{"id":3792,"date":"2022-07-06T21:43:11","date_gmt":"2022-07-06T19:43:11","guid":{"rendered":"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/lexikon\/szentlelek\/"},"modified":"2022-08-16T21:49:09","modified_gmt":"2022-08-16T19:49:09","slug":"szentlelek","status":"publish","type":"encyclopedia","link":"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/lexikon\/szentlelek\/","title":{"rendered":"Szentl\u00e9lek"},"content":{"rendered":"<p>A h&eacute;ber <em>r&uacute;ach ha-q&oacute;des<\/em>, g&ouml;r&ouml;g <em>pneuma hagion<\/em>, illetve a latin <em>spiritus sanctus<\/em> magyar ford&iacute;t&aacute;sa el&#337;sz&ouml;r &bdquo;Szent L&eacute;lek&rdquo; volt (ld. K&aacute;roli <a href=\"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/lexikon\/biblia\/\" target=\"_self\" title=\"A g&ouml;r&ouml;g biblion = &bdquo;k&ouml;nyv&rdquo; sz&oacute; t&ouml;bbes sz&aacute;m&uacute; alakj&aacute;b&oacute;l: biblia = &bdquo;k&ouml;nyvek&rdquo; &ndash; Az izraelita &eacute;s a kereszt&eacute;ny vall&aacute;s szent&iacute;r&aacute;sainak egyik gy&#369;jt&#337;neve. Izraelita &eacute;rtelemben v&eacute;ve &bdquo;a h&eacute;ber Biblia&rdquo; az &uacute;n. Tanakh. Kereszt&eacute;ny &eacute;rtelemben v&eacute;ve &bdquo;a Biblia&rdquo; a Tanakh \/ &Oacute;sz&ouml;vets&eacute;g &eacute;s az &Uacute;jsz&ouml;vets&eacute;g egy&uuml;tt. A h&eacute;ber Tanakh &eacute;s a protest&aacute;ns &Oacute;sz&ouml;vets&eacute;g tartalma azonos (csak az&hellip;\" class=\"encyclopedia\">Biblia<\/a>, ortodox teol&oacute;gia), k&eacute;s&#337;bb a katolikus &eacute;s <a href=\"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/lexikon\/protestans\/\" target=\"_self\" title=\"Az &uacute;n. protestantizmus h&iacute;ve, ilyen jelleg&#369;, illetve ilyen k&ouml;z&ouml;ss&eacute;g, teol&oacute;gia, lelkis&eacute;g stb. A latin protestatio = &bdquo;k&uuml;l&ouml;nv&eacute;lem&eacute;ny&rdquo; jogi kifejez&eacute;sb&#337;l.&nbsp; A reform&aacute;ci&oacute; idej&eacute;n, az 1529-es speyeri birodalmi gy&#369;l&eacute;sen V. K&aacute;roly n&eacute;met-r&oacute;mai cs&aacute;sz&aacute;r meger&#337;s&iacute;tette az 1521-es wormsi ediktum reform&aacute;ci&oacute;-ellenes rendelkez&eacute;seit. Ez ellen &bdquo;protest&aacute;ltak&rdquo;, azaz tiltakoztak beadv&aacute;nyukkal az evang&eacute;likus hit&#369; fejedelmek &eacute;s birodalmi v&aacute;rosok k&eacute;pvisel&#337;i.&nbsp; A &bdquo;protest&aacute;ns&rdquo; kifejez&eacute;st&hellip;\" class=\"encyclopedia\">protest&aacute;ns<\/a> sz&oacute;haszn&aacute;latban elterjedt az &ouml;sszevont &bdquo;Szentl&eacute;lek&rdquo; alak (v&ouml;. Szent&iacute;r&aacute;s, szentbesz&eacute;d, szentlecke, szentatya stb.), egyes 20. sz-i kisegyh&aacute;zakban pedig a &bdquo;<a href=\"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/lexikon\/szent-szellem\/\" target=\"_self\" title=\"A Szent L&eacute;lek \/ Szentl&eacute;lek [h&eacute;ber r&uacute;ach ha-q&oacute;des, g&ouml;r&ouml;g pneuma hagion] kisbet&#369;s &bdquo;szent szellem&rdquo; alakban jelenik meg egy reprint izraelita bibliaford&iacute;t&aacute;sban (IMIT\/Makkabi 2004), illetve az &#336;rtorony T&aacute;rsulat &aacute;ltal kiadott &Uacute;j vil&aacute;g ford&iacute;t&aacute;s sz&ouml;veg&eacute;ben (2001, 2003, 2017). # Jehova Tan&uacute;i sz&aacute;m&aacute;ra a Szentl&eacute;lek szem&eacute;lytelen isteni er&#337;, ihlet, szellemis&eacute;g, Isten megszem&eacute;lyes&iacute;t&eacute;se. Ez&eacute;rt az &#336;rtorony T&aacute;rsulat kiadv&aacute;nyaiban mindig&hellip;\" class=\"encyclopedia\">Szent Szellem<\/a>&rdquo; alak.<\/p>\n<p># A <a href=\"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/lexikon\/szent-szellem\/\" target=\"_self\" title=\"A Szent L&eacute;lek \/ Szentl&eacute;lek [h&eacute;ber r&uacute;ach ha-q&oacute;des, g&ouml;r&ouml;g pneuma hagion] kisbet&#369;s &bdquo;szent szellem&rdquo; alakban jelenik meg egy reprint izraelita bibliaford&iacute;t&aacute;sban (IMIT\/Makkabi 2004), illetve az &#336;rtorony T&aacute;rsulat &aacute;ltal kiadott &Uacute;j vil&aacute;g ford&iacute;t&aacute;s sz&ouml;veg&eacute;ben (2001, 2003, 2017). # Jehova Tan&uacute;i sz&aacute;m&aacute;ra a Szentl&eacute;lek szem&eacute;lytelen isteni er&#337;, ihlet, szellemis&eacute;g, Isten megszem&eacute;lyes&iacute;t&eacute;se. Ez&eacute;rt az &#336;rtorony T&aacute;rsulat kiadv&aacute;nyaiban mindig&hellip;\" class=\"encyclopedia\">szent szellem<\/a> a mai izraelita vall&aacute;sban Isten &eacute;ltet&#337;, ihlet&#337; &eacute;s megszentel&#337; erej&eacute;t vagy mag&aacute;t Istent jel&ouml;li.<\/p>\n<p># Az <a href=\"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/lexikon\/iszlam\/\" target=\"_self\" title=\"Arabul &bdquo;megb&eacute;k&eacute;l&eacute;s&rdquo; Allah akarat&aacute;val vagy &bdquo;&ouml;nal&aacute;vet&eacute;s&rdquo; Allah akarat&aacute;nak &ndash;&nbsp;Az iszl&aacute;m vall&aacute;s &ouml;nmegnevez&eacute;se az aszlama = megb&eacute;k&eacute;lni, beh&oacute;dolni, &ouml;nmag&aacute;t al&aacute;vetni jelent&eacute;s&#369; ig&eacute;b&#337;l. Az iszl&aacute;m az i.sz. 7. sz. j&ouml;tt l&eacute;tre, alap&iacute;t&oacute;ja Mohamed (570-623), az iszl&aacute;m pr&oacute;f&eacute;t&aacute;ja, Allah k&uuml;ld&ouml;tte. Allah az &uuml;zeneteit a hetedik &eacute;gb&#337;l lek&uuml;ldte [nuzul] Dzsibr&iacute;l arkangyallal, hogy ledikt&aacute;lja Mohamednek, aki recit&aacute;lta &eacute;s h&iacute;veivel memoriz&aacute;lta&hellip;\" class=\"encyclopedia\">iszl&aacute;m<\/a> szent&iacute;r&aacute;s&aacute;ban, a Kor&aacute;nban is megjelenik [<em>ar-r&uacute;ch<\/em>, <em>r&uacute;ch al-quddusz<\/em>], de a <a href=\"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/lexikon\/muszlim\/\" target=\"_self\" title=\"Arabul &bdquo;aki al&aacute;veti mag&aacute;t&rdquo; (Allah akarat&aacute;nak), &bdquo;aki megb&eacute;k&eacute;l&rdquo; (Allah akarat&aacute;val) [n&#337;n. muszlima, t.sz. muszlim&uacute;n] &ndash; Az iszl&aacute;m h&iacute;veinek leggyakoribb &ouml;nmegnevez&eacute;se. Az aszlama = megb&eacute;k&eacute;lni, beh&oacute;dolni, &ouml;nmag&aacute;t al&aacute;vetni ig&eacute;b&#337;l. A &bdquo;muszlim&rdquo; magyarul is k&ouml;nnyen kiejthet&#337; &eacute;s elterjedt sz&oacute;. A &bdquo;muzulm&aacute;n&rdquo; v&aacute;ltozat &ndash; a t&ouml;r&ouml;k m&uuml;sz&uuml;lm&eacute;n nyom&aacute;n &ndash; elfogadhat&oacute;, a n&eacute;metes &bdquo;mozlim&rdquo; az akad&eacute;miai aj&aacute;nl&aacute;s ellen&eacute;re sincs&hellip;\" class=\"encyclopedia\">muszlim<\/a> &eacute;rtelmez&eacute;si hagyom&aacute;ny <a href=\"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/lexikon\/gabriel\/\" target=\"_self\" title=\"Angyal neve, a Bibli&aacute;ban megnevezett k&eacute;t mennyei l&eacute;ny egyike (D&aacute;n 8:16 9:21 Lk 1:19,26). A h&eacute;ber Gavr&iacute;&eacute;l jelent&eacute;se &bdquo;Isten er&#337;s embere&rdquo; azaz &bdquo;Isten harcosa&rdquo;. G&aacute;briel egyr&eacute;szt l&aacute;zad&oacute; mennyei l&eacute;nyek ellen harcol (D&aacute;n 10:13,20), m&aacute;sr&eacute;szt Isten &eacute;s emberek k&ouml;z&ouml;tt h&iacute;rviv&#337;, azaz &bdquo;angyal&rdquo; [h&eacute;ber mal&aacute;k, g&ouml;r&ouml;g angelosz = h&iacute;rn&ouml;k). B&aacute;r a D&aacute;n 9:21 szerint k&eacute;pes rep&uuml;lni, a&hellip;\" class=\"encyclopedia\">G&aacute;briel<\/a> arkangyallal [<em><a href=\"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/lexikon\/dzsibril\/\" target=\"_self\" title=\"A bibliai G&aacute;briel angyal nev&eacute;nek arab v&aacute;ltozata a Kor&aacute;nban (Q 2:97-98, 66:4); az iszl&aacute;m hagyom&aacute;nyban n&eacute;vv&aacute;ltozata a Dzsibr&aacute;&iacute;l.\" class=\"encyclopedia\">Dzsibr&iacute;l<\/a><\/em>] azonos&iacute;tja.<\/p>\n<p># A h&aacute;roms&aacute;gtagad&oacute; vall&aacute;si k&ouml;z&ouml;ss&eacute;gek (unit&aacute;riusok, <a href=\"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/lexikon\/jehova-tanui\/\" target=\"_self\" title=\"Az angol Jehovah's Witnesses kifejez&eacute;s ford&iacute;t&aacute;sa &ndash;&nbsp;A 19. sz-i amerikai Charles T. Russell &aacute;ltal vezetett &bdquo;Nemzetk&ouml;zi Bibliakutat&oacute;k&rdquo; (International Bible Students) egyes&uuml;let&eacute;b&#337;l Russell hal&aacute;la ut&aacute;n &ouml;n&aacute;ll&oacute;sult vall&aacute;si szervezet. Egy 1931-es kongresszuson vett&eacute;k fel a &bdquo;Jehova Tan&uacute;i&rdquo; nevet, &ouml;nmagukra alkalmazva az &Eacute;zs 43:10 sz&ouml;veg&eacute;t : &bdquo;Ti vagytok tan&uacute;im, &iacute;gy sz&oacute;l az &Uacute;R [JHVH]...&rdquo; &ndash; K&ouml;zpont: Warwick (New&hellip;\" class=\"encyclopedia\">Jehova Tan&uacute;i<\/a>, krisztadelfi&aacute;nusok) szerint a L&eacute;lek csup&aacute;n szem&eacute;lytelen isteni er&#337; (ld. <a href=\"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/lexikon\/arianizmus\/\" target=\"_self\" title=\"Areiosz (latinosan Arius) 4. sz-i alexandriai presbiter nev&eacute;b&#337;l. Teo&shy;l&oacute;giai-krisztol&oacute;giai eretneks&eacute;g, amely szerint Isten csak egy szem&eacute;ly, az Atya, a Fi&uacute; csak Isten els&#337;, f&eacute;listeni teremtm&eacute;nye, a Szentl&eacute;lek pedig csak Isten szem&eacute;ly&shy;telen ereje. K&eacute;pvisel&#337;i az &oacute;kori ari&aacute;nusok, ma Jehova tan&uacute;i. El&iacute;t&eacute;lte 325-ben az I. Egyetemes (Nicaeai\/Nikaiai) Zsinat.\" class=\"encyclopedia\">arianizmus<\/a>).<\/p>\n<p># Az <a href=\"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/lexikon\/utolso-napi-szentek\/\" target=\"_self\" title=\"Az Utols&oacute; Napi Szentek J&eacute;zus Krisztus Egyh&aacute;za tagjai, r&eacute;gi, k&ouml;zismert nev&eacute;n a mormon vall&aacute;s h&iacute;vei. 2018 &oacute;ta ker&uuml;lik a &bdquo;mormon&rdquo; &ouml;nmegjel&ouml;l&eacute;st, ink&aacute;bb &bdquo;a Szentek&rdquo; &eacute;s a &bdquo;kereszt&eacute;ny&rdquo; kifejez&eacute;st haszn&aacute;lj&aacute;k. &ndash; A vall&aacute;s nev&eacute;nek magyar ford&iacute;t&aacute;si probl&eacute;m&aacute;it illet&#337;en ld. Utols&oacute; Napok Szentjei\" class=\"encyclopedia\">Utols&oacute; Napi Szentek<\/a> tan&iacute;t&aacute;s&aacute;ban a L&eacute;lek a harmadik isten az Atya [<em><a href=\"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/lexikon\/elohim\/\" target=\"_self\" title=\"A h&eacute;ber &eacute;l, eloah = &bdquo;isten&rdquo; jelent&eacute;s&#369; sz&oacute; t&ouml;bbes sz&aacute;m&uacute; alakja. Ha ut&aacute;na az ige t&ouml;bbes sz&aacute;mban &aacute;ll, akkor az elohim = &bdquo;istenek&rdquo;, ami a n&eacute;pek isteneire &eacute;s &aacute;ltal&aacute;ban t&uacute;lvil&aacute;gi l&eacute;nyekre utal. Ha egyes sz&aacute;mban &aacute;ll az ige, akkor az Istens&eacute;gre utal (JHVH-ra), ui. a h&eacute;berben a t&ouml;bbessz&aacute;m ragja [-im, -&oacute;t] az elvont f&#337;n&eacute;v k&eacute;pz&eacute;s&eacute;nek&hellip;\" class=\"encyclopedia\">Elohim<\/a><\/em>] &eacute;s a Fi&uacute; [<em><a href=\"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/lexikon\/jehova\/\" target=\"_self\" title=\"A bibliai h&eacute;ber istenn&eacute;v bet&#369;ib&#337;l [JHVH] &eacute;s az Adon&aacute;j (&bdquo;az &Uacute;r&rdquo;) sz&oacute; mag&aacute;nhangz&oacute;ib&oacute;l a k&ouml;z&eacute;pkorban keletkezett hibrid kifejez&eacute;s. A h&eacute;ber &iacute;r&aacute;s kezdetben nem jel&ouml;lte a mag&aacute;nhangz&oacute;kat, ez&eacute;rt Isten neve is n&eacute;gy bet&#369;k&eacute;nt [JHVH, Jod-H&eacute;-Vav-H&eacute;] jelenik meg a Tanakh \/ &Oacute;sz&ouml;vets&eacute;g sz&ouml;veg&eacute;ben. Csak a kora k&ouml;z&eacute;pkorban l&aacute;tt&aacute;k el a sz&ouml;veget mag&aacute;nhangz&oacute;kkal, &eacute;s a JHVH al&aacute;-f&ouml;l&eacute; az&hellip;\" class=\"encyclopedia\">Jehova<\/a><\/em>] mellett (ld. <a href=\"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/lexikon\/triteizmus\/\" target=\"_self\" title=\"A g&ouml;r.&nbsp;tri&nbsp;= &bdquo;h&aacute;rom&rdquo;, &eacute;s&nbsp;theosz&nbsp;= &bdquo;isten&rdquo; sz&oacute;b&oacute;l. Teol&oacute;giai eretneks&eacute;g v&aacute;dja az ari&aacute;nusok &eacute;s a modalist&aacute;k r&eacute;sz&eacute;r&#337;l a Nicaeai\/Nikaiai h&aacute;roms&aacute;gtan ellen, amely az &#337; &eacute;rtelmez&eacute;s&uuml;kben h&aacute;rom k&uuml;l&ouml;n istenr&#337;l sz&oacute;l.\" class=\"encyclopedia\">triteizmus<\/a>), egyes <a href=\"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/lexikon\/mormon-2\/\" target=\"_self\" title=\"A &bdquo;mormon&rdquo; megjel&ouml;l&eacute;s ragadv&aacute;nyn&eacute;v, amely az Utols&oacute; Napi Szentek &bdquo;Mormon k&ouml;nyve&rdquo; (MK) c&iacute;m&#369; szent&iacute;r&aacute;s&aacute;nak egyik szerepl&#337;j&eacute;re vezethet&#337; vissza: Mormon fia, nefita pr&oacute;f&eacute;ta, a &bdquo;Mormon szavai&rdquo;&nbsp;&eacute;s &bdquo;Mormon k&ouml;nyve&rdquo; &iacute;r&oacute;ja volt. Amikor Joseph Smith Jr. kiadta a MK-t, annak c&iacute;m&eacute;t &eacute;s alc&iacute;m&eacute;t f&eacute;lre&eacute;rtve (The Book of Mormon: An Account Written by the Hand of Mormon upon Plates&hellip;\" class=\"encyclopedia\">mormon<\/a> tan&iacute;t&oacute;k pedig k&uuml;l&ouml;nbs&eacute;get l&aacute;tnak a Holy Spirit (Szent L&eacute;lek) szem&eacute;lye &eacute;s a Holy Ghost (<a href=\"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/lexikon\/szent-szellem\/\" target=\"_self\" title=\"A Szent L&eacute;lek \/ Szentl&eacute;lek [h&eacute;ber r&uacute;ach ha-q&oacute;des, g&ouml;r&ouml;g pneuma hagion] kisbet&#369;s &bdquo;szent szellem&rdquo; alakban jelenik meg egy reprint izraelita bibliaford&iacute;t&aacute;sban (IMIT\/Makkabi 2004), illetve az &#336;rtorony T&aacute;rsulat &aacute;ltal kiadott &Uacute;j vil&aacute;g ford&iacute;t&aacute;s sz&ouml;veg&eacute;ben (2001, 2003, 2017). # Jehova Tan&uacute;i sz&aacute;m&aacute;ra a Szentl&eacute;lek szem&eacute;lytelen isteni er&#337;, ihlet, szellemis&eacute;g, Isten megszem&eacute;lyes&iacute;t&eacute;se. Ez&eacute;rt az &#336;rtorony T&aacute;rsulat kiadv&aacute;nyaiban mindig&hellip;\" class=\"encyclopedia\">Szent Szellem<\/a>) mint er&#337; k&ouml;z&ouml;tt.<\/p>\n<p># A &bdquo;Jesus Only&rdquo; Egyes&uuml;lt P&uuml;nk&ouml;sdista Egyh&aacute;z (UPCI) szerint Isten neve <a href=\"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/lexikon\/jezus-krisztus\/\" target=\"_self\" title=\"J&eacute;zus Krisztus a kereszt&eacute;ny vall&aacute;s alap&iacute;t&oacute;ja. Az i.sz. 1. sz&aacute;zadban &eacute;lt zsid&oacute; f&eacute;rfi, h&iacute;vei sz&aacute;m&aacute;ra a megj&ouml;vend&ouml;lt, sz&aacute;zadokon &aacute;t v&aacute;rt, &eacute;s elj&ouml;tt &bdquo;messi&aacute;s&rdquo; [h&eacute;ber mas&iacute;ach, g&ouml;r&ouml;g khrisztosz = &bdquo;(olajjal) felkent&rdquo;, azaz felhatalmazott), illetve &bdquo;Isten Fia&rdquo; &eacute;s az &bdquo;Ember Fia&rdquo;, az emberr&eacute; lett Isten. A J&eacute;s&uacute;a az &oacute;kori zsid&oacute;s&aacute;gban elterjedt szem&eacute;lyn&eacute;v volt, jelent&eacute;se kb. &bdquo;JHVH a&hellip;\" class=\"encyclopedia\">J&eacute;zus<\/a>, &eacute;s a L&eacute;lek csak id&#337;ben harmadik megnyilv&aacute;nul&aacute;si form&aacute;ja, nem k&uuml;l&ouml;n szem&eacute;ly vagy alany (ld. <a href=\"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/lexikon\/moralizmus\/\" target=\"_self\" title=\"A lat.&nbsp;modus&nbsp;= &bdquo;m&oacute;d&rdquo; (megjelen&eacute;si m&oacute;d) sz&oacute;b&oacute;l. Teol&oacute;giai eretnek&shy;s&eacute;g, amely szerint Isten csak egy szem&eacute;ly, az Atya, a Fi&uacute; &eacute;s a Szentl&eacute;lek az egyet&shy;len szem&eacute;lynek csak h&aacute;rom egym&aacute;s ut&aacute;ni megjelen&eacute;si form&aacute;ja, nem k&uuml;l&ouml;n sze&shy;m&eacute;&shy;lyek. K&eacute;pvisel&#337;i az &oacute;korban Praxeasz, No&eacute;tosz, Epigonosz, Kleomen&eacute;sz, Sza&shy;belliosz, ma a &bdquo;Jesus Only&rdquo; p&uuml;nk&ouml;sdiek &eacute;s a branhamist&aacute;k. El&iacute;t&eacute;lte t&ouml;bb helyi zsinat, &eacute;s 381-ben&hellip;\" class=\"encyclopedia\">modalizmus<\/a>).<\/p>\n<div id=\"mouseposition-extension-element-full-container\" style=\"position: fixed; inset: 0px; pointer-events: none; z-index: 2147483647; font-weight: 400;\">\n<div id=\"mouseposition-extension-element-rect-display\" style=\"display: none; position: absolute; background: rgba(255, 255, 255, 0.7); outline: black solid 1px; font-size: 12px; z-index: 2147483647; justify-content: center; align-items: center; user-select: none; cursor: default; color: #000000; font-family: 'Helvetica Neue', Helvetica, Arial, sans-serif; width: 0px; height: 0px;\">\n<pre style=\"flex: 1 1 0%; text-align: center; background-color: rgba(255, 255, 255, 0.7); color: #000000; min-width: 42px; min-height: 12px; transition: all 1s ease 0s;\"><\/pre>\n<\/div>\n<pre id=\"mouseposition-extension-element-coordinate-display\" style=\"position: absolute; display: none; background: #ffffff; font-size: 12px; line-height: 14px; border-radius: 3px; border-width: 1px; border-color: #222222 black #333333; border-style: solid; padding: 3px; z-index: 2147483647; color: #222222; user-select: none; cursor: default; font-family: 'Helvetica Neue', Helvetica, Arial, sans-serif;\"><\/pre>\n<\/div>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"<p>A h\u00e9ber r\u00faach ha-q\u00f3des, g\u00f6r\u00f6g pneuma hagion, illetve a latin spiritus sanctus magyar ford\u00edt\u00e1sa el\u0151sz\u00f6r \u201eSzent L\u00e9lek\u201d volt (ld. K\u00e1roli Biblia, ortodox teol\u00f3gia), k\u00e9s\u0151bb a katolikus \u00e9s protest\u00e1ns sz\u00f3haszn\u00e1latban elterjedt az \u00f6sszevont \u201eSzentl\u00e9lek\u201d alak (v\u00f6. Szent\u00edr\u00e1s, szentbesz\u00e9d, szentlecke, szentatya stb.), egyes 20. sz-i kisegyh\u00e1zakban pedig a \u201eSzent Szellem\u201d alak. # A szent szellem a mai &#8230;<\/p>\n","protected":false},"author":2,"featured_media":0,"template":"","encyclopedia-tag":[],"class_list":["post-3792","encyclopedia","type-encyclopedia","status-publish","hentry"],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/wp-json\/wp\/v2\/encyclopedia\/3792","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/wp-json\/wp\/v2\/encyclopedia"}],"about":[{"href":"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/wp-json\/wp\/v2\/types\/encyclopedia"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/wp-json\/wp\/v2\/users\/2"}],"version-history":[{"count":5,"href":"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/wp-json\/wp\/v2\/encyclopedia\/3792\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":12425,"href":"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/wp-json\/wp\/v2\/encyclopedia\/3792\/revisions\/12425"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=3792"}],"wp:term":[{"taxonomy":"encyclopedia-tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/wp-json\/wp\/v2\/encyclopedia-tag?post=3792"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}