{"id":3827,"date":"2022-07-06T21:43:12","date_gmt":"2022-07-06T19:43:12","guid":{"rendered":"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/lexikon\/szunnita\/"},"modified":"2022-08-11T09:39:09","modified_gmt":"2022-08-11T07:39:09","slug":"szunnita","status":"publish","type":"encyclopedia","link":"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/lexikon\/szunnita\/","title":{"rendered":"szunnita"},"content":{"rendered":"

Arabul szunní<\/em> – Az iszlám<\/a> legnagyobb ága, amelybe a muszlimok kb. 85%-a tartozik (a másik két ág a síita<\/a> és az ibádí<\/a>). A név vsz. „a próféta hagyománya” [szunnat an-nabí<\/em>], illetve „a hagyomány népe” [ahl asz-szunna<\/a><\/em>] kifejezésből ered, amely a 7-8. muszlim<\/a> polgárháborúktól kezdve a síitákkal, kháridzsitákkal és másokkal szembeni többségi identitást jelölte.<\/p>\n

Mohamed<\/a> fiú utód nélkül halt meg, így halála után a muszlim<\/a> közösség vezetése körüli vita (választás vagy öröklés) szakadást okozott. A szunniták szerint alkalmas és választott férfinak kell vezetnie: a négy Helyesen Vezetett Kalifa<\/a> [al-khulafá ar-rasídún<\/em>] Abú Bakr<\/a>, Omár<\/a>, Oszmán<\/a> és Alí<\/a> volt. A síiták szerint az utód csak Mohamed<\/a> „háznépének” [ahl al-bajt<\/a><\/em>] tagja lehet, és Mohamed<\/a> eleve Alít, unokaöccsét és vejét jelölte meg utódjaként, tehát ő az első igazi kalifa<\/a>. Az eltérő álláspontok az iszlám<\/a> korai alakjainak és történetének ellentétes szunnita-síita<\/a> értékeléséhez, illetve a napjainkig tartó szunnita-síita<\/a> ellenségeskedéshez vezetett.<\/p>\n

A főbb szunnita eszmei és gyakorlati sajátságok, fogalmak és irányzatok a következők.<\/p>\n

A vallásgyakorlat 5 „oszlopa” [arkán<\/em>]: (1) saháda<\/a><\/em> – a hitvallás: „Nincs más Isten, csak Allah<\/a>, és Mohamed<\/a> az ő prófétája” (2) szalát<\/a><\/em> – a napi ötszöri rituális imádság Mekka<\/a> felé fordulva, arab nyelven, (3) zakát<\/a><\/em> – a kötelező alamizsnaadó a szegények megsegítésére és a vallási intézmények támogatására, ami a kereset 2,5 százaléka, (4) szaum<\/a><\/em> – a muszlim<\/a> holdnaptár szerinti Ramadán<\/a> havi böjt, amikor napkeltétől napnyugtáig tilos enni, inni, dohányozni, nemi életet élni, (5) haddzs<\/a><\/em> – a mekkai zarándoklat, legalább az életben egyszer.<\/p>\n

A hittan 6 „csomója” [aqída<\/a><\/em>]: (1) az egyistenhit [tauhíd<\/a><\/em>], amely szerint nincs más Isten, csak Allah<\/a>, (2) Allahnak küldöttei [raszúl<\/em>] és prófétái [nabí<\/em>] vannak, akiket a népekhez küld, (3) Allah<\/a> a küldötteinek lapokat [szuhuf<\/em>] vagy könyveket [kutub<\/em>] küldött le kinyilat­koztatásul, (4) Allah<\/a> szolgái az angyalok [malá<\/em>ika<\/em>], (5) Allah<\/a> az ítélet napján [jaum ad-dín<\/a><\/em>] vagy feltámadás napján [jaum al-qijáma<\/em>] számon kéri az emberek minden tettét, (6) az elrendelés vagy sorshit [qadar<\/a><\/em>], amely szerint Allah<\/a> előre tudja, sőt előre eldönti az emberek földi sorsát, haláluk pillanatát és örök sorsukat. A hatodik pont a koráni szövegekben még nem szerepelt, csak az iszlám<\/a> első nagy hittani belviszálya (isteni szuverenitás vs. emberi szabad akarat) után került be a hittani pontok közé; a síiták az ember szabad akaratát vallják.<\/p>\n

A prófétai hagyományoknak [hadísz<\/a><\/em>] 6 elfogadott gyűjteménye van. A 4-5 jelentős vallásjogi iskola [hanafí<\/a>, sáfií<\/a>, málikí<\/a>, hanbalí<\/a> és záhirí<\/em>] és a 2-3 elfogadott hittani irányzat [asarí, máturidí <\/em>és atharí<\/em>]. Korunkban ráadásul különféle helyi és nemzetközi lelkiségi mozgalmak és irányzatok is küzdenek azért, hogy ki képviseli „az igazi” szunnita iszlámot (vahhábí<\/a>, barelví, deobandí, szalafí<\/a>, <\/em>tálib, quránista, iszlamista, modernista, progresszív, feminista<\/em> stb.).<\/p>\n

A szunnita iszlám<\/a> – a nagyrészt síita<\/a> Irak, Irán, Azerbajdzsán, illetve az ibádí<\/a> Ománi Szultanátus kivételével – az iszlám<\/a> világ többi részében az uralkodó irányzat, kb. 1.5 milliárd ember tartozik bele. A szunnita világ központja Mekka<\/a> és Medina<\/a> a mai Szaúd-Arábiában.<\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"

Arabul szunn\u00ed \u2013 Az iszl\u00e1m legnagyobb \u00e1ga, amelybe a muszlimok kb. 85%-a tartozik (a m\u00e1sik k\u00e9t \u00e1g a s\u00edita \u00e9s az ib\u00e1d\u00ed). A n\u00e9v vsz. \u201ea pr\u00f3f\u00e9ta hagyom\u00e1nya\u201d [szunnat an-nab\u00ed], illetve \u201ea hagyom\u00e1ny n\u00e9pe\u201d [ahl asz-szunna] kifejez\u00e9sb\u0151l ered, amely a 7-8. muszlim polg\u00e1rh\u00e1bor\u00fakt\u00f3l kezdve a s\u00edit\u00e1kkal, kh\u00e1ridzsit\u00e1kkal \u00e9s m\u00e1sokkal szembeni t\u00f6bbs\u00e9gi identit\u00e1st jel\u00f6lte. Mohamed fi\u00fa …<\/p>\n","protected":false},"author":2,"featured_media":0,"template":"","encyclopedia-tag":[],"class_list":["post-3827","encyclopedia","type-encyclopedia","status-publish","hentry"],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/wp-json\/wp\/v2\/encyclopedia\/3827","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/wp-json\/wp\/v2\/encyclopedia"}],"about":[{"href":"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/wp-json\/wp\/v2\/types\/encyclopedia"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/wp-json\/wp\/v2\/users\/2"}],"version-history":[{"count":24,"href":"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/wp-json\/wp\/v2\/encyclopedia\/3827\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":12036,"href":"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/wp-json\/wp\/v2\/encyclopedia\/3827\/revisions\/12036"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=3827"}],"wp:term":[{"taxonomy":"encyclopedia-tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/wp-json\/wp\/v2\/encyclopedia-tag?post=3827"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}