{"id":3774,"date":"2022-07-06T21:43:11","date_gmt":"2022-07-06T19:43:11","guid":{"rendered":"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/lexikon\/abraham-konyve\/"},"modified":"2023-07-06T10:23:19","modified_gmt":"2023-07-06T08:23:19","slug":"abraham-konyve","status":"publish","type":"encyclopedia","link":"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/lexikon\/abraham-konyve\/","title":{"rendered":"\u00c1brah\u00e1m k\u00f6nyve"},"content":{"rendered":"

Az angol „Book of Abraham” (BoA) című mormon<\/a> szentírás fordítása – Az „Ábrahám könyve” (ÁK) a „Nagyértékű gyöngy<\/a>” (NGy) gyűjtemény része 1880 óta. Egyiptomi nyelven írt „papirusztekercsekről fordította Joseph Smith” 1835 és 1842 között. Először a Times and Seasons<\/em> mormon<\/a> folyóiratban jelent meg részletekben. – Az eredeti négy papirusz tekercs egy thébai sírból (ld. Kákosy László: Dzsehutimesz sírja Thébában, Pytheas, 1989) kalandos úton került Amerikába. Ott a mormonok vették meg Smith-nek, aki a szövegeket a bibliai Ábrahám és József emlékirataiként azonosította. Smith csak az egyik kéziratot fordította le és adta ki. A papiruszok nagy része az 1871-es Chicago-i tűz idején eltűnt, de végül a Metropolitan múzeum archívumában leltek rájuk, és 1967-ben visszakerült az egyház tulajdonába.<\/p>\n

Az ÁK szövege öt fejezetből áll, tartalma a következő: (1) Ábrahám a pátriárkai rend áldásaira törekszik; Káldeában bálványpapok próbálják feláldozni; Egyiptom és a fáraó eredete; megszerzi a pátriárkák ősi feljegyzéseit. (2) Urból Kánaánba megy, Jehova<\/a> megjelenik neki és minden evangéliumi<\/a> áldást megígér neki és utódainak; Egyiptomba megy, ahol Szárait az Úr tanácsára nővérének vallja. (3) Az „urim és tummim” által látja Isten trónját, beszél vele, csillagászati ismereteket szerez, és megkapja áldását. (4) Az istenek megteremtik a földet és élőlényeit. (5) Az istenek megformálják az Édent, Ádámot és Évát.<\/p>\n

Az ÁK három képmásolatot is közöl a papiruszokból és egy kő fejalátétről, Smith-nek a képek egyes elemeihez fűzött magyarázatával együtt. A 2005-ös magyar kiadás terjedelme 17 oldal.<\/p>\n

# A Krisztus Közössége<\/a> mormon<\/a> felekezet nem fogadja el szentírásként az ÁK-t.<\/p>\n

MEGJEGYZÉS: Smith idején Amerikában még nem létezett egyiptológia. Modern egyiptológusok számára azonban a négy papirusz és a kő fejalátét (ún. hüpokefál<\/em>) valódi tartalma ismert: valójában egyiptomi temetkezési szövegek, a „Halottak Könyve” tipikus példányai az i.e. 3-1. sz-ból (Ábrahám i.e. 20. sz. körül élhetett), illetve átokszövegek a sírrablók ellen. A Smith által „lefordított” kézirat valójában a „Lehelet Könyve”. Smith „fordítása” és a képmásolatok „magyarázatai” egyiptológus szemmel kitalációk.<\/p>\n

\n
\n
<\/pre>\n<\/div>\n
<\/pre>\n<\/div>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"
Az angol \u201eBook of Abraham\u201d (BoA) c\u00edm\u0171 mormon szent\u00edr\u00e1s ford\u00edt\u00e1sa \u2013\u00a0Az \u201e\u00c1brah\u00e1m k\u00f6nyve\u201d (\u00c1K) a \u201eNagy\u00e9rt\u00e9k\u0171 gy\u00f6ngy\u201d (NGy) gy\u0171jtem\u00e9ny r\u00e9sze 1880 \u00f3ta. Egyiptomi nyelven \u00edrt \u201epapirusztekercsekr\u0151l ford\u00edtotta Joseph Smith\u201d 1835 \u00e9s 1842 k\u00f6z\u00f6tt. El\u0151sz\u00f6r a Times and Seasons mormon foly\u00f3iratban jelent meg r\u00e9szletekben. \u2013 Az eredeti n\u00e9gy papirusz tekercs egy th\u00e9bai s\u00edrb\u00f3l (ld. K\u00e1kosy L\u00e1szl\u00f3: …<\/p>\n","protected":false},"author":2,"featured_media":0,"template":"","encyclopedia-tag":[],"class_list":["post-3774","encyclopedia","type-encyclopedia","status-publish","hentry"],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/wp-json\/wp\/v2\/encyclopedia\/3774","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/wp-json\/wp\/v2\/encyclopedia"}],"about":[{"href":"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/wp-json\/wp\/v2\/types\/encyclopedia"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/wp-json\/wp\/v2\/users\/2"}],"version-history":[{"count":12,"href":"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/wp-json\/wp\/v2\/encyclopedia\/3774\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":15147,"href":"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/wp-json\/wp\/v2\/encyclopedia\/3774\/revisions\/15147"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=3774"}],"wp:term":[{"taxonomy":"encyclopedia-tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/wp-json\/wp\/v2\/encyclopedia-tag?post=3774"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}