{"id":3823,"date":"2022-07-06T21:43:12","date_gmt":"2022-07-06T19:43:12","guid":{"rendered":"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/lexikon\/iszlam\/"},"modified":"2022-11-17T11:17:44","modified_gmt":"2022-11-17T10:17:44","slug":"iszlam","status":"publish","type":"encyclopedia","link":"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/lexikon\/iszlam\/","title":{"rendered":"iszl\u00e1m"},"content":{"rendered":"

Arabul „megbékélés” Allah<\/a> akaratával vagy „önalávetés” Allah<\/a> akaratának – Az iszlám vallás önmegnevezése az aszlama<\/em> = megbékélni, behódolni, önmagát alávetni jelentésű igéből. Az iszlám az i.sz. 7. sz. jött létre, alapítója Mohamed<\/a> (570-623), az iszlám prófétája, Allah<\/a> küldötte. Allah<\/a> az üzeneteit a hetedik égből leküldte [nuzul<\/a>] Dzsibríl<\/a><\/em> arkangyallal, hogy lediktálja Mohamednek, aki recitálta és híveivel memorizálta a szövegeket. A vallás szentírása a Korán<\/a> [al-Qur’án<\/em>], a Mohamednek és társainak tulajdonított – de nem szentírás-értékű – mondások prófétai hagyományát pedig a hadísz<\/a><\/em>-gyűjtemények őrzik.<\/p>\n

Az iszlám ún. prófétai vallás, de nem független, hanem a bibliai kinyilatkoztatás-vonalon belül és annak lezárójaként értelmezi magát (Ábrahám – Mózes – Jézus<\/a> – Mohamed<\/a>), egyúttal az izraelita és a keresztény vallással szemben áll, mert azok – a Korán<\/a> szerint – Mózes és Jézus<\/a> vallását, illetve a nekik leküldött könyvek szövegét megrontották. Mohamed<\/a>, korának sokistenhívő arab vallásosságával szemben abszolút monoteizmust hirdetett. Az iszlámnak egyszerű hitéleti és hittani alapja van: a hitéleti „oszlopok” [arkán ad-dín<\/a><\/em>] az ún. Öt Pillér<\/a>, a hittani „kötelékek” [aqída<\/a><\/em>] pedig az ún. Hat Csomó<\/a>.<\/p>\n

Az iszlám nemzetközi vagy világvallás, bár kulturálisan arabizáló hatása van. Nem csupán vallás, hanem civilizáció. Egyfelől, hódítások és kereskedők révén elterjedve birodalmat épített fel, így a vallás és a politika számára elválaszthatatlan. Másfelől, a vallást az élet többi területétől (családjog, kereskedelem, politika, higiénia, étkezés, társadalmi kapcsolatok stb.) nem választja el, mert mindet Allah<\/a> törvényei szerint [saría<\/a><\/em>] szabályozza, és mint közösség [umma<\/a><\/em>], sajátos, kidolgozott vallási jogra [fiqh<\/a><\/em>] épül.<\/p>\n

Az iszlám világba ma kb. 1,9 milliárd ember tartozik, létszáma és 1400 éves története miatt természetesen nem egységes. Politikai szakadásra visszavezethető, hogy a muszlimok kb. 85-90%-a szunnita<\/a>, 10-15%-a síita<\/a>, illetve ibádí<\/a>. Ezért léteznek az iszlámnak részben eltérő hittani rendszerei (ld. szunnita<\/a> aqída<\/a><\/em> – síita<\/a> uszúl ad-dín<\/a><\/em>) és a hitélet eltérő összefoglalói (ld. szunnita<\/a> arkán ad-dín<\/a><\/em> – síita<\/a> furú ad-dín<\/a><\/em>), illetve különböző vallásjogi iskolák (ld. madzhab<\/a><\/em>) és lelkiségi irányzatok is (szúfí<\/a>, vahhábí<\/a>, szalafí<\/a> stb.), illetve olyan közösségek, amelyeket az iszlám közösség már nem is tart muszlimnak (drúz<\/a>, bahá’í, ahmadí stb.).<\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"

Arabul \u201emegb\u00e9k\u00e9l\u00e9s\u201d Allah akarat\u00e1val vagy \u201e\u00f6nal\u00e1vet\u00e9s\u201d Allah akarat\u00e1nak \u2013\u00a0Az iszl\u00e1m vall\u00e1s \u00f6nmegnevez\u00e9se az aszlama = megb\u00e9k\u00e9lni, beh\u00f3dolni, \u00f6nmag\u00e1t al\u00e1vetni jelent\u00e9s\u0171 ig\u00e9b\u0151l. Az iszl\u00e1m az i.sz. 7. sz. j\u00f6tt l\u00e9tre, alap\u00edt\u00f3ja Mohamed (570-623), az iszl\u00e1m pr\u00f3f\u00e9t\u00e1ja, Allah k\u00fcld\u00f6tte. Allah az \u00fczeneteit a hetedik \u00e9gb\u0151l lek\u00fcldte [nuzul] Dzsibr\u00edl arkangyallal, hogy ledikt\u00e1lja Mohamednek, aki recit\u00e1lta \u00e9s h\u00edveivel memoriz\u00e1lta …<\/p>\n","protected":false},"author":2,"featured_media":0,"template":"","encyclopedia-tag":[],"class_list":["post-3823","encyclopedia","type-encyclopedia","status-publish","hentry"],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/wp-json\/wp\/v2\/encyclopedia\/3823","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/wp-json\/wp\/v2\/encyclopedia"}],"about":[{"href":"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/wp-json\/wp\/v2\/types\/encyclopedia"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/wp-json\/wp\/v2\/users\/2"}],"version-history":[{"count":12,"href":"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/wp-json\/wp\/v2\/encyclopedia\/3823\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":14926,"href":"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/wp-json\/wp\/v2\/encyclopedia\/3823\/revisions\/14926"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=3823"}],"wp:term":[{"taxonomy":"encyclopedia-tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/wp-json\/wp\/v2\/encyclopedia-tag?post=3823"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}