{"id":3793,"date":"2022-07-06T21:43:11","date_gmt":"2022-07-06T19:43:11","guid":{"rendered":"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/lexikon\/szent-szellem-2\/"},"modified":"2022-08-12T17:11:40","modified_gmt":"2022-08-12T15:11:40","slug":"szent-szellem-2","status":"publish","type":"encyclopedia","link":"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/lexikon\/szent-szellem-2\/","title":{"rendered":"Szent Szellem"},"content":{"rendered":"

A héber rúach ha-qódes<\/em>, görög pneuma hagion<\/em>, illetve a latin spiritus sanctus<\/em> magyar fordítása először „Szent Lélek” volt (ld. Károli Biblia<\/a>, orthodox teológia), később a katolikus és protestáns<\/a> szóhasználatban elterjedt az összevont „Szentlélek<\/a>” alak (vö. Szentírás, szentbeszéd, szentlecke, szentatya). – Az ún. Huszita Bibliában (15. sz. eleje) szereplő „szent szellet” nyelvjárási kifejezés lehetett, más fordításban nem is található. A „szellem” szót viszont 1808-ban alkotta Kazinczy Ferenc a szél származékszavaként, az akkor már végbélszelet jelentő „szellet” helyett, illetve a német Geist (szellem, értsd: géniusz, elme, intellektus) magyar irodalmi megfelelőjéül (ld. szellemes, szellemi munka, szellemi tulajdon stb.). A „szellem” szó azonban gyorsan további jelentéskört is felvett (testetlen, túlvilági lény, kísértet, démon), ami megjelent az IMIT izraelita bibliafordításában (1898-1907) és egyszer az 1908-as Károli Bibliában is (1Kor 15:45).<\/p>\n

Egyes 20. sz-i zsidó származású keresztény tanítók (pl. Ungár Aladár), egyes bibliafordítók (Csia Lajos, Vida Sándor) és könyvkiadók (Evangélumi, Patmos stb.), illetve a rendszerváltás utáni angolszász missziók hatására több kisegyház is átvette a „Szent Szellem<\/a>” írásmódot, megtartva a Szentlélekről szóló egyetemes keresztény tanítást.<\/p>\n

# A „Szent Szellem<\/a>” írásmódot spiritualista és ezoterikus, neo-gnosztikus vallási közösségek és kiadók is használják, de a kereszténytől eltérő teológiai tartalommal.<\/p>\n

Vö. Szentlélek<\/a>, szent szellem<\/a><\/p>\n

\n
\n
<\/pre>\n<\/div>\n
<\/pre>\n<\/div>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"
A h\u00e9ber r\u00faach ha-q\u00f3des, g\u00f6r\u00f6g pneuma hagion, illetve a latin spiritus sanctus magyar ford\u00edt\u00e1sa el\u0151sz\u00f6r \u201eSzent L\u00e9lek\u201d volt (ld. K\u00e1roli Biblia, orthodox teol\u00f3gia), k\u00e9s\u0151bb a katolikus \u00e9s protest\u00e1ns sz\u00f3haszn\u00e1latban elterjedt az \u00f6sszevont \u201eSzentl\u00e9lek\u201d alak (v\u00f6. Szent\u00edr\u00e1s, szentbesz\u00e9d, szentlecke, szentatya). \u2013 Az \u00fan. Huszita Bibli\u00e1ban (15. sz. eleje) szerepl\u0151 \u201eszent szellet\u201d nyelvj\u00e1r\u00e1si kifejez\u00e9s lehetett, m\u00e1s ford\u00edt\u00e1sban …<\/p>\n","protected":false},"author":2,"featured_media":0,"template":"","encyclopedia-tag":[],"class_list":["post-3793","encyclopedia","type-encyclopedia","status-publish","hentry"],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/wp-json\/wp\/v2\/encyclopedia\/3793","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/wp-json\/wp\/v2\/encyclopedia"}],"about":[{"href":"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/wp-json\/wp\/v2\/types\/encyclopedia"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/wp-json\/wp\/v2\/users\/2"}],"version-history":[{"count":4,"href":"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/wp-json\/wp\/v2\/encyclopedia\/3793\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":12147,"href":"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/wp-json\/wp\/v2\/encyclopedia\/3793\/revisions\/12147"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=3793"}],"wp:term":[{"taxonomy":"encyclopedia-tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/wp-json\/wp\/v2\/encyclopedia-tag?post=3793"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}