{"id":3843,"date":"2022-07-06T21:43:13","date_gmt":"2022-07-06T19:43:13","guid":{"rendered":"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/lexikon\/szalafi\/"},"modified":"2022-08-12T15:38:03","modified_gmt":"2022-08-12T13:38:03","slug":"szalafi","status":"publish","type":"encyclopedia","link":"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/lexikon\/szalafi\/","title":{"rendered":"szalaf\u00ed"},"content":{"rendered":"

A szunnita<\/a> iszlám<\/a> egyik 19. sz-i konzervatív reformmozgalma [asz-szalafíjja<\/em>], annak híve vagy olyan lelkiségű, sajátságú.. A mozgalom neve az arab asz-szalaf asz-szálihín<\/em> = az erényes\/kegyes elődök\/ősök kifejezésből ered. A mozgalom az iszlám<\/a> reformjának lehetőségét abban látja, hogy vissza kell térni az első három nemzedék iszlámjához, konkrétan Mohamed<\/a> és „társai” [szahaba<\/em>], az őket „követők [tábiún<\/em>], és a „követők követői” [tábí at-tábiín<\/em>] hitéhez és gyakorlatához. A mérvadó személyek – és így a tőlük származó, mérvadó hadíszok – konkrét listáját az alapján állították össze, hogy az illető dokumentálhatóan találkozott legalább eggyel a „társak” vagy a „követők” közül, illetve helyesen vezetett muszlimként élt – és halt meg (és nem lett közben síita<\/a>, kháridzsita stb.). Az első három nemzedék ideálja mögött Mohamed<\/a> egy kijelentése áll: „Közösségem legjobbjai az én nemzedékem, akik őket követik, és akik azokat követik.” (Szahíh<\/a> al-Bukhárí)<\/p>\n

A mozgalom alapvető meggyőződése, hogy mérvadó csak a Korán<\/a> és a szunna<\/a> lehet, konkrétan: amiben az első három nemzedék egyetértett [idzsmá<\/a><\/em>], szemben a későbbi vallásjogi és hittani irányzatokkal.<\/p>\n

Ami a vallásjogot [fiqh<\/a><\/em>] illeti, a szalafík többsége elutasítja a négy nagy vallásjogi iskola [madzhab<\/a><\/em>] „utánzását” [taqlíd<\/a><\/em>], támogatja az idzstihád<\/a><\/em> alkalmazását, és hajlik a Korán<\/a> és a hadíszok „nyilvánvaló” [záhir<\/em>], azaz általában szó szerinti értelmezésére. Sokan teljesen elvetik a madzhabok tekintélyét, és csak kevesen maradnak azok keretein belül.<\/p>\n

Ami a hittant [aqída<\/a><\/em>] illeti, a szalafík az eredetinek tekintett – és a 13-14. sz-i Ibn Tajmíjja által képviselt – atharí<\/em> („hagyományos”) irányzatot követik, elutasítva a spekulatív hittudományból [‘ilm al-kalám<\/a><\/em>] született asarí<\/em> és máturidí<\/em> hittant (amelybe különben minden más szunnita<\/a> tartozik). A szalafík szerint ui. a Korán<\/a> és a szunna<\/a> világos és önmagát magyarázza (záhirí<\/em> álláspont), a mégis nehezen vagy eltérően értelmezhető dolgokat hittel el kell fogadni (vö. Q 3:7), a racionalista és a metaforikus értelmezés pedig elutasítandó.<\/p>\n

A szalafík elutasítják a síitizmust és a szúfizmust is, a szúfí<\/a> szentek [valí<\/em>] kultuszát, a hozzájuk való imádkozást, és a népi vallásosság dzsinnekkel kapcsolatos praktikáit pedig „társításnak” [sirk<\/a><\/em>] tekintik.<\/p>\n

A szalafí mozgalom nem egységes, lokális változatai közé tartozik pl. a szaúdi „vahhabizmus” (ld. vahhábí<\/a><\/em>), az észak-indiai „Ahl-i Hadísz<\/a>” mozgalom (minden Korán<\/a> és hadíszok utánit elvetnek), az egyiptomi „Anszár asz-Szunna<\/a> al-Muhammadíja” szervezet, illetve a „Salafist Call” szervezet és az An-Núr párt. A mozgalom hatása és értékelése országonként eltérő, pl. Tunéziában ultra-konzervatívnak számít, Törökországra még gyenge a hatása, az Euro-iszlám<\/a> területén pedig gyorsan terjed. A mozgalom szunnita<\/a> megítélése – a vallásjogi és hittani iskolákkal való szembenállás, az iszlamista mozgalmakkal való ideológiai átfedések, az időnkénti kölcsönös takfírozás, illetve a a szaúdi kormány bizonyos döntései miatt – általánosan negatívnak mondható.<\/p>\n

MEGJEGYZÉS: A mozgalom nyugati kutatói szerint a szalafík többsége konzervatív és békés életet él („puritánok”), csak kisebb részük politizál („aktivisták”), és csak ez utóbbiak közül kerülnek ki a fegyveres dzsihád<\/a><\/em> hívei (ún. „iszlamisták”), tehát a „szalafizmus” és az „iszlamizmus” között van ugyan jelentős ideológiai átfedés, de nem azonosíthatók.<\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"

A szunnita iszl\u00e1m egyik 19. sz-i konzervat\u00edv reformmozgalma [asz-szalaf\u00edjja], annak h\u00edve vagy olyan lelkis\u00e9g\u0171, saj\u00e1ts\u00e1g\u00fa.. A mozgalom neve az arab asz-szalaf asz-sz\u00e1lih\u00edn = az er\u00e9nyes\/kegyes el\u0151d\u00f6k\/\u0151s\u00f6k kifejez\u00e9sb\u0151l ered. A mozgalom az iszl\u00e1m reformj\u00e1nak lehet\u0151s\u00e9g\u00e9t abban l\u00e1tja, hogy vissza kell t\u00e9rni az els\u0151 h\u00e1rom nemzed\u00e9k iszl\u00e1mj\u00e1hoz, konkr\u00e9tan Mohamed \u00e9s \u201et\u00e1rsai\u201d [szahaba], az \u0151ket \u201ek\u00f6vet\u0151k [t\u00e1bi\u00fan], \u00e9s …<\/p>\n","protected":false},"author":2,"featured_media":0,"template":"","encyclopedia-tag":[],"class_list":["post-3843","encyclopedia","type-encyclopedia","status-publish","hentry"],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/wp-json\/wp\/v2\/encyclopedia\/3843","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/wp-json\/wp\/v2\/encyclopedia"}],"about":[{"href":"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/wp-json\/wp\/v2\/types\/encyclopedia"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/wp-json\/wp\/v2\/users\/2"}],"version-history":[{"count":29,"href":"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/wp-json\/wp\/v2\/encyclopedia\/3843\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":12133,"href":"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/wp-json\/wp\/v2\/encyclopedia\/3843\/revisions\/12133"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=3843"}],"wp:term":[{"taxonomy":"encyclopedia-tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/wp-json\/wp\/v2\/encyclopedia-tag?post=3843"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}