{"id":3842,"date":"2022-07-06T21:43:13","date_gmt":"2022-07-06T19:43:13","guid":{"rendered":"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/lexikon\/szufi\/"},"modified":"2022-08-11T14:04:10","modified_gmt":"2022-08-11T12:04:10","slug":"szufi","status":"publish","type":"encyclopedia","link":"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/lexikon\/szufi\/","title":{"rendered":"sz\u00faf\u00ed"},"content":{"rendered":"

Arabul „gyapjúruhás” – A szunnita<\/a> iszlám<\/a> misztikus irányzatának, az ún. „szúfizmusnak” [asz-szúfíjja<\/em>] a neve. A kifejezés eredete vitatott, éppúgy utalhat a „gyapjú” [szúf<\/em>] ruhaanyagra, amit a korai képviselőik viseltek, mint a „tisztaság” [szafá<\/em>] eszméjére, amit megvalósítani igyekeznek. Nem politikai vagy hittani, inkább lelkiségi irányzat, amely az iszlám<\/a> kezdeteihez nyúlik vissza, a századok alatt több – arab, perzsa, török, indiai – kultúra elemeit ötvözte, ezért nem egységes jelenség.<\/p>\n

Bár az iszlám<\/a> elsősorban Allah<\/a> törvényeinek betartását követeli, és tagadja az Istennel való közvetlen kommunikáció lehetőségét, az iszlám<\/a> kezdeteitől fogva voltak olyanok, akik az Allah<\/a> és ember közötti kapcsolat – tantételeken, etikán és rítuson túli – intenzívebb, személyesebb megélésére vágytak. A misztikus élmény és az iszlám<\/a> előírásait követő életmód azonban csak egyes korai szúfí misztikusok esetében került egymással szembe, illetve később egy-egy helyi irányzat szélsőségeiben. A szúfí lelkiséget a szunniták integrálták, a síitákra viszonylag kis hatást gyakorolt (kivéve az iszmailí irányzatot), az ibádík jobbára elutasították, akárcsak a vahhábík. A szúfí irányzatok igen elterjedtek a Balkánon, Törökországban, Indiában, Pakisztánban.<\/p>\n

A szúfí irányzatokat csak nyugaton nevezik „rendeknek” (Sufi orders<\/em>), de szó sincs szerzetességről vagy szervezeti tagságról. Századokon át az egyszerű szunniták többsége szúfí lelkiségű volt. Idővel egy-egy mester, azaz valí<\/em> (tkp. „barát”, ti. Isten barátja) körül létrejött egy-egy taríqa<\/a><\/em> („út” vagy „ösvény”), amelyek módszertani sajátságai mögött személyi és kulturális okok állnak.<\/p>\n

A hétköznapi életet élő, de a spirituális „úton” [szulúq<\/em>] járó szúfí „követő” [száliq<\/em>]. Aki egy bizonyos taríqán belül gyakorolja a hitét, az „vágyakozó” [murid<\/em>], aki a „belső” vagy „rejtett” [bátin<\/em>] úton egy „vezető” [mursíd<\/em>] vagy „idősebb” [perzsa pír<\/em>] vagy „mester” [perzsa szarkar<\/em>] segítségével halad. A cél a végső igazság [haqíqa<\/em>], a közvetlen isteni jelenlét [hadra<\/em>], a beleveszés átélése, amit a szúfí művészet a szerelmespár allegóriájával, egy-egy irányzat pedig szerelmi énekekkel fejez ki.<\/p>\n

Ehhez modellnek Mohamedet tekintik, az ő élményeit és életmódját, mert ő az első teremtett lény, Allah<\/a> tulajdonságainak tökéletes tükröződése. Az élményhez vezető eszköztár iskolánként részben eltérő, de vannak közös elemek. Ilyen a szív megtisztítása az Allahra való „emlékezés” [dzikr<\/em>] által, ami Allah<\/a> neveinek, a hitvallásnak vagy Korán<\/a>-idézetek ismételgetése, kántálása (vö. Q 33:41 13:28). A „meditáció” [muráqaba<\/em>] is annak tudatosítása, hogy Allah<\/a> látja az embert, és annak gyakorlása, hogy úgy imádja Allahot, mintha látná. A zene „hallgatása” [szamá<\/em>], illetve a ritmikus tánc pedig akár módosult tudatállapotot, extázist is kiválthat (ld. kerengő dervisek). Egyes irányzatok aszketikusak, pl. a fakír<\/em> a szegénységet [fakr<\/em>] fogadó szúfí aszkéták neve, más irányzatokban nem csupán a tánc, hanem az alkohol ivása is megengedett (török bektasik). A századok során – főleg az arab iszlám<\/a> területén kívül – kialakult a neves, csodatévő szúfí szentek kultusza, szentélyeikhez és sírjaikhoz szoktak a szúfík zarándokolni.<\/p>\n

MEGJEGYZÉS: A szunnita<\/a> iszlám<\/a> tiltja az alkohol-fogyasztást, a hangszeres zenélést és a táncot, illetve a sírokhoz való zarándoklatot.<\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"

Arabul \u201egyapj\u00faruh\u00e1s\u201d \u2013 A szunnita iszl\u00e1m misztikus ir\u00e1nyzat\u00e1nak, az \u00fan. \u201esz\u00fafizmusnak\u201d [asz-sz\u00faf\u00edjja] a neve. A kifejez\u00e9s eredete vitatott, \u00e9pp\u00fagy utalhat a \u201egyapj\u00fa\u201d [sz\u00faf] ruhaanyagra, amit a korai k\u00e9pvisel\u0151ik viseltek, mint a \u201etisztas\u00e1g\u201d [szaf\u00e1] eszm\u00e9j\u00e9re, amit megval\u00f3s\u00edtani igyekeznek. Nem politikai vagy hittani, ink\u00e1bb lelkis\u00e9gi ir\u00e1nyzat, amely az iszl\u00e1m kezdeteihez ny\u00falik vissza, a sz\u00e1zadok alatt t\u00f6bb \u2013 …<\/p>\n","protected":false},"author":2,"featured_media":0,"template":"","encyclopedia-tag":[],"class_list":["post-3842","encyclopedia","type-encyclopedia","status-publish","hentry"],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/wp-json\/wp\/v2\/encyclopedia\/3842","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/wp-json\/wp\/v2\/encyclopedia"}],"about":[{"href":"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/wp-json\/wp\/v2\/types\/encyclopedia"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/wp-json\/wp\/v2\/users\/2"}],"version-history":[{"count":29,"href":"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/wp-json\/wp\/v2\/encyclopedia\/3842\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":12053,"href":"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/wp-json\/wp\/v2\/encyclopedia\/3842\/revisions\/12053"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=3842"}],"wp:term":[{"taxonomy":"encyclopedia-tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/wp-json\/wp\/v2\/encyclopedia-tag?post=3842"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}