{"id":3771,"date":"2022-07-06T21:43:10","date_gmt":"2022-07-06T19:43:10","guid":{"rendered":"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/lexikon\/mormon-konyve\/"},"modified":"2024-04-22T10:48:20","modified_gmt":"2024-04-22T08:48:20","slug":"mormon-konyve","status":"publish","type":"encyclopedia","link":"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/lexikon\/mormon-konyve\/","title":{"rendered":"Mormon K\u00f6nyve"},"content":{"rendered":"

Az angol „The Book of Mormon<\/a>” (BoM) című mormon<\/a> szentírás fordítása – A „Mormon<\/a> könyve” (MK) először 1830-ban jelent meg, azóta az „Alapművek<\/a>” közé tartozik. Alcíme: „Egy másik tanúbizonyság Jézus<\/a> Krisztusról”, a Bevezetés szerint „a Bibliához hasonlítható szentírás-kötet”. Fordítója, Joseph Smith Jr.<\/a> szerint a mű „ősi amerikai népek” „reformált egyiptomi<\/a>” nyelven „aranylemezekre” írott feljegyzéseinek a fordítása. A fordítás „Isten ajándéka által”, a lemezekhez mellékelt prófétai fordítói eszköz („urim és tummim”) segítségével készült.<\/p>\n

A MK történeti kinyilatkoztatás igényével lép fel. E szerint a bábeli torony után egy „járedita<\/a>” népcsoport eljutott Amerikába, majd i.e. 600 körül palesztinai zsidók – az Indiai és a Csendes óceánon át – elhajóztak Amerikába, és valahol Közép-Amerikában egy évezreden át fennálló kultúrát alapítottak, és az ő leszármazottaik lettek az indiánok. A szöveg szerint Isten Amerikában is prófétákat hívott el, ott is épült Templom<\/a>, feltámadása után Jézus<\/a> Krisztus ott is megjelent, hogy ott is megalapítsa egyházát, amely i.sz. 400 körül szűnt meg (ld. nefita<\/a>, lámánita<\/a>).<\/p>\n

Az aranylemezek létezését Smith titkolta, és bár a MK hivatkozik 3 + 8 tanúra, aki látta a lemezeket, végül Moróni<\/a> angyal magával vitte őket a túlvilágra. A MK 15 könyvből áll, címüket szerzőik nevéről kapták (pl. Nefi, Alma, Móziás, Hélámán, Mormon<\/a>, Moróni<\/a> könyve). A MK jelentős revíziói (1924, 1981, 2013) szerkezeti, helyesírási, illetve egyes teológiai részleteket illetően tartalmi változást is hoztak. 2020-ra több mint 190 millió példányban adták ki. A legutolsó, 2005-ös magyar kiadás terjedelme 629 oldal.<\/p>\n

# Más mormon<\/a> felekezeteknek (pl. Krisztus Közössége<\/a>) saját MK kiadásuk van.<\/p>\n

MEGJEGYZÉS: A MK állításait egy amerikai zsidó szuperkultúra létezéséről és az indiánok zsidó eredetéről az amerikanisztika, a régészet, a nyelvészet és a genetika nem megerősíti, hanem cáfolja. A MK szövege történelmi igénnyel lép fel, valójában 19. sz-i vallásos fantasy, a nemzetek korának amerikai mítosza (vö. Osszián).<\/p>\n

\n
\n
<\/pre>\n<\/div>\n
<\/pre>\n<\/div>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"
Az angol \u201eThe Book of Mormon\u201d (BoM) c\u00edm\u0171 mormon szent\u00edr\u00e1s ford\u00edt\u00e1sa \u2013 A \u201eMormon k\u00f6nyve\u201d (MK) el\u0151sz\u00f6r 1830-ban jelent meg, az\u00f3ta az \u201eAlapm\u0171vek\u201d k\u00f6z\u00e9 tartozik. Alc\u00edme: \u201eEgy m\u00e1sik tan\u00fabizonys\u00e1g J\u00e9zus Krisztusr\u00f3l\u201d, a Bevezet\u00e9s szerint \u201ea Bibli\u00e1hoz hasonl\u00edthat\u00f3 szent\u00edr\u00e1s-k\u00f6tet\u201d. Ford\u00edt\u00f3ja, Joseph Smith Jr. szerint a m\u0171 \u201e\u0151si amerikai n\u00e9pek\u201d \u201ereform\u00e1lt egyiptomi\u201d nyelven \u201earanylemezekre\u201d \u00edrott feljegyz\u00e9seinek a …<\/p>\n","protected":false},"author":2,"featured_media":0,"template":"","encyclopedia-tag":[],"class_list":["post-3771","encyclopedia","type-encyclopedia","status-publish","hentry"],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/wp-json\/wp\/v2\/encyclopedia\/3771","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/wp-json\/wp\/v2\/encyclopedia"}],"about":[{"href":"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/wp-json\/wp\/v2\/types\/encyclopedia"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/wp-json\/wp\/v2\/users\/2"}],"version-history":[{"count":8,"href":"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/wp-json\/wp\/v2\/encyclopedia\/3771\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":15819,"href":"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/wp-json\/wp\/v2\/encyclopedia\/3771\/revisions\/15819"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=3771"}],"wp:term":[{"taxonomy":"encyclopedia-tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/wp-json\/wp\/v2\/encyclopedia-tag?post=3771"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}