{"id":3850,"date":"2022-07-06T21:43:13","date_gmt":"2022-07-06T19:43:13","guid":{"rendered":"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/lexikon\/sirk\/"},"modified":"2022-08-04T14:08:23","modified_gmt":"2022-08-04T12:08:23","slug":"sirk","status":"publish","type":"encyclopedia","link":"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/lexikon\/sirk\/","title":{"rendered":"sirk"},"content":{"rendered":"<p>Arabul &bdquo;t&aacute;rs&iacute;t&aacute;s&rdquo; &ndash; Az <a href=\"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/lexikon\/iszlam\/\" target=\"_self\" title=\"Arabul &bdquo;megb&eacute;k&eacute;l&eacute;s&rdquo; Allah akarat&aacute;val vagy &bdquo;&ouml;nal&aacute;vet&eacute;s&rdquo; Allah akarat&aacute;nak &ndash;&nbsp;Az iszl&aacute;m vall&aacute;s &ouml;nmegnevez&eacute;se az aszlama = megb&eacute;k&eacute;lni, beh&oacute;dolni, &ouml;nmag&aacute;t al&aacute;vetni jelent&eacute;s&#369; ig&eacute;b&#337;l. Az iszl&aacute;m az i.sz. 7. sz. j&ouml;tt l&eacute;tre, alap&iacute;t&oacute;ja Mohamed (570-623), az iszl&aacute;m pr&oacute;f&eacute;t&aacute;ja, Allah k&uuml;ld&ouml;tte. Allah az &uuml;zeneteit a hetedik &eacute;gb&#337;l lek&uuml;ldte [nuzul] Dzsibr&iacute;l arkangyallal, hogy ledikt&aacute;lja Mohamednek, aki recit&aacute;lta &eacute;s h&iacute;veivel memoriz&aacute;lta&hellip;\" class=\"encyclopedia\">iszl&aacute;m<\/a> hittan alapja az egyistenhit [<em><a href=\"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/lexikon\/tauhid\/\" target=\"_self\" title=\"Arabul &bdquo;egyistenhit&rdquo; &ndash; Az iszl&aacute;m abszol&uacute;t monoteizmusa egyr&eacute;szt annak &aacute;ll&iacute;t&aacute;sa, hogy csak egy Isten van, m&aacute;sr&eacute;szt annak &aacute;ll&iacute;t&aacute;sa, hogy Isten egyetlen szem&eacute;ly (Q 112). Ellent&eacute;te a sirk. V&ouml;. tanz&iacute;h, tasb&iacute;h\" class=\"encyclopedia\">tauh&iacute;d<\/a><\/em>], ez&eacute;rt az <a href=\"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/lexikon\/allah\/\" target=\"_self\" title=\"Az iszl&aacute;mban Isten szem&eacute;lyneve. Elterjedt n&eacute;zet szerint az All&aacute;h az arab al-il&aacute;h [&bdquo;az Isten&rdquo;] &ouml;sszeolvad&aacute;sa, de k&eacute;ts&eacute;ges, hogy a mekkai szent&eacute;ly 360 istene k&ouml;z&uuml;l az egyik neve &bdquo;azisten&rdquo; lett volna. M&aacute;s n&eacute;zet szerint a sz&iacute;r kereszt&eacute;nyek &aacute;ltal hirdetett All&aacute;h&aacute; (&bdquo;Isten&rdquo;) &aacute;tv&eacute;tele, ami megmagyar&aacute;zn&aacute;, hogy a mekkai istenek k&ouml;z&ouml;tt mi&eacute;rt csak Allahnak volt vil&aacute;gteremt&#337; funkci&oacute;ja: a&hellip;\" class=\"encyclopedia\">Allah<\/a> mell&eacute; &bdquo;t&aacute;rs&iacute;t&aacute;s&rdquo; [<em>sirk<\/em> vagy <em>isr&aacute;k<\/em>] megbocs&aacute;thatatlan b&#369;n (Q 4:36,48), &eacute;s &bdquo;t&aacute;rs&iacute;t&oacute;&rdquo; [<em><a href=\"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/lexikon\/musrik\/\" target=\"_self\" title=\"Arabul &bdquo;t&aacute;rs&iacute;t&oacute;&rdquo; [t.sz. musrik&uacute;n] &ndash; Ld. sirk\" class=\"encyclopedia\">musrik<\/a><\/em>] nem &uuml;dv&ouml;z&uuml;lhet. A t&aacute;rs&iacute;t&aacute;st t&ouml;bbnyire sokistenhitk&eacute;nt vagy b&aacute;lv&aacute;nyim&aacute;d&aacute;sk&eacute;nt defini&aacute;lj&aacute;k, de enn&eacute;l t&ouml;bbr&#337;l van sz&oacute;.<\/p>\n<p>A t&aacute;rs&iacute;t&aacute;snak h&aacute;rom szintje van. &bdquo;Nagy t&aacute;rs&iacute;t&aacute;s&rdquo; [<em>as-sirk al-akb&aacute;r<\/em>] egyn&eacute;l t&ouml;bb istenben hinni (Q 16:51 40:65 stb.), m&aacute;s istenhez foh&aacute;szkodni (Q 13:14), Allahnak gyermeket tulajdon&iacute;tani (Q 112:1-3) &eacute;s J&eacute;zust a Fi&aacute;nak tartani (Q 4:171 9:30 19:35), illetve Allah&eacute;val azonos tekint&eacute;lyt tulajdon&iacute;tani olyan embernek (rabbi, szerzetes), aki parancsot, tilalmat vagy enged&eacute;lyt fogalmaz meg m&aacute;soknak, &eacute;s &iacute;gy &bdquo;&uacute;rr&aacute;&rdquo; [<em>rabb<\/em>] v&aacute;lik (ld. Q 9:30-31 &eacute;s komment&aacute;rjai). &bdquo;Kis t&aacute;rs&iacute;t&aacute;s&rdquo; [<em>as-sirk al-azg&aacute;r<\/em>] az evil&aacute;gi dics&eacute;ret, h&iacute;rn&eacute;v vagy nyeres&eacute;g &eacute;rdek&eacute;ben v&eacute;gzett im&aacute;ds&aacute;g vagy vall&aacute;sos cselekedet, illetve &bdquo;rejtett t&aacute;rs&iacute;t&aacute;s&rdquo; [<em>as-sirk al-khafijj<\/em>] az el&eacute;gedetlens&eacute;g azzal szemben, amit <a href=\"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/lexikon\/allah\/\" target=\"_self\" title=\"Az iszl&aacute;mban Isten szem&eacute;lyneve. Elterjedt n&eacute;zet szerint az All&aacute;h az arab al-il&aacute;h [&bdquo;az Isten&rdquo;] &ouml;sszeolvad&aacute;sa, de k&eacute;ts&eacute;ges, hogy a mekkai szent&eacute;ly 360 istene k&ouml;z&uuml;l az egyik neve &bdquo;azisten&rdquo; lett volna. M&aacute;s n&eacute;zet szerint a sz&iacute;r kereszt&eacute;nyek &aacute;ltal hirdetett All&aacute;h&aacute; (&bdquo;Isten&rdquo;) &aacute;tv&eacute;tele, ami megmagyar&aacute;zn&aacute;, hogy a mekkai istenek k&ouml;z&ouml;tt mi&eacute;rt csak Allahnak volt vil&aacute;gteremt&#337; funkci&oacute;ja: a&hellip;\" class=\"encyclopedia\">Allah<\/a> ad az &eacute;letben, vagy az olyan kijelent&eacute;s, hogy valami X-en vagy Y-on m&uacute;lt (ui. minden csak <a href=\"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/lexikon\/allah\/\" target=\"_self\" title=\"Az iszl&aacute;mban Isten szem&eacute;lyneve. Elterjedt n&eacute;zet szerint az All&aacute;h az arab al-il&aacute;h [&bdquo;az Isten&rdquo;] &ouml;sszeolvad&aacute;sa, de k&eacute;ts&eacute;ges, hogy a mekkai szent&eacute;ly 360 istene k&ouml;z&uuml;l az egyik neve &bdquo;azisten&rdquo; lett volna. M&aacute;s n&eacute;zet szerint a sz&iacute;r kereszt&eacute;nyek &aacute;ltal hirdetett All&aacute;h&aacute; (&bdquo;Isten&rdquo;) &aacute;tv&eacute;tele, ami megmagyar&aacute;zn&aacute;, hogy a mekkai istenek k&ouml;z&ouml;tt mi&eacute;rt csak Allahnak volt vil&aacute;gteremt&#337; funkci&oacute;ja: a&hellip;\" class=\"encyclopedia\">Allah<\/a> parancs&aacute;ra &eacute;s enged&eacute;ly&eacute;vel t&ouml;rt&eacute;nhet).<\/p>\n<p>V&ouml;. <a href=\"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/lexikon\/kufr\/\" target=\"_self\" title=\"Arabul &bdquo;hitetlens&eacute;g&rdquo; &ndash; Az iszl&aacute;mban az Allah ellen elk&ouml;vethet&#337; k&eacute;t f&#337; b&#369;n egyike a &bdquo;hitetlens&eacute;g&rdquo; [kufr], a m&aacute;sik az Allah mell&eacute; &bdquo;t&aacute;rs&iacute;t&aacute;s&rdquo; [sirk]. A Kor&aacute;nban a hitetlens&eacute;g ritk&aacute;n utal Allah l&eacute;tez&eacute;s&eacute;nek a tagad&aacute;s&aacute;ra. Az ateizmus kor&aacute;ni megfogalmaz&aacute;sa (Q 45:24) materializmusra utal: az embernek csak ez a f&ouml;ldi &eacute;lete van, &eacute;s csak az id&#337; [dahr] puszt&iacute;tja&hellip;\" class=\"encyclopedia\">kufr<\/a>, <a href=\"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/lexikon\/ridda\/\" target=\"_self\" title=\"Arabul &bdquo;hitehagy&aacute;s&rdquo; &ndash; A Kor&aacute;n szerint Allah el&#337;tt &bdquo;a vall&aacute;s&rdquo; az iszl&aacute;m (Q 3:19 ), amely minden m&aacute;s vall&aacute;s felett gy&#337;zni fog (Q 9:33 61:9), r&aacute;ad&aacute;sul a muszlim k&ouml;z&ouml;ss&eacute;g a l&eacute;tez&#337; legjobb emberi k&ouml;z&ouml;ss&eacute;g (Q 3:110), ez&eacute;rt a hitehagy&aacute;s a hitetlens&eacute;g [kufr] leggyal&aacute;zatosabb form&aacute;ja. &bdquo;Hitehagyott&rdquo; [murt&aacute;d] az, aki kijelenti, hogy t&ouml;bb&eacute; nem muszlim, mert (1)&hellip;\" class=\"encyclopedia\">ridda<\/a><\/p>\n<p>MEGJEGYZ&Eacute;S: A Kor&aacute;nban olvashat&oacute; sz&ouml;vegek <a href=\"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/lexikon\/jezus-krisztus\/\" target=\"_self\" title=\"J&eacute;zus Krisztus a kereszt&eacute;ny vall&aacute;s alap&iacute;t&oacute;ja. Az i.sz. 1. sz&aacute;zadban &eacute;lt zsid&oacute; f&eacute;rfi, h&iacute;vei sz&aacute;m&aacute;ra a megj&ouml;vend&ouml;lt, sz&aacute;zadokon &aacute;t v&aacute;rt, &eacute;s elj&ouml;tt &bdquo;messi&aacute;s&rdquo; [h&eacute;ber mas&iacute;ach, g&ouml;r&ouml;g khrisztosz = &bdquo;(olajjal) felkent&rdquo;, azaz felhatalmazott), illetve &bdquo;Isten Fia&rdquo; &eacute;s az &bdquo;Ember Fia&rdquo;, az emberr&eacute; lett Isten. A J&eacute;s&uacute;a az &oacute;kori zsid&oacute;s&aacute;gban elterjedt szem&eacute;lyn&eacute;v volt, jelent&eacute;se kb. &bdquo;JHVH a&hellip;\" class=\"encyclopedia\">J&eacute;zus<\/a> fi&uacute;s&aacute;g&aacute;r&oacute;l &eacute;s Isten h&aacute;rmass&aacute;g&aacute;r&oacute;l (trinit&aacute;s) csak r&eacute;szben t&uuml;kr&ouml;zik a kereszt&eacute;ny teol&oacute;gi&aacute;t, kort&aacute;rs felekezetek &eacute;s eretneks&eacute;gek tanaira egyar&aacute;nt reag&aacute;lnak, de <a href=\"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/lexikon\/muszlim\/\" target=\"_self\" title=\"Arabul &bdquo;aki al&aacute;veti mag&aacute;t&rdquo; (Allah akarat&aacute;nak), &bdquo;aki megb&eacute;k&eacute;l&rdquo; (Allah akarat&aacute;val) [n&#337;n. muszlima, t.sz. muszlim&uacute;n] &ndash; Az iszl&aacute;m h&iacute;veinek leggyakoribb &ouml;nmegnevez&eacute;se. Az aszlama = megb&eacute;k&eacute;lni, beh&oacute;dolni, &ouml;nmag&aacute;t al&aacute;vetni ig&eacute;b&#337;l. A &bdquo;muszlim&rdquo; magyarul is k&ouml;nnyen kiejthet&#337; &eacute;s elterjedt sz&oacute;. A &bdquo;muzulm&aacute;n&rdquo; v&aacute;ltozat &ndash; a t&ouml;r&ouml;k m&uuml;sz&uuml;lm&eacute;n nyom&aacute;n &ndash; elfogadhat&oacute;, a n&eacute;metes &bdquo;mozlim&rdquo; az akad&eacute;miai aj&aacute;nl&aacute;s ellen&eacute;re sincs&hellip;\" class=\"encyclopedia\">muszlim<\/a> szempontb&oacute;l a kereszt&eacute;nyek &bdquo;t&aacute;rs&iacute;t&oacute;k&rdquo;.<\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"<p>Arabul \u201et\u00e1rs\u00edt\u00e1s\u201d \u2013 Az iszl\u00e1m hittan alapja az egyistenhit [tauh\u00edd], ez\u00e9rt az Allah mell\u00e9 \u201et\u00e1rs\u00edt\u00e1s\u201d [sirk vagy isr\u00e1k] megbocs\u00e1thatatlan b\u0171n (Q 4:36,48), \u00e9s \u201et\u00e1rs\u00edt\u00f3\u201d [musrik] nem \u00fcdv\u00f6z\u00fclhet. A t\u00e1rs\u00edt\u00e1st t\u00f6bbnyire sokistenhitk\u00e9nt vagy b\u00e1lv\u00e1nyim\u00e1d\u00e1sk\u00e9nt defini\u00e1lj\u00e1k, de enn\u00e9l t\u00f6bbr\u0151l van sz\u00f3. A t\u00e1rs\u00edt\u00e1snak h\u00e1rom szintje van. \u201eNagy t\u00e1rs\u00edt\u00e1s\u201d [as-sirk al-akb\u00e1r] egyn\u00e9l t\u00f6bb istenben hinni (Q 16:51 40:65 &#8230;<\/p>\n","protected":false},"author":2,"featured_media":0,"template":"","encyclopedia-tag":[],"class_list":["post-3850","encyclopedia","type-encyclopedia","status-publish","hentry"],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/wp-json\/wp\/v2\/encyclopedia\/3850","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/wp-json\/wp\/v2\/encyclopedia"}],"about":[{"href":"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/wp-json\/wp\/v2\/types\/encyclopedia"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/wp-json\/wp\/v2\/users\/2"}],"version-history":[{"count":8,"href":"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/wp-json\/wp\/v2\/encyclopedia\/3850\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":11190,"href":"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/wp-json\/wp\/v2\/encyclopedia\/3850\/revisions\/11190"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=3850"}],"wp:term":[{"taxonomy":"encyclopedia-tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/wp-json\/wp\/v2\/encyclopedia-tag?post=3850"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}