{"id":3845,"date":"2022-07-06T21:43:13","date_gmt":"2022-07-06T19:43:13","guid":{"rendered":"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/lexikon\/allah\/"},"modified":"2023-10-14T17:15:14","modified_gmt":"2023-10-14T15:15:14","slug":"allah","status":"publish","type":"encyclopedia","link":"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/lexikon\/allah\/","title":{"rendered":"Allah"},"content":{"rendered":"

Az iszlámban Isten személyneve. Elterjedt nézet szerint az Alláh<\/em> az arab al-iláh<\/a><\/em> [„az Isten”] összeolvadása, de kétséges, hogy a mekkai szentély<\/a> 360 istene közül az egyik neve „azisten” lett volna. Más nézet szerint a szír keresztények által hirdetett Alláhá<\/em> („Isten”) átvétele, ami megmagyarázná, hogy a mekkai istenek között miért csak Allahnak volt világteremtő funkciója: a politeizmustól ui. idegen egy világteremtő Isten eszméje, tehát az átvétel igen valószínű. A szó egyértelműen személynév (pl. nincs többesszáma, nőnemű alakja), ezért személynévként is kell fordítani. Az iszlám<\/a> hitvallás [saháda<\/a><\/em>] első pontja is helyesen „Nincs Isten, csak Allah” [lá iláha illá-lláh<\/em>].<\/p>\n

Az iszlám<\/a> legismertebb hittani sajátsága az abszolút monoteizmus (ld. tauhíd<\/a> <\/em>és tanzíh<\/a><\/em>). Allah nem tűr maga mellett más „isteneket” [alihá<\/em>], mert ő „Az Egy” [al-vahíd<\/em>] (Q 2:163). A tauhíd<\/a> elve kizárólag egyetlen Isten<\/em> létezését ismeri el (Q 41:6), több Isten létét, illetve bárki és bármi Isten mellé „társítását” [sirk<\/a><\/em>] pedig elutasítja (Q 4:36 31:13), és megbocsáthatatlan bűnnek tartja (Q 4:48). Az iszlám<\/a> monoteizmus ráadásul az Egyetlent kizárólag egyetlen személyként<\/em> tudja elképzelni, valamiféle többséget, születést, származást az Egyetlen lényén belül<\/em> sem enged: „nem nemzett és nem nemzetett” (Q 112:1-4). Mindebből követ­kezően a muszlimok a trinitárius istenképet három istenbe vetett hitnek vélik.<\/p>\n

Allah lényege felfoghatatlan a korlátolt emberi elme számára: Istenhez semmi sem fogható (Q 42:11). Maga Isten tehát megismerhetetlen, Isten nevei [aszmá<\/em>] azonban, amelyek a tulajdonságait [szifát<\/em>] sorolják fel, az ember számára bizonyos korlátok között megismerhetők, felfoghatók. Allah „legszebb neveiből” (Q 17:120) [al-aszmá al-huszná<\/em>] az iszlám<\/a> hagyomány szerint 99 vagy akár 313 – azaz végtelenül sok van. Isten neveit elfogadni, memorizálni és recitálni kell.<\/p>\n

MEGJEGYZÉS: Ha az arab Alláh<\/em> a szír Alláhá<\/em>, tehát a bibliai Isten átvételeként került a mekkai istenek közé, az megmagyarázza a teremtő funkciót. A bibliai istenkép<\/em> azonban jelentős változásokon is átment. Az alapvető isteni tulajdonságok és tevékenységek megmaradtak (szellemi lény, örökkévaló, mindentudó, mindenható, teremtő, ítélő stb.), más elemek a pogányok és Mohamed<\/a> számára is idegenek maradtak (hármas egysége, megtestesülése, a megváltás, emberekben lakozás stb.), vagy teljesen háttérbe szorultak (pl. szentsége, önfeláldozó szeretete).<\/p>\n

A fenti okokból mind a muszlimok, mind a keresztények között vita tárgya, hogy az izraeliták, a keresztények és a muszlimok ugyanabban az egy Istenben hisznek-e. Egyesek szerint JHVH<\/a> és Allah „más istenek”, mások szerint egyazon Istenről festenek részben eltérő képet, tehát „más istenképek”. Ennek pedig az az oka, hogy részben eltérő forrásokra hivatkoznak: csak a Tanakh-ra (izraeliták), vagy a Tanakh-ra és az Újszövetségre is (keresztények), vagy csak a Koránra (muszlimok).<\/p>\n

\n
\n
<\/pre>\n<\/div>\n
<\/pre>\n<\/div>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"
Az iszl\u00e1mban Isten szem\u00e9lyneve. Elterjedt n\u00e9zet szerint az All\u00e1h az arab al-il\u00e1h [\u201eaz Isten\u201d] \u00f6sszeolvad\u00e1sa, de k\u00e9ts\u00e9ges, hogy a mekkai szent\u00e9ly 360 istene k\u00f6z\u00fcl az egyik neve \u201eazisten\u201d lett volna. M\u00e1s n\u00e9zet szerint a sz\u00edr kereszt\u00e9nyek \u00e1ltal hirdetett All\u00e1h\u00e1 (\u201eIsten\u201d) \u00e1tv\u00e9tele, ami megmagyar\u00e1zn\u00e1, hogy a mekkai istenek k\u00f6z\u00f6tt mi\u00e9rt csak Allahnak volt vil\u00e1gteremt\u0151 funkci\u00f3ja: a …<\/p>\n","protected":false},"author":2,"featured_media":0,"template":"","encyclopedia-tag":[],"class_list":["post-3845","encyclopedia","type-encyclopedia","status-publish","hentry"],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/wp-json\/wp\/v2\/encyclopedia\/3845","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/wp-json\/wp\/v2\/encyclopedia"}],"about":[{"href":"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/wp-json\/wp\/v2\/types\/encyclopedia"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/wp-json\/wp\/v2\/users\/2"}],"version-history":[{"count":13,"href":"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/wp-json\/wp\/v2\/encyclopedia\/3845\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":15197,"href":"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/wp-json\/wp\/v2\/encyclopedia\/3845\/revisions\/15197"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=3845"}],"wp:term":[{"taxonomy":"encyclopedia-tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/wp-json\/wp\/v2\/encyclopedia-tag?post=3845"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}