{"id":3828,"date":"2022-07-06T21:43:12","date_gmt":"2022-07-06T19:43:12","guid":{"rendered":"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/lexikon\/siita\/"},"modified":"2023-10-14T16:58:05","modified_gmt":"2023-10-14T14:58:05","slug":"siita","status":"publish","type":"encyclopedia","link":"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/lexikon\/siita\/","title":{"rendered":"s\u00edita"},"content":{"rendered":"

Arabul sí’í<\/em>, a síat Alí<\/a><\/em>, azaz „Ali pártja” kifejezésből – Az iszlám<\/a> kisebbségi irányzata, amelybe a muszlimok kb. 10-15%-a tartozik (a többség szunnita<\/a>). Mohamed<\/a> fiú utód nélkül halt meg, így halála után a muszlim<\/a> közösség vezetése körüli vita (választás vagy öröklés) szakadást okozott. A szunniták szerint alkalmas és választott férfinak kell vezetnie: a négy Helyesen Vezetett Kalifa<\/a> [al-khulafá ar-rasídún<\/em>] Abú Bakr<\/a>, Omár<\/a>, Oszmán<\/a> és Alí<\/a> volt. A síiták szerint az utód csak Mohamed<\/a> „háznépének” [ahl al-bajt<\/a><\/em>] tagja lehet, és Mohamed<\/a> eleve Alít, unokaöccsét és vejét jelölte meg utódjaként, tehát ő az első igazi kalifa<\/a>. Az eltérő álláspontok az iszlám<\/a> korai alakjainak és történetének ellentétes szunnita<\/a>-síita értékeléséhez, illetve a napjainkig tartó szunnita<\/a>-síita ellenségeskedéshez vezetett. Bár a síitizmus politikai pártként keletkezett, a századok során a vallásosság terén is több szempontból eltávolodott a szunnitizmustól.<\/p>\n

Történelmi jelentőségüket több észak-afrikai, iráni és jemeni dinasztia (Idríszidák, Fatimidák stb.) is fémjelzi. Szunnita<\/a> területen kisebbségként, elnyomás alatt éltek (vö. taqíjja<\/a><\/em>), de hatalomra kerülve ők nyomták el a szunnitákat, pl. így lett Irán a Szafavidák idején (16-18.sz.) a síitizmus fellegvára. Síiták ma főleg Irán, Irak, Qatar és Azerbajdzsán területén élnek. A síiták összlétszámát 180 és 230 millió közé teszik.<\/p>\n

A főbb síita eszmei és gyakorlati sajátságok, fogalmak és irányzatok a következők.<\/p>\n

A muszlim<\/a> hitvallás [saháda<\/a><\/em>] síita verziója egy harmadik elemmel bővült: „…és tanúsítom, hogy Alí<\/a> Allah<\/a> barátja” […wa-ashadu anna Alíjan walíju-lláh<\/em>], elemei tehát az egyistenhit [tauhíd<\/a><\/em>], Mohamed<\/a> prófétasága [nubuvva<\/em>] és az örökletes szellemi vezetés (imamátus<\/a>) Mohamed<\/a> „háznépe” [ahl-albajt<\/em>] révén. Ez jelenik meg „a tizennégy tévedhetetlen” [maszúmún<\/em>] (Mohamed<\/a>, Ali, Fatima<\/a>, Haszan<\/a>, Huszajn és 9 további síita imám<\/a>) eszméjében és hagyományaiban, az Alít és fiait övező mártírkultuszban (ld. ásúrá<\/em> ünnep), illetve az eltűnt, de síita meggyőződés szerint Allah<\/a> akaratából „rejtőzködésben” [ghajba<\/em>] levő 12. imám<\/a>, Muhammad al-Mahdí<\/a> visszatérésébe vetett hitben. A síita irányzatokat is az határozza meg, hogy Alí<\/a> leszármazottai közül hány imámot, illetve melyik imámot ismerik el, ezért léteznek „tizenkettes<\/a>” (imámí<\/em> – a síiták 85%-a), „hetes” (iszmailí<\/em>) és „ötös” (zajdí<\/em>) síiták.<\/p>\n

A vallás 5 „alapelve” [uszúl ad-dín<\/a> <\/em>vö. szunnita<\/a> aqída<\/a><\/em>] a következők: (1) az „egyistenhit” [tauhíd<\/a><\/em>], (2) az „igazság” [‘adl \/ adala<\/em>] elve, amelynek több értelmezési rétege van: a dolgok természetüknél fogva jók vagy rosszak; a javakat arányosan, igazságosan kell elosztani; mindenben az egyensúlyra kell törekedni; (3) a Mohamedben lezárult, de az imámok által védett „prófétaság” [nubuvva<\/em>], az örökletes szellemi „vezetés” [imáma<\/em>], az az ítélet a feltámadás napján [jaum al-qijáma<\/em>].<\/p>\n

A vallás 10 „segédeszköze” [furú ad-dín<\/a> <\/em>vö. szunnita<\/a> arkán ad-dín<\/a><\/em>] a következők: (1) szalát<\/a><\/em>, (2) szaum<\/a><\/em>, (3) haddzs<\/a><\/em>, (4) zakát<\/a><\/em>, (5) az üzleti bevétel 20%-os adója az imámoknak, más vallási és karitatív célra [khumsz<\/em>], (6) az Allah<\/a> ügyéért való „küzdelem” [dzsihád<\/a><\/em>] minden formája, (7) a helyes megparancsolása és (8) a helytelen tiltása, (9) az ahl al-bajt<\/a><\/em> iránti szeretet [tavalli<\/em>] és (10) az ellenségeitől való elhatárolódás [tabarri<\/em>]. A napi öt előírt imából [szalát<\/a><\/em>] összevonták a déli-délutáni és az esti-éjszakai imát, így csak napi háromszor imádkoznak.<\/p>\n

A („tizenkettes<\/a>”) síiták saját vallásjogi iskolája a dzsafarí<\/a><\/em> madzhab<\/a>.<\/p>\n

Vö. umma<\/a>, imamátus<\/a>, Alí<\/a>, Mahdí<\/a>, alevita<\/a>, alavita<\/a>, drúz<\/a>, bahá’í<\/p>\n

\n
\n
<\/pre>\n<\/div>\n
<\/pre>\n<\/div>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"
Arabul s\u00ed’\u00ed, a s\u00edat Al\u00ed, azaz \u201eAli p\u00e1rtja\u201d kifejez\u00e9sb\u0151l \u2013 Az iszl\u00e1m kisebbs\u00e9gi ir\u00e1nyzata, amelybe a muszlimok kb. 10-15%-a tartozik (a t\u00f6bbs\u00e9g szunnita). Mohamed fi\u00fa ut\u00f3d n\u00e9lk\u00fcl halt meg, \u00edgy hal\u00e1la ut\u00e1n a muszlim k\u00f6z\u00f6ss\u00e9g vezet\u00e9se k\u00f6r\u00fcli vita (v\u00e1laszt\u00e1s vagy \u00f6r\u00f6kl\u00e9s) szakad\u00e1st okozott. A szunnit\u00e1k szerint alkalmas \u00e9s v\u00e1lasztott f\u00e9rfinak kell vezetnie: a n\u00e9gy Helyesen …<\/p>\n","protected":false},"author":2,"featured_media":0,"template":"","encyclopedia-tag":[],"class_list":["post-3828","encyclopedia","type-encyclopedia","status-publish","hentry"],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/wp-json\/wp\/v2\/encyclopedia\/3828","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/wp-json\/wp\/v2\/encyclopedia"}],"about":[{"href":"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/wp-json\/wp\/v2\/types\/encyclopedia"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/wp-json\/wp\/v2\/users\/2"}],"version-history":[{"count":37,"href":"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/wp-json\/wp\/v2\/encyclopedia\/3828\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":15189,"href":"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/wp-json\/wp\/v2\/encyclopedia\/3828\/revisions\/15189"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=3828"}],"wp:term":[{"taxonomy":"encyclopedia-tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/wp-json\/wp\/v2\/encyclopedia-tag?post=3828"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}