute;r&aacute;s-gy&#369;jtem&eacute;ny ford&iacute;t&aacute;sa &ndash; A &bdquo;Nagy&eacute;rt&eacute;k&#369; gy&ouml;ngy&rdquo; (NGy) mint gy&#369;jtem&eacute;ny el&#337;sz&ouml;r 1851-ben jelent meg, 1880 &oacute;ta az &bdquo;Alapm&#369;vek&rdquo; k&ouml;z&eacute; tartozik. Alc&iacute;me: &bdquo;V&aacute;logat&aacute;sok Joseph Smith kinyilatkoztat&aacute;saib&oacute;l, ford&iacute;t&aacute;saib&oacute;l &eacute;s elbesz&eacute;l&eacute;seib&#337;l&rdquo;. K&eacute;s&#337;bbi kiad&aacute;sai sor&aacute;n (1878, 1902, 1921, 1976, 1979) szerkezeti &eacute;s tartalmi v&aacute;ltoz&aacute;sok t&ouml;rt&eacute;ntek, egy r&eacute;sze &aacute;tker&uuml;lt a T&amp;Sz-be. Jelenlegi&hellip;\" class=\"encyclopedia\">Nagy&eacute;rt&eacute;k&#369; gy&ouml;ngy<\/a> gy&#369;jtem&eacute;nyt (v&ouml;. <a href=\"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/lexikon\/abraham-konyve\/\" target=\"_self\" title=\"Az angol &bdquo;Book of Abraham&rdquo; (BoA) c&iacute;m&#369; mormon szent&iacute;r&aacute;s ford&iacute;t&aacute;sa &ndash;&nbsp;Az &bdquo;&Aacute;brah&aacute;m k&ouml;nyve&rdquo; (&Aacute;K) a &bdquo;Nagy&eacute;rt&eacute;k&#369; gy&ouml;ngy&rdquo; (NGy) gy&#369;jtem&eacute;ny r&eacute;sze 1880 &oacute;ta. Egyiptomi nyelven &iacute;rt &bdquo;papirusztekercsekr&#337;l ford&iacute;totta Joseph Smith&rdquo; 1835 &eacute;s 1842 k&ouml;z&ouml;tt. El&#337;sz&ouml;r a Times and Seasons mormon foly&oacute;iratban jelent meg r&eacute;szletekben. &ndash; Az eredeti n&eacute;gy papirusz tekercs egy th&eacute;bai s&iacute;rb&oacute;l (ld. K&aacute;kosy L&aacute;szl&oacute;:&hellip;\" class=\"encyclopedia\">&Aacute;brah&aacute;m k&ouml;nyve<\/a>) elutas&iacute;tj&aacute;k. Vallj&aacute;k a h&aacute;roms&aacute;gtant, szerint&uuml;k nincs <a href=\"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/lexikon\/mennyei-anya\/\" target=\"_self\" title=\"Az Utols&oacute; Napi Szentek (mormonok) tan&iacute;t&aacute;sa szerint mindenki &ndash; sz&oacute; szerint &ndash; a Mennyei Atya &eacute;s a Mennyei Anya, azaz a Mennyei Sz&uuml;l&#337;k (Heavenly Parenst) gyermeke. A Mennyei Anya l&eacute;tez&eacute;s&eacute;r&#337;l sz&oacute;l&oacute; tan&iacute;t&aacute;s csak Joseph Smith Jr. hal&aacute;la (1844) ut&aacute;n lett sz&eacute;lesebb k&ouml;rben ismert, mivel az Alapm&#369;vek a Mennyei Any&aacute;t nem is eml&iacute;tik, &eacute;s mind&ouml;ssze egyetlen&hellip;\" class=\"encyclopedia\">Mennyei Anya<\/a>, a h&iacute;v&#337;k nem v&aacute;lnak istenekk&eacute;, istenn&#337;kk&eacute; &bdquo;<a href=\"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/lexikon\/felmagasztosulas\/\" target=\"_self\" title=\"Az angol exaltation magyar ford&iacute;t&aacute;sa az Utols&oacute; Napi Szentek (mormonok) sz&oacute;haszn&aacute;lat&aacute;ban. A felmagasztosul&aacute;s a mormon vall&aacute;s v&eacute;gc&eacute;lja: a dics&#337;s&eacute;g fokozatai k&ouml;z&uuml;l a legmagasabb, legboldogabb &aacute;llapot az &uacute;n. celeszti&aacute;lis kir&aacute;lys&aacute;gban, sz&oacute; szerint isteni &aacute;llapot, amikor emberek istenekk&eacute; v&aacute;lnak: nem Istennel, hanem istenk&eacute;nt &eacute;lnek &ouml;r&ouml;kk&eacute; (T&amp;Sz 88:107 132:20-23). Ennek azonban egyik felt&eacute;tele a mormon Szent Templomban k&ouml;t&ouml;tt&hellip;\" class=\"encyclopedia\">felmagasztosul&aacute;s<\/a>&rdquo; r&eacute;v&eacute;n. Nincsenek Szent Templomok, titkos&nbsp; szertart&aacute;sok, sem melkis&eacute;deki &eacute;s <a href=\"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/lexikon\/aroni-papsag\/\" target=\"_self\" title=\"A mormon vall&aacute;sban k&eacute;tf&eacute;le paps&aacute;g van: az alacsonyabb &bdquo;&aacute;roni paps&aacute;g&rdquo; &eacute;s a magasabb &bdquo;melkis&eacute;deki paps&aacute;g&rdquo; (T&amp;Sz 107:1). Az &aacute;roni paps&aacute;got az angyalk&eacute;nt megjelen&#337; Keresztel&#337; J&aacute;nos ruh&aacute;zta r&aacute; Josepf Smith-re &eacute;s Oliver Cowdery-re, 1829-ben (T&amp;Sz 13. fej.), &#337;k adt&aacute;k tov&aacute;bb a felhatalmaz&aacute;st k&eacute;zr&aacute;t&eacute;tellel. Az &aacute;roni paps&aacute;got (hiv. 2M&oacute;z 28:1 Zsid 5:4 7:12-12) minden 12 &eacute;vn&eacute;l id&#337;sebb&hellip;\" class=\"encyclopedia\">&aacute;roni paps&aacute;g<\/a>. Az egyh&aacute;z Eln&ouml;ke pr&oacute;f&eacute;ta, de nem t&eacute;vedhetetlen, van 12 apostol &eacute;s hetvenesek. N&#337;k is minden egyh&aacute;zi tiszts&eacute;get bet&ouml;lthetnek. Nyolc <a href=\"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/lexikon\/szent\/\" target=\"_self\" title=\"A latin sanctus sz&oacute;b&oacute;l &ndash; A szents&eacute;g az izraelita &eacute;s kereszt&eacute;ny vall&aacute;s saj&aacute;tos teol&oacute;giai alapfogalma. A &bdquo;szent&rdquo; [h&eacute;ber qad&oacute;s, g&ouml;r&ouml;g hagiosz] el&#337;sz&ouml;r is Isten tulajdons&aacute;ga: &#337; &bdquo;eg&eacute;szen m&aacute;s&rdquo; (egyszerre csod&aacute;latos &eacute;s f&eacute;lelmetes), ez&eacute;rt az &bdquo;szent&rdquo; vagy &bdquo;megszentelt&rdquo;, aki vagy ami Isten sz&aacute;m&aacute;ra &bdquo;elk&uuml;l&ouml;n&iacute;tett&rdquo; (pl. hely, &eacute;p&uuml;let, id&#337;pont, id&#337;szak, t&aacute;rgy, r&iacute;tus, &iacute;r&aacute;s, jel, n&eacute;p, ember). A&hellip;\" class=\"encyclopedia\">szents&eacute;g<\/a> van: az &uacute;jsz&uuml;l&ouml;tt meg&aacute;ld&aacute;sa, kereszts&eacute;g, konfirm&aacute;ci&oacute;, &uacute;rvacsora, h&aacute;zass&aacute;g, beteg megken&eacute;se, papp&aacute; avat&aacute;s &eacute;s evang&eacute;lista &aacute;ld&aacute;s. A <a href=\"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/lexikon\/poligamia\/\" target=\"_self\" title=\"Tkp. &bdquo;t&ouml;bb(sz&ouml;r&ouml;s) h&aacute;zass&aacute;g&rdquo;, rendszerint &bdquo;t&ouml;bbnej&#369;s&eacute;g&rdquo; (polig&uuml;nia), ritk&aacute;n &bdquo;t&ouml;bbf&eacute;rj&#369;s&eacute;g&rdquo; (poliandria) form&aacute;j&aacute;ban. A jelens&eacute;g vall&aacute;si meg&iacute;t&eacute;l&eacute;se ir&aacute;nyzatonk&eacute;nt, kult&uacute;r&aacute;nk&eacute;nt, orsz&aacute;gonk&eacute;nt elt&eacute;r&#337;, illetve v&aacute;ltoz&oacute;. A zsid&oacute; &eacute;s kereszt&eacute;ny bibliai alap&uacute; ide&aacute;l egy f&eacute;rfi &eacute;s egy n&#337; h&aacute;zass&aacute;ga (1M&oacute;z 2:18,21-24 v&ouml;. Mt 19:4-6, 1Kor 6:16, Ef 5:28-33). A t&ouml;bbnej&#369;s&eacute;g elfogadott &aacute;llapot volt a nom&aacute;d p&aacute;tri&aacute;rk&aacute;k idej&eacute;n (a m&oacute;zesi t&ouml;rv&eacute;ny el&#337;tt),&hellip;\" class=\"encyclopedia\">polig&aacute;mia<\/a> nem Smith tan&iacute;t&aacute;sa, hanem <a href=\"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/lexikon\/brigham-young\/\" target=\"_self\" title=\"Brigham Young (1801-1877), az Utols&oacute; Napi Szentek J&eacute;zus Krisztus Egyh&aacute;z&aacute;nak m&aacute;sodik eln&ouml;ke (1847-1877). Egy farmercsal&aacute;d kilencedik gyermekek&eacute;nt n&#337;tt fel. Az &bdquo;amerikai M&oacute;zes&rdquo; &ndash; Joseph Smith Jr. mormon pr&oacute;f&eacute;ta hal&aacute;la (1844) ut&aacute;n &ndash; a mormonok t&ouml;bbs&eacute;g&eacute;t Deseret &aacute;llam (a mai Utah) ter&uuml;let&eacute;re vezette. Vezet&eacute;se alatt a d&eacute;l-nyugaton v&aacute;rosok sz&aacute;zai&nbsp; j&ouml;tt l&eacute;tre. Az &bdquo;utahi h&aacute;bor&uacute;&rdquo; ut&aacute;n (1850)&hellip;\" class=\"encyclopedia\">Brigham Young<\/a> &uacute;j&iacute;t&aacute;sa volt. &bdquo;Sion&rdquo;, azaz Isten kir&aacute;lys&aacute;ga Independence-ben (Missouri &aacute;llam) fog fel&eacute;p&uuml;lni, Krisztus is ott fog visszat&eacute;rni<\/p>\n<p>NEM = A Kereszt&eacute;ny K&ouml;z&ouml;ss&eacute;g Egyh&aacute;z (Christengemeinschaft), Krisztus Gy&uuml;lekezetei (Churches of Christ), Krisztus Magyarorsz&aacute;gi Egyh&aacute;za (International Churches of Christ)<\/p>\n<div id=\"mouseposition-extension-element-full-container\" style=\"position: fixed; inset: 0px; pointer-events: none; z-index: 2147483647; font-weight: 400;\">\n<div id=\"mouseposition-extension-element-rect-display\" style=\"display: none; position: absolute; background: rgba(255, 255, 255, 0.7); outline: black solid 1px; font-size: 12px; z-index: 2147483647; justify-content: center; align-items: center; user-select: none; cursor: default; color: #000000; font-family: 'Helvetica Neue', Helvetica, Arial, sans-serif; width: 0px; height: 0px;\">\n<pre style=\"flex: 1 1 0%; text-align: center; background-color: rgba(255, 255, 255, 0.7); color: #000000; min-width: 42px; min-height: 12px; transition: all 1s ease 0s;\"><\/pre>\n<\/div>\n<pre id=\"mouseposition-extension-element-coordinate-display\" style=\"position: absolute; display: none; background: #ffffff; font-size: 12px; line-height: 14px; border-radius: 3px; border-width: 1px; border-color: #222222 black #333333; border-style: solid; padding: 3px; z-index: 2147483647; color: #222222; user-select: none; cursor: default; font-family: 'Helvetica Neue', Helvetica, Arial, sans-serif;\"><\/pre>\n<\/div>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"<p>A Joseph Smith Jr. amerikai mormon pr\u00f3f\u00e9ta hal\u00e1la (1844) ut\u00e1n l\u00e9trej\u00f6tt mormon felekezetek egyike. Smith els\u0151 feles\u00e9g\u00e9t\u0151l (Emma Hale Smith) sz\u00fcletett legid\u0151sebb fia, Joseph Smith III 1860-ban az egyh\u00e1zat \u00fajj\u00e1szervezte, elhat\u00e1rolva magukat az utahi \u201ebrighamita\u201d mormon egyh\u00e1zt\u00f3l (ld. Utols\u00f3 Napi Szentek). A k\u00f6z\u00f6ss\u00e9g neve 1872-t\u0151l 2001-ig \u201eAz Utols\u00f3 Napi Szentek J\u00e9zus Krisztus\u00e1nak \u00dajj\u00e1szervezett Egyh\u00e1za\u201d volt &#8230;<\/p>\n","protected":false},"author":2,"featured_media":0,"template":"","encyclopedia-tag":[],"class_list":["post-3762","encyclopedia","type-encyclopedia","status-publish","hentry"],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/wp-json\/wp\/v2\/encyclopedia\/3762","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/wp-json\/wp\/v2\/encyclopedia"}],"about":[{"href":"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/wp-json\/wp\/v2\/types\/encyclopedia"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/wp-json\/wp\/v2\/users\/2"}],"version-history":[{"count":9,"href":"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/wp-json\/wp\/v2\/encyclopedia\/3762\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":12288,"href":"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/wp-json\/wp\/v2\/encyclopedia\/3762\/revisions\/12288"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=3762"}],"wp:term":[{"taxonomy":"encyclopedia-tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/wp-json\/wp\/v2\/encyclopedia-tag?post=3762"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}