{"id":3820,"date":"2022-07-06T21:43:12","date_gmt":"2022-07-06T19:43:12","guid":{"rendered":"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/lexikon\/poligamia\/"},"modified":"2022-08-17T10:12:17","modified_gmt":"2022-08-17T08:12:17","slug":"poligamia","status":"publish","type":"encyclopedia","link":"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/lexikon\/poligamia\/","title":{"rendered":"polig\u00e1mia"},"content":{"rendered":"<p>Tkp. &bdquo;t&ouml;bb(sz&ouml;r&ouml;s) h&aacute;zass&aacute;g&rdquo;, rendszerint &bdquo;<a href=\"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/lexikon\/tobbnejuseg\/\" target=\"_self\" title=\"Ld. polig&aacute;mia\" class=\"encyclopedia\">t&ouml;bbnej&#369;s&eacute;g<\/a>&rdquo; (polig&uuml;nia), ritk&aacute;n &bdquo;t&ouml;bbf&eacute;rj&#369;s&eacute;g&rdquo; (poliandria) form&aacute;j&aacute;ban. A jelens&eacute;g vall&aacute;si meg&iacute;t&eacute;l&eacute;se ir&aacute;nyzatonk&eacute;nt, kult&uacute;r&aacute;nk&eacute;nt, orsz&aacute;gonk&eacute;nt elt&eacute;r&#337;, illetve v&aacute;ltoz&oacute;.<\/p>\n<p>A zsid&oacute; &eacute;s kereszt&eacute;ny bibliai alap&uacute; ide&aacute;l egy f&eacute;rfi &eacute;s egy n&#337; h&aacute;zass&aacute;ga (1M&oacute;z 2:18,21-24 v&ouml;. Mt 19:4-6, 1Kor 6:16, Ef 5:28-33). A <a href=\"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/lexikon\/tobbnejuseg\/\" target=\"_self\" title=\"Ld. polig&aacute;mia\" class=\"encyclopedia\">t&ouml;bbnej&#369;s&eacute;g<\/a> elfogadott &aacute;llapot volt a nom&aacute;d p&aacute;tri&aacute;rk&aacute;k idej&eacute;n (a m&oacute;zesi t&ouml;rv&eacute;ny el&#337;tt), v&aacute;laszt&aacute;si lehet&#337;s&eacute;g volt a s&oacute;gorh&aacute;zass&aacute;g sz&uuml;ks&eacute;ghelyzet&eacute;ben (a m&oacute;zesi t&ouml;rv&eacute;ny aj&aacute;nl&aacute;s&aacute;val &ndash; 5M&oacute;z 25:1-10), illetve b&iacute;r&aacute;latot kapott egyes kir&aacute;lyok eset&eacute;ben (egy&eacute;ni b&#369;n&ouml;k &eacute;s politikai &eacute;rdekh&aacute;zass&aacute;gok, a m&oacute;zesi t&ouml;rv&eacute;ny ellen&eacute;re &ndash; 5M&oacute;z 17:17).<\/p>\n<p># Az <a href=\"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/lexikon\/iszlam\/\" target=\"_self\" title=\"Arabul &bdquo;megb&eacute;k&eacute;l&eacute;s&rdquo; Allah akarat&aacute;val vagy &bdquo;&ouml;nal&aacute;vet&eacute;s&rdquo; Allah akarat&aacute;nak &ndash;&nbsp;Az iszl&aacute;m vall&aacute;s &ouml;nmegnevez&eacute;se az aszlama = megb&eacute;k&eacute;lni, beh&oacute;dolni, &ouml;nmag&aacute;t al&aacute;vetni jelent&eacute;s&#369; ig&eacute;b&#337;l. Az iszl&aacute;m az i.sz. 7. sz. j&ouml;tt l&eacute;tre, alap&iacute;t&oacute;ja Mohamed (570-623), az iszl&aacute;m pr&oacute;f&eacute;t&aacute;ja, Allah k&uuml;ld&ouml;tte. Allah az &uuml;zeneteit a hetedik &eacute;gb&#337;l lek&uuml;ldte [nuzul] Dzsibr&iacute;l arkangyallal, hogy ledikt&aacute;lja Mohamednek, aki recit&aacute;lta &eacute;s h&iacute;veivel memoriz&aacute;lta&hellip;\" class=\"encyclopedia\">iszl&aacute;m<\/a> is egy f&eacute;rfi &eacute;s n&#337; h&aacute;zass&aacute;g&aacute;t tekinti ide&aacute;lisnak. A <a href=\"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/lexikon\/koran\/\" target=\"_self\" title=\"Arabul &bdquo;recit&aacute;lni, felolvasni, szavalni val&oacute;&rdquo; sz&ouml;veg [al-Qur'&aacute;n] &ndash; Az iszl&aacute;m szent&iacute;r&aacute;s&aacute;nak neve, c&iacute;me (Q 43:3 56:77 85:21 stb.), amit gyakran a &bdquo;nemes&rdquo; vagy &bdquo;kegyes&rdquo; jelz&#337;vel eg&eacute;sz&iacute;tenek ki [pl. al-Qur'&aacute;n al-Kar&iacute;m = a Kegyes Kor&aacute;n]. A Kor&aacute;n mint szent&iacute;r&aacute;s Allah &uuml;zenete, kinyilv&aacute;n&iacute;tott akarata. Mivel Allah &ouml;r&ouml;k, a szava is &ouml;r&ouml;k, &iacute;gy maga a Kor&aacute;n is &bdquo;teremtetlen&rdquo;&hellip;\" class=\"encyclopedia\">Kor&aacute;n<\/a> &ndash; eredetileg a sok <a href=\"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/lexikon\/muszlim\/\" target=\"_self\" title=\"Arabul &bdquo;aki al&aacute;veti mag&aacute;t&rdquo; (Allah akarat&aacute;nak), &bdquo;aki megb&eacute;k&eacute;l&rdquo; (Allah akarat&aacute;val) [n&#337;n. muszlima, t.sz. muszlim&uacute;n] &ndash; Az iszl&aacute;m h&iacute;veinek leggyakoribb &ouml;nmegnevez&eacute;se. Az aszlama = megb&eacute;k&eacute;lni, beh&oacute;dolni, &ouml;nmag&aacute;t al&aacute;vetni ig&eacute;b&#337;l. A &bdquo;muszlim&rdquo; magyarul is k&ouml;nnyen kiejthet&#337; &eacute;s elterjedt sz&oacute;. A &bdquo;muzulm&aacute;n&rdquo; v&aacute;ltozat &ndash; a t&ouml;r&ouml;k m&uuml;sz&uuml;lm&eacute;n nyom&aacute;n &ndash; elfogadhat&oacute;, a n&eacute;metes &bdquo;mozlim&rdquo; az akad&eacute;miai aj&aacute;nl&aacute;s ellen&eacute;re sincs&hellip;\" class=\"encyclopedia\">muszlim<\/a> hadi &ouml;zvegy miatt &ndash; egy <a href=\"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/lexikon\/muszlim\/\" target=\"_self\" title=\"Arabul &bdquo;aki al&aacute;veti mag&aacute;t&rdquo; (Allah akarat&aacute;nak), &bdquo;aki megb&eacute;k&eacute;l&rdquo; (Allah akarat&aacute;val) [n&#337;n. muszlima, t.sz. muszlim&uacute;n] &ndash; Az iszl&aacute;m h&iacute;veinek leggyakoribb &ouml;nmegnevez&eacute;se. Az aszlama = megb&eacute;k&eacute;lni, beh&oacute;dolni, &ouml;nmag&aacute;t al&aacute;vetni ig&eacute;b&#337;l. A &bdquo;muszlim&rdquo; magyarul is k&ouml;nnyen kiejthet&#337; &eacute;s elterjedt sz&oacute;. A &bdquo;muzulm&aacute;n&rdquo; v&aacute;ltozat &ndash; a t&ouml;r&ouml;k m&uuml;sz&uuml;lm&eacute;n nyom&aacute;n &ndash; elfogadhat&oacute;, a n&eacute;metes &bdquo;mozlim&rdquo; az akad&eacute;miai aj&aacute;nl&aacute;s ellen&eacute;re sincs&hellip;\" class=\"encyclopedia\">muszlim<\/a> f&eacute;rfinak legfeljebb n&eacute;gy feles&eacute;get enged&eacute;lyez (Q 4:3). Egyes vall&aacute;sjogi iskol&aacute;k szerint az els&#337; feles&eacute;g enged&eacute;ly&eacute;hez van k&ouml;tve a t&ouml;bbi feles&eacute;g. <a href=\"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/lexikon\/mohamed\/\" target=\"_self\" title=\"Muhammad ibn Abdullah (kb. 570-632). Arab keresked&#337;, majd vall&aacute;si, politikai, katonai vezet&#337;, az iszl&aacute;m pr&oacute;f&eacute;t&aacute;ja. Nev&eacute;nek jelent&eacute;se &bdquo;dics&eacute;retre m&eacute;lt&oacute;&rdquo;. A mai Sza&uacute;d-Ar&aacute;bia ter&uuml;let&eacute;n, Mekk&aacute;ban sz&uuml;letett, egy anyagi szempontb&oacute;l jelent&eacute;ktelen kl&aacute;n tagjak&eacute;nt. &Eacute;desapj&aacute;t (Abdullah, azaz &bdquo;Allah szolg&aacute;ja&rdquo;) m&eacute;g sz&uuml;let&eacute;se el&#337;tt vesztette el, &eacute;desanyj&aacute;t (Amina) hat&eacute;vesen, &iacute;gy anyai nagyb&aacute;tyja, Ab&uacute; T&aacute;lib nevelte. Az iszl&aacute;m pr&oacute;f&eacute;t&aacute;ja kb. 40&hellip;\" class=\"encyclopedia\">Mohamed<\/a> sz&aacute;m&aacute;ra &ndash; els&#337; feles&eacute;ge hal&aacute;la ut&aacute;n &ndash; <a href=\"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/lexikon\/allah\/\" target=\"_self\" title=\"Az iszl&aacute;mban Isten szem&eacute;lyneve. Elterjedt n&eacute;zet szerint az All&aacute;h az arab al-il&aacute;h [&bdquo;az Isten&rdquo;] &ouml;sszeolvad&aacute;sa, de k&eacute;ts&eacute;ges, hogy a mekkai szent&eacute;ly 360 istene k&ouml;z&uuml;l az egyik neve &bdquo;azisten&rdquo; lett volna. M&aacute;s n&eacute;zet szerint a sz&iacute;r kereszt&eacute;nyek &aacute;ltal hirdetett All&aacute;h&aacute; (&bdquo;Isten&rdquo;) &aacute;tv&eacute;tele, ami megmagyar&aacute;zn&aacute;, hogy a mekkai istenek k&ouml;z&ouml;tt mi&eacute;rt csak Allahnak volt vil&aacute;gteremt&#337; funkci&oacute;ja: a&hellip;\" class=\"encyclopedia\">Allah<\/a> m&eacute;g t&ouml;bb feles&eacute;get &eacute;s &aacute;gyast is enged&eacute;lyezett, elt&eacute;r&#337; okokb&oacute;l (ld. <a href=\"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/lexikon\/mohamed-felesegei\/\" target=\"_self\" title=\"Mohamed iszl&aacute;m pr&oacute;f&eacute;ta feles&eacute;gei Mohamedt&#337;l &eacute;s a muszlim k&ouml;z&ouml;ss&eacute;gt&#337;l egyar&aacute;nt megkapt&aacute;k &bdquo;a h&iacute;v&#337;k anyja&rdquo; [umm al-mum&iacute;n&iacute;n] c&iacute;met (Q 33:6). A Mohamed csal&aacute;di &eacute;let&eacute;nek t&ouml;rt&eacute;n&eacute;sei &eacute;s konfliktusai k&ouml;zben sz&uuml;letett kor&aacute;ni rendelkez&eacute;sek mind hat&aacute;st gyakoroltak az iszl&aacute;m vall&aacute;sjogra, a muszlim n&#337;k helyzet&eacute;re. Mohamed m&eacute;g sz&uuml;let&eacute;se el&#337;tt elvesztette &eacute;desapj&aacute;t, &eacute;desanyj&aacute;t pedig hat&eacute;vesen, &iacute;gy anyai nagyb&aacute;tyja nevelte. Mohamed 25&hellip;\" class=\"encyclopedia\">Mohamed feles&eacute;gei<\/a>). A <a href=\"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/lexikon\/muszlim\/\" target=\"_self\" title=\"Arabul &bdquo;aki al&aacute;veti mag&aacute;t&rdquo; (Allah akarat&aacute;nak), &bdquo;aki megb&eacute;k&eacute;l&rdquo; (Allah akarat&aacute;val) [n&#337;n. muszlima, t.sz. muszlim&uacute;n] &ndash; Az iszl&aacute;m h&iacute;veinek leggyakoribb &ouml;nmegnevez&eacute;se. Az aszlama = megb&eacute;k&eacute;lni, beh&oacute;dolni, &ouml;nmag&aacute;t al&aacute;vetni ig&eacute;b&#337;l. A &bdquo;muszlim&rdquo; magyarul is k&ouml;nnyen kiejthet&#337; &eacute;s elterjedt sz&oacute;. A &bdquo;muzulm&aacute;n&rdquo; v&aacute;ltozat &ndash; a t&ouml;r&ouml;k m&uuml;sz&uuml;lm&eacute;n nyom&aacute;n &ndash; elfogadhat&oacute;, a n&eacute;metes &bdquo;mozlim&rdquo; az akad&eacute;miai aj&aacute;nl&aacute;s ellen&eacute;re sincs&hellip;\" class=\"encyclopedia\">muszlim<\/a> t&ouml;bbs&eacute;g&#369; orsz&aacute;gokban a polig&aacute;mia helyenk&eacute;nt leg&aacute;lis, m&aacute;shol illeg&aacute;lis, &eacute;s a n&#337;k h&aacute;zasod&aacute;si korhat&aacute;r&aacute;t is elt&eacute;r&#337;en kezelik (nincs, 9, 12, 18, 21 &eacute;v stb.).<\/p>\n<p># Az <a href=\"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/lexikon\/utolso-napok-szentjei\/\" target=\"_self\" title=\"Ld. Utols&oacute; Napi Szentek &ndash; Az egyh&aacute;z angol nev&eacute;nek kor&aacute;bbi magyar ford&iacute;t&aacute;sai: J&eacute;zus Krisztus Mai Szentjeinek Egyh&aacute;za, J&eacute;zus Krisztus Modern Szentjeinek Egyh&aacute;za, Az Utols&oacute; Napok Szentjeinek J&eacute;zus Krisztus Egyh&aacute;za. MEGJEGYZ&Eacute;S: Az angol latter-day sz&oacute; jelent&eacute;se &bdquo;korunkbeli, mai, modern&rdquo; &ndash; &eacute;s nem &bdquo;utols&oacute; napi&rdquo; (of the Last Days).\" class=\"encyclopedia\">Utols&oacute; Napok Szentjei<\/a> (mormonok) eset&eacute;ben a tan&iacute;t&aacute;s &eacute;s a gyakorlat is v&aacute;ltozott. Joseph Smith <a href=\"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/lexikon\/mormon-2\/\" target=\"_self\" title=\"A &bdquo;mormon&rdquo; megjel&ouml;l&eacute;s ragadv&aacute;nyn&eacute;v, amely az Utols&oacute; Napi Szentek &bdquo;Mormon k&ouml;nyve&rdquo; (MK) c&iacute;m&#369; szent&iacute;r&aacute;s&aacute;nak egyik szerepl&#337;j&eacute;re vezethet&#337; vissza: Mormon fia, nefita pr&oacute;f&eacute;ta, a &bdquo;Mormon szavai&rdquo;&nbsp;&eacute;s &bdquo;Mormon k&ouml;nyve&rdquo; &iacute;r&oacute;ja volt. Amikor Joseph Smith Jr. kiadta a MK-t, annak c&iacute;m&eacute;t &eacute;s alc&iacute;m&eacute;t f&eacute;lre&eacute;rtve (The Book of Mormon: An Account Written by the Hand of Mormon upon Plates&hellip;\" class=\"encyclopedia\">mormon<\/a> pr&oacute;f&eacute;ta nyilv&aacute;nosan el&iacute;t&eacute;lte, de titokban gyakorolta, 1843-ban pedig kinyilatkoztat&aacute;sra hivatkozva bevezette. A &bdquo;t&ouml;bbsz&ouml;r&ouml;s h&aacute;zass&aacute;g&rdquo; [<em>plural marriage<\/em>] a &bdquo;vissza&aacute;ll&iacute;tott&rdquo; bibliai igazs&aacute;gok k&ouml;z&eacute; tartozott (T&amp;Sz 132:28-40,45). Smith nem t&ouml;rv&eacute;nyes, csak egyh&aacute;zi szertart&aacute;son feles&eacute;g&uuml;l vett n&#337;inek pontos sz&aacute;ma (27 &eacute;s 49 k&ouml;z&ouml;tt) m&eacute;g kutat&aacute;s t&aacute;rgya (v&ouml;. &bdquo;<a href=\"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/lexikon\/orok-hazassag\/\" target=\"_self\" title=\"Az Utols&oacute; Napi Szentek (mormonok) sz&aacute;m&aacute;ra a &bdquo;felmagasztosul&aacute;s&rdquo;, azaz istenn&eacute; v&aacute;l&aacute;s felt&eacute;tele a Szent Templomban k&ouml;t&ouml;tt &bdquo;&ouml;r&ouml;kk&eacute;val&oacute; h&aacute;zass&aacute;g&rdquo; vagy &bdquo;celeszti&aacute;lis h&aacute;zass&aacute;g&rdquo; (T&amp;Sz 131:1-3 132:19-23). Ez &bdquo;a h&aacute;zass&aacute;g &uacute;j &eacute;s &ouml;r&ouml;k sz&ouml;vets&eacute;ge&rdquo; &aacute;ltal v&aacute;lt el&eacute;rhet&#337;v&eacute;: &bdquo;az evang&eacute;lium t&ouml;rv&eacute;nye&rdquo; szerint, a mormon paps&aacute;g felhatalmaz&aacute;s&aacute;val, a Szent Templomban, &bdquo;az &iacute;g&eacute;ret Szent Lelke &aacute;ltal&rdquo; t&ouml;rt&eacute;n&#337; &bdquo;pecs&eacute;tel&eacute;s&rdquo; r&eacute;v&eacute;n a h&aacute;zass&aacute;g&hellip;\" class=\"encyclopedia\">&ouml;r&ouml;kk&eacute;val&oacute; h&aacute;zass&aacute;g<\/a>&rdquo;). Hal&aacute;la ut&aacute;n <a href=\"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/lexikon\/brigham-young\/\" target=\"_self\" title=\"Brigham Young (1801-1877), az Utols&oacute; Napi Szentek J&eacute;zus Krisztus Egyh&aacute;z&aacute;nak m&aacute;sodik eln&ouml;ke (1847-1877). Egy farmercsal&aacute;d kilencedik gyermekek&eacute;nt n&#337;tt fel. Az &bdquo;amerikai M&oacute;zes&rdquo; &ndash; Joseph Smith Jr. mormon pr&oacute;f&eacute;ta hal&aacute;la (1844) ut&aacute;n &ndash; a mormonok t&ouml;bbs&eacute;g&eacute;t Deseret &aacute;llam (a mai Utah) ter&uuml;let&eacute;re vezette. Vezet&eacute;se alatt a d&eacute;l-nyugaton v&aacute;rosok sz&aacute;zai&nbsp; j&ouml;tt l&eacute;tre. Az &bdquo;utahi h&aacute;bor&uacute;&rdquo; ut&aacute;n (1850)&hellip;\" class=\"encyclopedia\">Brigham Young<\/a> eln&ouml;k &eacute;s <a href=\"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/lexikon\/mormon-2\/\" target=\"_self\" title=\"A &bdquo;mormon&rdquo; megjel&ouml;l&eacute;s ragadv&aacute;nyn&eacute;v, amely az Utols&oacute; Napi Szentek &bdquo;Mormon k&ouml;nyve&rdquo; (MK) c&iacute;m&#369; szent&iacute;r&aacute;s&aacute;nak egyik szerepl&#337;j&eacute;re vezethet&#337; vissza: Mormon fia, nefita pr&oacute;f&eacute;ta, a &bdquo;Mormon szavai&rdquo;&nbsp;&eacute;s &bdquo;Mormon k&ouml;nyve&rdquo; &iacute;r&oacute;ja volt. Amikor Joseph Smith Jr. kiadta a MK-t, annak c&iacute;m&eacute;t &eacute;s alc&iacute;m&eacute;t f&eacute;lre&eacute;rtve (The Book of Mormon: An Account Written by the Hand of Mormon upon Plates&hellip;\" class=\"encyclopedia\">mormon<\/a> apostolok nyilv&aacute;nosan tan&iacute;tott&aacute;k &eacute;s v&eacute;dt&eacute;k a tant, &aacute;ll&iacute;tva: az Atya &eacute;s <a href=\"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/lexikon\/jezus-krisztus\/\" target=\"_self\" title=\"J&eacute;zus Krisztus a kereszt&eacute;ny vall&aacute;s alap&iacute;t&oacute;ja. Az i.sz. 1. sz&aacute;zadban &eacute;lt zsid&oacute; f&eacute;rfi, h&iacute;vei sz&aacute;m&aacute;ra a megj&ouml;vend&ouml;lt, sz&aacute;zadokon &aacute;t v&aacute;rt, &eacute;s elj&ouml;tt &bdquo;messi&aacute;s&rdquo; [h&eacute;ber mas&iacute;ach, g&ouml;r&ouml;g khrisztosz = &bdquo;(olajjal) felkent&rdquo;, azaz felhatalmazott), illetve &bdquo;Isten Fia&rdquo; &eacute;s az &bdquo;Ember Fia&rdquo;, az emberr&eacute; lett Isten. A J&eacute;s&uacute;a az &oacute;kori zsid&oacute;s&aacute;gban elterjedt szem&eacute;lyn&eacute;v volt, jelent&eacute;se kb. &bdquo;JHVH a&hellip;\" class=\"encyclopedia\">J&eacute;zus<\/a> is polig&aacute;m. A feles&eacute;gek sz&aacute;m&aacute;t nem korl&aacute;tozt&aacute;k (Young-nak 55 volt), a v&aacute;l&aacute;st &eacute;s &uacute;jrah&aacute;zasod&aacute;st engedt&eacute;k, &iacute;gy lassan a mormonok kb. 20-30%-a &eacute;lt polig&aacute;mi&aacute;ban. A k&ouml;zfelh&aacute;borod&aacute;st 1862-t&#337;l polig&aacute;mia-ellenes t&ouml;rv&eacute;nyek k&ouml;vett&eacute;k, a Kongresszus azzal fenyeget&#337;z&ouml;tt, hogy elveszik a mormonok templomait. 1890-ben Wilford Woodruff eln&ouml;k az &aacute;ltala kiadott Els&#337; Manifesztumban kijelentette, hogy a gyakorlatot megsz&uuml;ntetik. 1904-ben Josepf Fielding Smith eln&ouml;k pedig a M&aacute;sodik Manifesztumban kijelentette, hogy a polig&aacute;mi&aacute;t kik&ouml;z&ouml;s&iacute;t&eacute;ssel b&uuml;ntetik. Val&oacute;j&aacute;ban a tan nem lett elvetve (Krisztus visszaj&ouml;vetelekor, a <a href=\"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/lexikon\/millennium\/\" target=\"_self\" title=\"A latin mille = &bdquo;ezer&rdquo; &eacute;s annus = &bdquo;&eacute;v&rdquo; sz&oacute;b&oacute;l: &bdquo;&eacute;vezred&rdquo; \/ &bdquo;ezred&eacute;v&rdquo; &ndash; V&ouml;. millennizmus, millenarizmus\" class=\"encyclopedia\">millennium<\/a> idej&eacute;re a polig&aacute;mia vissza lesz &aacute;ll&iacute;tva), &eacute;s titokban m&eacute;g az 50-es &eacute;vekig gyakorolt&aacute;k. Az 1890-ben elszakadt, &uacute;n. &bdquo;fundamentalista&rdquo; mormonok (FLDS) is ragaszkodtak a kinyilatkoztat&aacute;shoz, &iacute;gy a kb. 35.000 tag fele ma is polig&aacute;mi&aacute;ban &eacute;l.<\/p>\n<div id=\"mouseposition-extension-element-full-container\" style=\"position: fixed; inset: 0px; pointer-events: none; z-index: 2147483647; font-weight: 400;\">\n<div id=\"mouseposition-extension-element-rect-display\" style=\"display: none; position: absolute; background: rgba(255, 255, 255, 0.7); outline: black solid 1px; font-size: 12px; z-index: 2147483647; justify-content: center; align-items: center; user-select: none; cursor: default; color: #000000; font-family: 'Helvetica Neue', Helvetica, Arial, sans-serif; width: 0px; height: 0px;\">\n<pre style=\"flex: 1 1 0%; text-align: center; background-color: rgba(255, 255, 255, 0.7); color: #000000; min-width: 42px; min-height: 12px; transition: all 1s ease 0s;\"><\/pre>\n<\/div>\n<pre id=\"mouseposition-extension-element-coordinate-display\" style=\"position: absolute; display: none; background: #ffffff; font-size: 12px; line-height: 14px; border-radius: 3px; border-width: 1px; border-color: #222222 black #333333; border-style: solid; padding: 3px; z-index: 2147483647; color: #222222; user-select: none; cursor: default; font-family: 'Helvetica Neue', Helvetica, Arial, sans-serif;\"><\/pre>\n<\/div>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"<p>Tkp. \u201et\u00f6bb(sz\u00f6r\u00f6s) h\u00e1zass\u00e1g\u201d, rendszerint \u201et\u00f6bbnej\u0171s\u00e9g\u201d (polig\u00fcnia), ritk\u00e1n \u201et\u00f6bbf\u00e9rj\u0171s\u00e9g\u201d (poliandria) form\u00e1j\u00e1ban. A jelens\u00e9g vall\u00e1si meg\u00edt\u00e9l\u00e9se ir\u00e1nyzatonk\u00e9nt, kult\u00far\u00e1nk\u00e9nt, orsz\u00e1gonk\u00e9nt elt\u00e9r\u0151, illetve v\u00e1ltoz\u00f3. A zsid\u00f3 \u00e9s kereszt\u00e9ny bibliai alap\u00fa ide\u00e1l egy f\u00e9rfi \u00e9s egy n\u0151 h\u00e1zass\u00e1ga (1M\u00f3z 2:18,21-24 v\u00f6. Mt 19:4-6, 1Kor 6:16, Ef 5:28-33). A t\u00f6bbnej\u0171s\u00e9g elfogadott \u00e1llapot volt a nom\u00e1d p\u00e1tri\u00e1rk\u00e1k idej\u00e9n (a m\u00f3zesi t\u00f6rv\u00e9ny el\u0151tt), &#8230;<\/p>\n","protected":false},"author":2,"featured_media":0,"template":"","encyclopedia-tag":[],"class_list":["post-3820","encyclopedia","type-encyclopedia","status-publish","hentry"],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/wp-json\/wp\/v2\/encyclopedia\/3820","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/wp-json\/wp\/v2\/encyclopedia"}],"about":[{"href":"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/wp-json\/wp\/v2\/types\/encyclopedia"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/wp-json\/wp\/v2\/users\/2"}],"version-history":[{"count":9,"href":"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/wp-json\/wp\/v2\/encyclopedia\/3820\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":12445,"href":"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/wp-json\/wp\/v2\/encyclopedia\/3820\/revisions\/12445"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=3820"}],"wp:term":[{"taxonomy":"encyclopedia-tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/wp-json\/wp\/v2\/encyclopedia-tag?post=3820"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}