{"id":3829,"date":"2022-07-06T21:43:12","date_gmt":"2022-07-06T19:43:12","guid":{"rendered":"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/lexikon\/mahdi\/"},"modified":"2024-03-06T08:47:44","modified_gmt":"2024-03-06T07:47:44","slug":"mahdi","status":"publish","type":"encyclopedia","link":"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/lexikon\/mahdi\/","title":{"rendered":"Mahd\u00ed"},"content":{"rendered":"<p>Arabul &bdquo;a vezetett&rdquo; vagy &bdquo;a vezet&#337;&rdquo; [<em>al-Mahd&iacute;<\/em>] &ndash; Az <a href=\"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/lexikon\/iszlam\/\" target=\"_self\" title=\"Arabul &bdquo;megb&eacute;k&eacute;l&eacute;s&rdquo; Allah akarat&aacute;val vagy &bdquo;&ouml;nal&aacute;vet&eacute;s&rdquo; Allah akarat&aacute;nak &ndash;&nbsp;Az iszl&aacute;m vall&aacute;s &ouml;nmegnevez&eacute;se az aszlama = megb&eacute;k&eacute;lni, beh&oacute;dolni, &ouml;nmag&aacute;t al&aacute;vetni jelent&eacute;s&#369; ig&eacute;b&#337;l. Az iszl&aacute;m az i.sz. 7. sz. j&ouml;tt l&eacute;tre, alap&iacute;t&oacute;ja Mohamed (570-623), az iszl&aacute;m pr&oacute;f&eacute;t&aacute;ja, Allah k&uuml;ld&ouml;tte. Allah az &uuml;zeneteit a hetedik &eacute;gb&#337;l lek&uuml;ldte [nuzul] Dzsibr&iacute;l arkangyallal, hogy ledikt&aacute;lja Mohamednek, aki recit&aacute;lta &eacute;s h&iacute;veivel memoriz&aacute;lta&hellip;\" class=\"encyclopedia\">iszl&aacute;m<\/a> (k&uuml;l&ouml;n&ouml;sen a <a href=\"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/lexikon\/siita\/\" target=\"_self\" title=\"Arabul s&iacute;'&iacute;, a s&iacute;at Al&iacute;, azaz &bdquo;Ali p&aacute;rtja&rdquo; kifejez&eacute;sb&#337;l &ndash; Az iszl&aacute;m kisebbs&eacute;gi ir&aacute;nyzata, amelybe a muszlimok kb. 10-15%-a tartozik (a t&ouml;bbs&eacute;g szunnita). Mohamed fi&uacute; ut&oacute;d n&eacute;lk&uuml;l halt meg, &iacute;gy hal&aacute;la ut&aacute;n a muszlim k&ouml;z&ouml;ss&eacute;g vezet&eacute;se k&ouml;r&uuml;li vita (v&aacute;laszt&aacute;s vagy &ouml;r&ouml;kl&eacute;s) szakad&aacute;st okozott. A szunnit&aacute;k szerint alkalmas &eacute;s v&aacute;lasztott f&eacute;rfinak kell vezetnie: a n&eacute;gy Helyesen&hellip;\" class=\"encyclopedia\">s&iacute;ita<\/a>) hagyom&aacute;ny messi&aacute;si jelleg&#369; alakja a v&eacute;gs&#337; id&#337;kr&#337;l sz&oacute;l&oacute; k&uuml;l&ouml;nb&ouml;z&#337; elk&eacute;pzel&eacute;sekben. A Mahd&iacute; <a href=\"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/lexikon\/mohamed\/\" target=\"_self\" title=\"Muhammad ibn Abdullah (kb. 570-632). Arab keresked&#337;, majd vall&aacute;si, politikai, katonai vezet&#337;, az iszl&aacute;m pr&oacute;f&eacute;t&aacute;ja. Nev&eacute;nek jelent&eacute;se &bdquo;dics&eacute;retre m&eacute;lt&oacute;&rdquo;. A mai Sza&uacute;d-Ar&aacute;bia ter&uuml;let&eacute;n, Mekk&aacute;ban sz&uuml;letett, egy anyagi szempontb&oacute;l jelent&eacute;ktelen kl&aacute;n tagjak&eacute;nt. &Eacute;desapj&aacute;t (Abdullah, azaz &bdquo;Allah szolg&aacute;ja&rdquo;) m&eacute;g sz&uuml;let&eacute;se el&#337;tt vesztette el, &eacute;desanyj&aacute;t (Amina) hat&eacute;vesen, &iacute;gy anyai nagyb&aacute;tyja, Ab&uacute; T&aacute;lib nevelte. Az iszl&aacute;m pr&oacute;f&eacute;t&aacute;ja kb. 40&hellip;\" class=\"encyclopedia\">Mohamed<\/a> lesz&aacute;rmazottja, &eacute;s az&eacute;rt jelenik meg, hogy harcoljon a &bdquo;legmegt&eacute;veszt&#337;bb&rdquo; antikrisztusi alak, <em>al-Masz&iacute;h ad-Daddzs&aacute;l<\/em> ellen, m&eacute;g a <a href=\"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/lexikon\/muszlim\/\" target=\"_self\" title=\"Arabul &bdquo;aki al&aacute;veti mag&aacute;t&rdquo; (Allah akarat&aacute;nak), &bdquo;aki megb&eacute;k&eacute;l&rdquo; (Allah akarat&aacute;val) [n&#337;n. muszlima, t.sz. muszlim&uacute;n] &ndash; Az iszl&aacute;m h&iacute;veinek leggyakoribb &ouml;nmegnevez&eacute;se. Az aszlama = megb&eacute;k&eacute;lni, beh&oacute;dolni, &ouml;nmag&aacute;t al&aacute;vetni ig&eacute;b&#337;l. A &bdquo;muszlim&rdquo; magyarul is k&ouml;nnyen kiejthet&#337; &eacute;s elterjedt sz&oacute;. A &bdquo;muzulm&aacute;n&rdquo; v&aacute;ltozat &ndash; a t&ouml;r&ouml;k m&uuml;sz&uuml;lm&eacute;n nyom&aacute;n &ndash; elfogadhat&oacute;, a n&eacute;metes &bdquo;mozlim&rdquo; az akad&eacute;miai aj&aacute;nl&aacute;s ellen&eacute;re sincs&hellip;\" class=\"encyclopedia\">muszlim<\/a> <a href=\"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/lexikon\/jezus-krisztus\/\" target=\"_self\" title=\"J&eacute;zus Krisztus a kereszt&eacute;ny vall&aacute;s alap&iacute;t&oacute;ja. Az i.sz. 1. sz&aacute;zadban &eacute;lt zsid&oacute; f&eacute;rfi, h&iacute;vei sz&aacute;m&aacute;ra a megj&ouml;vend&ouml;lt, sz&aacute;zadokon &aacute;t v&aacute;rt, &eacute;s elj&ouml;tt &bdquo;messi&aacute;s&rdquo; [h&eacute;ber mas&iacute;ach, g&ouml;r&ouml;g khrisztosz = &bdquo;(olajjal) felkent&rdquo;, azaz felhatalmazott), illetve &bdquo;Isten Fia&rdquo; &eacute;s az &bdquo;Ember Fia&rdquo;, az emberr&eacute; lett Isten. A J&eacute;s&uacute;a az &oacute;kori zsid&oacute;s&aacute;gban elterjedt szem&eacute;lyn&eacute;v volt, jelent&eacute;se kb. &bdquo;JHVH a&hellip;\" class=\"encyclopedia\">J&eacute;zus<\/a> [<em>&Iacute;sz&aacute; Masz&iacute;h<\/em>] megjelen&eacute;se el&#337;tt.<\/p>\n<p>A Kor&aacute;nban &eacute;s a hiteles had&iacute;szokban sincs r&aacute; utal&aacute;s, m&eacute;gis &uacute;jra meg &uacute;jra megjelentek az <a href=\"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/lexikon\/iszlam\/\" target=\"_self\" title=\"Arabul &bdquo;megb&eacute;k&eacute;l&eacute;s&rdquo; Allah akarat&aacute;val vagy &bdquo;&ouml;nal&aacute;vet&eacute;s&rdquo; Allah akarat&aacute;nak &ndash;&nbsp;Az iszl&aacute;m vall&aacute;s &ouml;nmegnevez&eacute;se az aszlama = megb&eacute;k&eacute;lni, beh&oacute;dolni, &ouml;nmag&aacute;t al&aacute;vetni jelent&eacute;s&#369; ig&eacute;b&#337;l. Az iszl&aacute;m az i.sz. 7. sz. j&ouml;tt l&eacute;tre, alap&iacute;t&oacute;ja Mohamed (570-623), az iszl&aacute;m pr&oacute;f&eacute;t&aacute;ja, Allah k&uuml;ld&ouml;tte. Allah az &uuml;zeneteit a hetedik &eacute;gb&#337;l lek&uuml;ldte [nuzul] Dzsibr&iacute;l arkangyallal, hogy ledikt&aacute;lja Mohamednek, aki recit&aacute;lta &eacute;s h&iacute;veivel memoriz&aacute;lta&hellip;\" class=\"encyclopedia\">iszl&aacute;m<\/a> t&ouml;rt&eacute;nelem sor&aacute;n, &ouml;nmagukat al-Mahd&iacute;-nak nevez&#337; muszlimok, t&ouml;bbnyire politikai nyugtalans&aacute;g, l&aacute;zad&aacute;sok, h&aacute;bor&uacute;k idej&eacute;n, &iacute;gy napjainkban is. &ndash; A &bdquo;<a href=\"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/lexikon\/tizenkettes\/\" target=\"_self\" title=\"Az iszl&aacute;m s&iacute;ita &aacute;g&aacute;nak legnagyobb l&eacute;leksz&aacute;m&uacute; ir&aacute;nyzata. A s&iacute;it&aacute;k kb. 85%-a &bdquo;tizenkettes&rdquo;, egyes orsz&aacute;gokban a lakoss&aacute;g nagy r&eacute;sze (Ir&aacute;n 90%-a, Azerbajdzs&aacute;n 85%-a, Bahrain 70%-a, Irak &eacute;s Libanon 65%-a). A &bdquo;tizenkettes&rdquo; [iszn&aacute; asar&iacute;jja] n&eacute;v onnan ered, hogy ez az ir&aacute;nyzat az Alit&oacute;l sz&aacute;m&iacute;tva tizenk&eacute;t im&aacute;mot ismer el. A t&ouml;bbi s&iacute;ita ir&aacute;nyzat &ouml;t vagy h&eacute;t im&aacute;mot, az&eacute;rt&hellip;\" class=\"encyclopedia\">tizenkettes<\/a>&rdquo; <a href=\"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/lexikon\/siita\/\" target=\"_self\" title=\"Arabul s&iacute;'&iacute;, a s&iacute;at Al&iacute;, azaz &bdquo;Ali p&aacute;rtja&rdquo; kifejez&eacute;sb&#337;l &ndash; Az iszl&aacute;m kisebbs&eacute;gi ir&aacute;nyzata, amelybe a muszlimok kb. 10-15%-a tartozik (a t&ouml;bbs&eacute;g szunnita). Mohamed fi&uacute; ut&oacute;d n&eacute;lk&uuml;l halt meg, &iacute;gy hal&aacute;la ut&aacute;n a muszlim k&ouml;z&ouml;ss&eacute;g vezet&eacute;se k&ouml;r&uuml;li vita (v&aacute;laszt&aacute;s vagy &ouml;r&ouml;kl&eacute;s) szakad&aacute;st okozott. A szunnit&aacute;k szerint alkalmas &eacute;s v&aacute;lasztott f&eacute;rfinak kell vezetnie: a n&eacute;gy Helyesen&hellip;\" class=\"encyclopedia\">s&iacute;ita<\/a> hagyom&aacute;nyban Muhammad al-Mahd&iacute; a hetedik <a href=\"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/lexikon\/imam\/\" target=\"_self\" title=\"Arabul &bdquo;el&ouml;l &aacute;ll&oacute;&rdquo; &ndash; Szunnita istentiszteleten az el&#337;im&aacute;dkoz&oacute; neve (a magyar &bdquo;ima&rdquo; sz&oacute;hoz nincs k&ouml;ze). A szunnita iszl&aacute;mban az im&aacute;m nem csup&aacute;n vall&aacute;si tekint&eacute;ly, kalifa is csak az lehetett, aki im&aacute;m is volt. A s&iacute;ita iszl&aacute;mban Ali lesz&aacute;rmazottaik&eacute;nt az im&aacute;mok az umma igazi, hib&aacute;tlan vezet&#337;i. Ld. imam&aacute;tus\" class=\"encyclopedia\">im&aacute;m<\/a> (<a href=\"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/lexikon\/haszan\/\" target=\"_self\" title=\"Arabul &bdquo;j&oacute;&rdquo; vagy &bdquo;sz&eacute;p&rdquo; &ndash; Elterjedt f&eacute;rfin&eacute;v. Az iszl&aacute;m had&iacute;sz-tudom&aacute;nyban a &bdquo;j&oacute;&rdquo; min&#337;s&iacute;t&eacute;s&#369; k&ouml;zl&eacute;sek neve.\" class=\"encyclopedia\">Haszan<\/a> al-Aszkar&iacute;, megh. 874) elt&#369;nt fia, aki nem meghalt, hanem <a href=\"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/lexikon\/allah\/\" target=\"_self\" title=\"Az iszl&aacute;mban Isten szem&eacute;lyneve. Elterjedt n&eacute;zet szerint az All&aacute;h az arab al-il&aacute;h [&bdquo;az Isten&rdquo;] &ouml;sszeolvad&aacute;sa, de k&eacute;ts&eacute;ges, hogy a mekkai szent&eacute;ly 360 istene k&ouml;z&uuml;l az egyik neve &bdquo;azisten&rdquo; lett volna. M&aacute;s n&eacute;zet szerint a sz&iacute;r kereszt&eacute;nyek &aacute;ltal hirdetett All&aacute;h&aacute; (&bdquo;Isten&rdquo;) &aacute;tv&eacute;tele, ami megmagyar&aacute;zn&aacute;, hogy a mekkai istenek k&ouml;z&ouml;tt mi&eacute;rt csak Allahnak volt vil&aacute;gteremt&#337; funkci&oacute;ja: a&hellip;\" class=\"encyclopedia\">Allah<\/a> akarat&aacute;b&oacute;l &bdquo;elrejtetts&eacute;gben&rdquo; [<em>ghajba<\/em>] &eacute;l, &eacute;s egy napon &#337; t&eacute;r vissza, jelenik meg, mint a zsarnoks&aacute;g elleni &bdquo;felkel&#337;&rdquo; [<em>al-Qaim<\/em>]. Az Ir&aacute;ni <a href=\"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/lexikon\/iszlam\/\" target=\"_self\" title=\"Arabul &bdquo;megb&eacute;k&eacute;l&eacute;s&rdquo; Allah akarat&aacute;val vagy &bdquo;&ouml;nal&aacute;vet&eacute;s&rdquo; Allah akarat&aacute;nak &ndash;&nbsp;Az iszl&aacute;m vall&aacute;s &ouml;nmegnevez&eacute;se az aszlama = megb&eacute;k&eacute;lni, beh&oacute;dolni, &ouml;nmag&aacute;t al&aacute;vetni jelent&eacute;s&#369; ig&eacute;b&#337;l. Az iszl&aacute;m az i.sz. 7. sz. j&ouml;tt l&eacute;tre, alap&iacute;t&oacute;ja Mohamed (570-623), az iszl&aacute;m pr&oacute;f&eacute;t&aacute;ja, Allah k&uuml;ld&ouml;tte. Allah az &uuml;zeneteit a hetedik &eacute;gb&#337;l lek&uuml;ldte [nuzul] Dzsibr&iacute;l arkangyallal, hogy ledikt&aacute;lja Mohamednek, aki recit&aacute;lta &eacute;s h&iacute;veivel memoriz&aacute;lta&hellip;\" class=\"encyclopedia\">Iszl&aacute;m<\/a> K&ouml;zt&aacute;rsas&aacute;g alkotm&aacute;nya szerint az &aacute;llam csak addig l&eacute;tezik, am&iacute;g a Mahd&iacute; meg nem jelenik. &ndash; A szunnit&aacute;k a <a href=\"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/lexikon\/siita\/\" target=\"_self\" title=\"Arabul s&iacute;'&iacute;, a s&iacute;at Al&iacute;, azaz &bdquo;Ali p&aacute;rtja&rdquo; kifejez&eacute;sb&#337;l &ndash; Az iszl&aacute;m kisebbs&eacute;gi ir&aacute;nyzata, amelybe a muszlimok kb. 10-15%-a tartozik (a t&ouml;bbs&eacute;g szunnita). Mohamed fi&uacute; ut&oacute;d n&eacute;lk&uuml;l halt meg, &iacute;gy hal&aacute;la ut&aacute;n a muszlim k&ouml;z&ouml;ss&eacute;g vezet&eacute;se k&ouml;r&uuml;li vita (v&aacute;laszt&aacute;s vagy &ouml;r&ouml;kl&eacute;s) szakad&aacute;st okozott. A szunnit&aacute;k szerint alkalmas &eacute;s v&aacute;lasztott f&eacute;rfinak kell vezetnie: a n&eacute;gy Helyesen&hellip;\" class=\"encyclopedia\">s&iacute;ita<\/a> hagyom&aacute;nyt elutas&iacute;tj&aacute;k: szerint&uuml;k a Mahd&iacute; m&eacute;g egy&aacute;ltal&aacute;n nem sz&uuml;letett meg.<\/p>\n<div id=\"mouseposition-extension-element-full-container\" style=\"position: fixed; inset: 0px; pointer-events: none; z-index: 2147483647; font-weight: 400;\">\n<div id=\"mouseposition-extension-element-rect-display\" style=\"display: none; position: absolute; background: rgba(255, 255, 255, 0.7); outline: black solid 1px; font-size: 12px; z-index: 2147483647; justify-content: center; align-items: center; user-select: none; cursor: default; color: #000000; font-family: 'Helvetica Neue', Helvetica, Arial, sans-serif; width: 0px; height: 0px;\">\n<pre style=\"flex: 1 1 0%; text-align: center; background-color: rgba(255, 255, 255, 0.7); color: #000000; min-width: 42px; min-height: 12px; transition: all 1s ease 0s;\"><\/pre>\n<\/div>\n<pre id=\"mouseposition-extension-element-coordinate-display\" style=\"position: absolute; display: none; background: #ffffff; font-size: 12px; line-height: 14px; border-radius: 3px; border-width: 1px; border-color: #222222 black #333333; border-style: solid; padding: 3px; z-index: 2147483647; color: #222222; user-select: none; cursor: default; font-family: 'Helvetica Neue', Helvetica, Arial, sans-serif;\"><\/pre>\n<\/div>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"<p>Arabul \u201ea vezetett\u201d vagy \u201ea vezet\u0151\u201d [al-Mahd\u00ed] \u2013 Az iszl\u00e1m (k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen a s\u00edita) hagyom\u00e1ny messi\u00e1si jelleg\u0171 alakja a v\u00e9gs\u0151 id\u0151kr\u0151l sz\u00f3l\u00f3 k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 elk\u00e9pzel\u00e9sekben. A Mahd\u00ed Mohamed lesz\u00e1rmazottja, \u00e9s az\u00e9rt jelenik meg, hogy harcoljon a \u201elegmegt\u00e9veszt\u0151bb\u201d antikrisztusi alak, al-Masz\u00edh ad-Daddzs\u00e1l ellen, m\u00e9g a muszlim J\u00e9zus [\u00cdsz\u00e1 Masz\u00edh] megjelen\u00e9se el\u0151tt. A Kor\u00e1nban \u00e9s a hiteles had\u00edszokban sincs &#8230;<\/p>\n","protected":false},"author":2,"featured_media":0,"template":"","encyclopedia-tag":[],"class_list":["post-3829","encyclopedia","type-encyclopedia","status-publish","hentry"],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/wp-json\/wp\/v2\/encyclopedia\/3829","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/wp-json\/wp\/v2\/encyclopedia"}],"about":[{"href":"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/wp-json\/wp\/v2\/types\/encyclopedia"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/wp-json\/wp\/v2\/users\/2"}],"version-history":[{"count":8,"href":"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/wp-json\/wp\/v2\/encyclopedia\/3829\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":15417,"href":"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/wp-json\/wp\/v2\/encyclopedia\/3829\/revisions\/15417"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=3829"}],"wp:term":[{"taxonomy":"encyclopedia-tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/wp-json\/wp\/v2\/encyclopedia-tag?post=3829"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}